hétfő, július 04, 2011

Fontos kérés

Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet.
Zsoltárok könyve 86:11

Az elmúlt két hónapban csupa olya helyeken jártam, ahol korábban soha nem voltam. Térkép segítségével általában eljutok az adott úti célhoz, de a legjobb dolgom akkor volt, ha valaki helybéli elnavigált. Találkoztunk egy könnyen megtalálható helyen és aztán csak követnem kellett a megérkezésig.

Az Úrral már jóval több, mint két hónapra járok együtt, és sokszor hiszem azt, hogy elég jól eligazodok már a világ dolgaiban. Aztán újra és újra rá kell jönnöm, hogy jobb lett volna az Ő vezetésére bíznom magam.

Az Isten országába is vezet egy út. Ez alatt azt értem, hogy van egy mód, ahogyan oda lehet jutni. Nem a csillagászok és űrkutatók mutatják az utat. Nem is a lelkünk mélységeit kutató szakemberek adnak útbaigazítást. Még csak nem is a bennem lakó „isten” hozza létre az átjárót a jobb világba.

Isten útja világos, egyenes, igaz. Nem könnyű – ezt soha nem mondta. Meg kell viszont tanulni azt, hogy akarnom kell az Ő útján járni. Le kell mondanom arról, hogy „tudom én, nem kell papolni”. El kell felejtenem a saját igazságomat, a saját eredményeimet és teljes ráhagyatkozással követni a Mestert minden tekintetben.

Uram, taníts engedelmességre, taníts átadásra, vezess a célhoz – mert egyedül te tudod a utat!