"Arra születtünk..."
“És mi arra születtünk, hogy a föld
sebeit begyógyítsuk, életünkön át,... hogy mindig menjünk, meg ne álljunk,
induljunk tovább,.. A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van,... hogy
tiszta szívvel szerethessünk,boldogok legyünk,... mégse dobjuk el hitünket,
hogyha szenvedünk,...”https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/4148/lgt/arra-szulettunk---finale-zeneszoveg.html
Énekelte az LGT. együttes gyerekkoromban. Igen arra születtünk volna, ha nincs ott
a fa. Mivel azonban “bűnben fogantunk”; csak az
születik “arra”, aki kétszer születik. Van egy érdekes (biblikus) mondás: “aki
kétszer születik, egyszer hal meg… “; mert annak “nem árt a második halál.”
Az igazságot cselekedni úgy lehet, ha
újjá születünk. Ez nem belőlünk jön ösztönösen.
“Aki Krisztusban van… “ mondja Pál. “Ha élek többé nem én, hanem él bennem a
Krisztus…”, csak akkor igaz ez a kijelentés.
Nélküle sem igaznak lenni, sem az
igazságot cselekedni nem lehet.
De
János úgy kezdi magát a verset, hogy, mint apostol egy félreértést szeretne
tisztázni.
Megtértél és az első szeretet hevében
teszed a jót. De nem dicséretet kapsz, hanem állandó kritikát a „megmondó”, de
semmittevő emberektől. Erre reagál János és bibliai egyszerűséggel leszögezi,
hogy „aki az igazságot cselekszik, igaz az, amint Jézus is.”. Nem sok
igehirdetését olvassuk a Bibliában, de sok jócselekedetét. Ezek szerint
fontosabb a megélt igazság, mint az elmélet?
