Van olyan, aki nem változik!
„Én, az Úr, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok!”
Malakiás könyve 3.fejezet 6.vers
Ezekben a napokban különösen sokat elmélkedek az Istennel való kapcsolatomon. Visszaemlékezve az utóbbi közel 10 évre azt hiszem kijelenthetem, hogy Istennél türelmesebb, elfogadóbb és megértőbb személyt nem ismerek. Igyekeztem nem visszaélni a türelmével, a szeretetével, a jóságával és a gondoskodásával, de ez nem mindig jött össze.
Időnként elfordult és mostanában is megesik, hogy megkérdőjelezek bizonyos dolgokat, megkérdőjelezek helyzeteket, döntéseket, esetenként talán el is zárkózok Istentől. Nem dacból vagy tudatlanságból, mintha nem tudnám, hogy Ő van és cselekszik, egyszerűen azért, mert ember vagyok és rengeteg hatás ér nap, mint nap. Ezek a hatások pedig nem minden esetben kedveznek az Istennel való kapcsolatomnak. Persze, tudom én, hogy nem a külső körülményekhez kell alakítani az Úrral való kapcsolatot, de mivel nem akarok hazudni, ezért az igazsághoz ez is hozzátartozik és nyíltan vállalom fel, hogy bizony néha erősebb a külvilág zaja, mint az én belső hangom és gyakran kerül a békém megzavarásra.
Ilyenkor Isten csendben figyel. Érzem. Érzem, hogy a szemei figyelik a lépéseimet, a gondolataimat. Figyeli az érzéseimet, a hangulatomat, a kijelentéseimet. Figyel engem. Érzem, hogy maximálisan rám koncentrál és szeretne segíteni. Segíteni abban, hogy megértsem emberhez mérten azokat a dolgokat, amelyek az életemben történtek és jelenleg is történnek.
Csodálom a türelmét, a jóságát, a törődését, a szeretetét és ezekben a napokban előtérbe helyeződik a végtelenség, amellyel körbe ölel bennünket.
Hamarosan megtörténik a felfoghatatlan és látjuk a kereszten függeni Isten Fiát. Majdhogynem senkinek, még csak fogalma sem volt arról azokban a napokban, hogy kire is tekintenek a kereszten. Mindenki egy férfit látott, haláltusát vívni, könnyezni, szenvedni, majd meghalni. Ma már tudjuk, amit az akkoriak nem biztos: értünk halt meg! Ugyanaz az Úr, aki a „Legyen!” szavával teremtett, aki lecsendesítette a tengert vagy halottat támasztott, meghalt értünk. Meghalt, hogy mi élhessünk.
Hiszem, hogy ezt az áldozatot ma is megtenné érted, értem, mindannyiunkért. Ő nem változik, még akkor sem, ha mi igen. Legyen ez a húsvét más, mint az eddigiek.
Áldott napot!
