Félelem nélkül
"Ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem."
A XX. századról azt mondták, hogy a “félelem kora” volt. A XXI. századról azt állítják, hogy a “harag kora”. Ezek a legjellemzőbb emberi érzelmek ezekben a korokban, és sajnos ezekben a hetekben is. Vagy mégsem?
Elisabeth Kübler-Ross, a híres pszichiáter, “A halál és a hozzá vezető út” című korszakalkotó könyv szerzője, arra a következtetésre jutott megfigyelései alapján, hogy alapvetően minden érzelem vagy a szeretetre, vagy a félelemre vezethető vissza. Vagyis a szeretet és a félelem minden más érzelem alapja. Az érzelmeket szeretet-félelem alapú párokba rendezte. Ilyenek: a boldogság – bánat, az empátia – közöny, magabiztosság – bizonytalanság, tisztelet – szégyen, tartozás – elhagyás, csoda – rémület, elfogadás – harag. Megfigyelése szerint a két emberi érzelem – a szeretet és a félelem érzése – nem létezhet egyszerre: kölcsönösen kiszorítják egymást. Mintha csak János apostol mondatát támasztaná alá: "A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet..." (1Ján 4:18)
Dávid a pusztában, Saul elől bujdosva nem kellett féljen. körbevonta Isten szeretete, ami felé ragyogott a csillagos égben, a nap sugarában, a szellő duruzsolásában. Még a halál völgyében is legyőzhető a félelem! Egy barátomnak ezt írták a hírekben sokat emlegetett ukrajnai Bucsából: “Köszönjük az imáitokat, kézzel foghatók! A helyzet Bucsán nem könnyű, de a Jó Isten véd és segít! És ez sok módon és sok részletben megmutatkozik. Például abban, hogy annak ellenére, hogy szólnak a lövések, a csöndben hallhatók a madarak és láthatók a mókusok."
Csodálattal tölt el, hogy a félelmet olyan sokan szeretettel győzték le az elmúlt héten! Csodálatos látni azt az összefogást, azt a bátorságot és szeretetet, amivel emberek, keresztények és nem keresztények, összefogtak a háború borzalmai ellenében. Sok millió forintnyi adomány érkezett, rengeteg felajánlást tettek szállásolásra, vagy épp kétkezi segítséget adnak a menekültek fogadására. "Idegenek" nyitják meg “idegenek” előtt az otthonukat. A fáradt menekültek elé meleg étel kerül, és ami talán még több: igazi szeretet veszi őket körül. Ez nem csak értük van, legalább annyira értünk is! A szívünk, a hitünk és a reményünk erősíti minden szeretetből fakadó tett, minden mosoly, minden jó szó! Bennünket véd, és bennünket erősít! Gyakoroljuk a szeretetet, mert általa a boldogság, az együttérzés, a bizonyosság, a tisztelet, a tartozás, a csoda és az elfogadás érzéseit is erősítjük világunkban!
Legyen Isten a Te őriző pásztorod a mai nap! Te pedig legyél az ő szeretetének megnyilatkozása minden félelem ellen!
