szombat, május 01, 2010

Életadó

„Harmat leszek Izráelnek: virágzik majd, mint a liliom, gyökeret ver, mint a Libánon fái.”
Hóseás 14,5

Nem hosszú eső, mely lassan szétáztatja, mállasztja a földet. Befolyva repedéseit lassan megteli és sártengerré változtat mindent, miben elrothadnak az új vetés gyökerei.

Nem futó zápor, mely hol van, hol nincs. Mi akkor jön, mikor nem várod, aztán bőrig áztat és elillan, mintha ott sem lett volna. A port elveri, de mélyre nem hatol.

Nem vihar és nem orkán, mely szél testvérét segítségül híva fákat csavar, patakokat medréből kizavar. Mi ha bőgve szól, hangja semmi másnak nem lehet, mert mindent túllicitál.

Harmat, csak áldást hozó, csendes harmat életünkben az Isten. Reggel jön, minden reggelen, és mint egykoron, manna-kenyerével édesíti a napot. Száraz szívünknek annyi enyhet ad, mi arra épp elég, hogy este békével pihenyj.

Ha élünk megújító, éltető szavával jellemünk mások javára annyi virágot terem, mit liliomszárnyi éveink alig hordozhatnak el. Aztán Benne meggyökerezve kitéphetetlenül állunk minden vihar között, mint Libánon cédrusai.
Restás László

péntek, április 30, 2010

Az egész föld Ura

„Az Úré a föld, és ami betölti, a földkerekség és minden lakója.”
Zsoltár 24:1.

A földem is? A telkem is? A házam is? A pénzem is? Az értékeim is? Az életem is? A férjem – feleségem is? A gyermekeim is? Tehát nekem semmim sincs?
Sajnos, így igaz! Semmink sincs!
„Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit!’ 1Timóteus 6:7.
Viszont van egy hatalmas Királyunk, aki gyermekeivé fogadott minket – és gyermeki jogon – mindenünk megvan. Igaz, hogy végül el kell mindennel számolnunk, mert kölcsönkaptuk, de ez azt is jelenti, hogy MINDENÜNK megvan, amire szükségünk van, és azt is jelenti, hogy nincs mivel dicsekednünk, hisz mindenünk az Úré.
Elszámolási kötelességünk van. Végül el kell számolnunk mindazzal, amit a mi mennyei Atyánk ránk bízott. Anyagi javainkkal – hogyan használtuk – el, ill. fel? Gyermekeinkkel – hogyan neveltük őket? Egészségünkkel – hogyan őriztük, mennyire vigyáztunk rá? Időnkkel – mire pazaroltuk? Férjünkkel – feleségünkkel – mennyire segítettük, bátorítottuk őt? Képességeinkkel – hogy kamatoztattuk-e vagy önzően magunknak tartottuk?
Mint a világmindenség királyának gyermekei – mérhetetlenül gazdagok vagyunk! Belegondoltunk ebbe?
MICSODA ELŐJOG! – de milyen NAGY FELELŐSSÉG is ez!

csütörtök, április 29, 2010

Fogadott hívás

"A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged;meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében;megpróbáltalak téged a versengések vizénél"
Zsoltár 81,8


Kétségbeesetten nyomkodod a telefonod gombjaid, hogy a 104-t formáld...Erőd nincs felállni a földről, és minden levegővétel fájdalmas...Míg végül valaki megszólal a vonal másik végén:segíthetek? Aztán még mindig várnod kell mire megérkeznek, megvizsgálnak és ellátnak gyógyszerekkel...Ilyenkor minden várakozással töltött perc életedbe kerülhet!!!

Ismerősen hangzik a segélyhívó szám? Életünk minden pillanatában formáljuk, tudva vagy tudatlanul. Imára kulcsolt kezeink, ég felé emelt szemünk és fájó sóhajtásainkban Isten számát tárcsázzuk, mert sok esetben ő az egyetlen, aki nemcsak megkérdezi:segíthetek, hanem tényleg tesz is valamit értünk.

Sokszor átélem Istennel a csodát- hogy a megoldhatatlan megoldódik, a láthatatlanba nyúló keze elintéz dolgokat, és átölel amikor szükségem van rá. A versengő viharok, jégeső és tűző napsütésben rám mosolyog az Isten.

Láttam embereket talpra állni nem kis traumák átélése után, láttam leszáradó könnyeket, ha valami nem sikerült. Láttam mosolyra görbülő ajkakat, mert sikerült egymásnak megbocsátani.

Isten ma is azt mondja, hogy bátran énekeld a következő éneket:

Rejts most el, a szárnyad alá
Erős kézzel, takarj be engem.
Tenger tombol, zúg süvít a szél
Te emelsz fel a vihar felé.
Uralkodsz hullámok habjain
Szívem nem fél, benned remél.
Csak Istenben bízz én lelkem
Mert Ő él, és nagyobb mindennél
Tenger tombol, zúg süvít a szél
Te emelsz fel a vihar felé.
Uralkodsz hullámok habjain
Szívem nem fél, benned remél.
http://www.youtube.com/watch?v=hn5Elge-sm8&feature=related

Tudd, hogy Isten szeretete minden fájdalmat és nehezet letöröl a napirendről és megoldásokat kínál fel ma reggel..Élj a lehetőséggel! Mert Isten fogadta a hívásodat!


szerda, április 28, 2010

A tiszta élet biztonsága

„Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.”
(Mózes első könyve 4. fejezet 7. vers)
A Biblia első két fejezete arról számol be, milyen csodálatos és milyen tiszta volt a Teremtő kezéből kikerült új világ és benne a tulajdonosa; az ember. Ám a bűnbeeséssel minden hanyatlásnak indult.

Elkezdtek hullani a levelek, a virágok elhervadtak, az élőlények és az élőhely lassan elvadult. Képzeljük csak el, ahogy ősszüleink mindezt látva rádöbbennek, hogy ez az ő tettük következménye…

De még szörnyűbb lehetett számukra, mikor kiderült, hogy elsőszülött fiúk, Káin előre kitervelt módon megölte Ábelt…

Sokan felteszik a kérdést; miért nem hallgatott Isten figyelmeztető szavára, miért nem volt erősebb, miért nem tudott uralkodni haragján?

Viszont ma reggel ez a történet, mintegy tükör magunkat mutatja nem Káint. És a kérdés; Te hogyan uralkodsz magadon?

Ma, amikor mindenfelől csak az agresszió sugárzik, amikor már gyermekkorban arra tanítanak; Ne fogd vissza magad! Valósítsd meg magad mindenáron! Légy te a legjobb! Mondd meg a magadét! Ne fojtsd el az indulatod!

Te mit kezdesz ezekkel a hangokkal, Sátán sugalmazásával?

Igen, valóban nem könnyű felülkerekedni önmagunkon, sőt néha lehetetlen tűrni, hallgatni, utolsónak lenni. De ne feledjük; Isten bennünket is éppúgy időben figyelmeztet, mint Káint.

Viszont a döntés a miénk; Mi akarunk lenni a legerősebbek, akik ha kell puszta kézzel, vagy nyelvvel elbánnak testvérükkel. Avagy földi értelemben vett vesztesként, önmagunkon uralkodva győztesen kerülünk ki a hit harcából.

Jézus a következő ígérettel biztat:
„A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, a mint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (Jel.3:21)

kedd, április 27, 2010

Biztos Jövő

Biztos jövő

„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.” 1 Korintus 13:12

Választottunk a hétvégén - ki vezesse az országunkat? Most még bizonytalan minden, nem tudjuk mit hoz a holnap. Vajon milyen irányt vesznek a történések? Jobb lesz vagy rosszabb a megélhetésünk? Olyan homályos minden. Szeretnénk tisztán látni, de nem tudunk. Olyan viszonylagos minden körülöttünk, emberek változnak, a dolgok elmúlnak és ujjak jönnek. Valaminek vége lesz és kezdődik egy új. Minden változik, de egy valami állandó: ISTEN SZERET TÉGED!

„A szeretet soha el nem fogy” – írja Pál apostol a Szeretet himnusza végén és ezek után következik a ma reggeli igénk. A próféciák sorra beteljesednek, a nyelvek megszűnnek, az ismeret is eltöröltetik – és az apostol így folytatja: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre…”.

Az ókorban nem voltak ilyen „tökéletes” tükreink, mint ma. A ma használatos tükör a 13. szd.-ban a Velencéhez tartozó Muránó szigetén született. Egy üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek és arra higanyt – később ezüstöt – öntöttek. A muránói tükrök ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Az ókori Keleten a tükrök először ezüstből, rézből, majd bronzból készült, fényesre csiszolt lemezek voltak. A fém a levegővel érintkezve hamar elhomályosult, és használhatatlanná vált. Ha belenéztél szinte csak a körvonalaidat láttad.

Mi sem látunk semmit, homályos elképzeléseink vannak a jövőről, de valamit tudunk. Eljön az idő, amikor, lehull a fátyol a szemünkről, lesz olyan idő, amikor minden érthető, tiszta, világos lesz a számunkra. Milyen lehet egy olyan helyen élni, ahol nincs kétség, nincs bizonytalanság, csak SZERETET?

Ma reggel még úgy ébredtünk fel, hogy homályos volt a látásunk, lassan kezdett tisztulni, de ha „meglátjuk Őt színről-színre”, akkor hasonlóvá válunk Őhozzá. Az Ő szeretete sugárzik ránk, és mi azt adjuk tovább. Induljunk ma ezzel a reménységgel útnak, és a kétségek között is egy reményteljes boldog napnak nézünk elébe.

hétfő, április 26, 2010

Isten megtérésre hív

Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!
Ézsaiás próféta könyve 45:22

Egy három évvel ezelőtti hazai felmérés szerint a megkérdezettek 4%-a istentagadónak vallja magát; 5%-a nem tudja, hogy van-e isten vagy nem adott választ; 11%-a nem hisz semmiféle istenben, természetfeletti hatalomban; 12%-a szerint létezik egy szellem vagy egy természetfeletti hatalom; 18%-a igazán nem is tudja, hogy mit is higgyen istenről; és 50%-a szerint létezik egy isten, akivel személyes kapcsolatba kerülhet! - Érdekes lehet mindez, ha összevetjük egy másik felmérés adataival, miszerint: a magyarok 35%-a naponta legalább egyszer imádkozik; 15%-a minimum hetente részt vesz valamilyen vallásos szertartáson…

Ez a cirka 2700 évvel ezelőtti isteni kinyilatkoztatás, prófétai szó egy “jó ajánlat”-nak tűnik: “Térjetek hozzám és megszabadultok…” (Szent István Társulati Biblia fordítás)! Az ajánlat indoklása csak ennyi: “Mert én vagyok az Isten, és nincsen más.” (uo.)

Ezek szerint nincs túl sok értelme (és életidőnk) arra, hogy kiderítsük: van-e más isten! Az “ajánlat” arról szól, hogyha Hozzá térek, megszabadít…!

25 évvel ezelőtt fordultam Hozzá először, a térdeimen, hogy “bizonyítsa be” számomra, hogy Ő tényleg VAN. Azóta is megteszem ezt, naponta Hozzá fordulva, és mindig abban erősödtem meg, hogy az ellenkezője - legalább is számomra - nem igaz! Újra s újra arra jutottam: Ö tényleg VAN!

Életünk szomorú, tragikus vagy veszteségekkel terhes napjaiban lehet hogy úgy érezzük, nincs is SENKI, aki tudna rólunk, vagy törődne velünk… De ha újra Hozzá fordulunk, rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen Ő az EGYETLEN esélyünk!

Arra hívlak, hogy figyeljünk ma is Őreá, mert Ő Számunkra az Egyetlen Isten!

Ha találkoztál Vele ma reggel, ezt az éneket ajánlom - magunknak, önmagamnak és Neked is:

„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten,
Elhat a mélybe az egek fölé,
Irgalmad nem fogy a múló idővel,
Ki voltál az maradsz mindörökké.

Hűséged végtelen, hűséged végtelen,
Mindennap új áldás árad reám.
Hiányom pótolod hatalmas kézzel,
Hűséged végtelen, Uram hozzám!”

vasárnap, április 25, 2010

Mindennapi kegyelem

"Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!"
Jeremiás siralmai 3:22-23

Álmosan felébredsz, és kidörzsölöd az utolsó csippát is a szemedből. Lassan félrehúzod a takarót, és kelletlenül kilépsz alóla, összerándulsz, mert ott kell hagynod a kellemes meleget, és a szoba takarón kívüli világa még sötét és rideg számodra. Elindulsz az ablak felé, hogy felhúzd a redőnyt, és beengedd a nap sugarait. Tavasz van, gyönyörű tavasz. Veled együtt a természet is ébred, virágok nyitják ki szirmaikat, fák hajtanak új rügyeket, újra él körülötted minden. Az éjszaka utolsó pillanata is eltávozott, és előtted áll egy újabb nap tele lehetőségekkel, alkalmakkal, érzésekkel, tapasztalatokkal, történetekkel, kalandokkal, munkával és szeretettel. És ez mind nem véletlen, mert Isten kegyelme és irgalma nem fogyott el. Ahogy piroslani kezd az ég alja, és az éj pillanatról pillanatra adja át helyét a fénynek, úgy újul meg Isten irántad való irgalma és kegyelme minden reggel.

Ma kaptál egy újabb napot ajándékba, és az Ő kérése csak az, hogy éld meg! Éld át, használd ki minden percét a jóra! Ma érezd igazán, hogy élsz, hogy lélegzel, hogy dobban a szíved, és gondolj arra, hogy mindez nem véletlen, Tőle van. Isten ma arra kér, hogy ne vedd természetesnek az életet, hanem lásd meg Őt, az Ő kegyelmét, irgalmát, szeretetét, hűségét! Legyél hálás a nap minden percéért, és add át ezt a hálát másoknak is!

Ma még élsz, ez a nap a tiéd, hát élj jól, szeress, és fogadd el a ma összes ajándékát. És ne feledd, mindez azért van, mert Isten szeret!