Fel vagy írva?

De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen viszonyulunk hozzá, mégis elmondható, hogy a hatalom minden ember számára vonzó. Vannak, akik az egész világot uralni akarják, mások beérik egy országgal. Vannak, akik a beosztottjaikat akarják leuralni, és vannak, akik megelégszenek azzal, ha csak néhány embert irányítanak (miközben a Bibliában azt olvassuk, hogy az az igazán nagy dolog, ha önmagunk felett tudunk uralkodni, lásd Példabeszédek 16:32). Olyanok is vannak, akik látszólag visszahúzódók: ők különböző játszmákkal próbálják rávenni az embereket arra, hogy az ő kívánságaik szerint tegyenek dolgokat. Ezek az embertársaink trükkösen gyakorolnak hatalmat, lehet, hogy felettünk is.

A hatalom önmagában nem rossz. Jézus is hatalommal cselekedett és tanított, sőt, hatalmat adott a tanítványainak is, mégpedig arra, hogy hirdessék Isten országát, hogy gyógyítsanak, halottakat támasszanak fel, és ördögöket űzzenek. Az apostolok és társaik helyesen éltek ezzel a hatalommal, Isten országa építésére használták, Krisztus mégis helyre igazította őket, a fent olvasott szavakkal. Mit üzennek ma nekünk Jézus szavai?

A nekünk engedelmeskedő lelkek nem azok az embertársaink, akikre rá tudjuk erőltetni az akaratunkat. Így viszonyulni másokhoz nem Krisztusi viselkedés. Ha Jézus hatalommal ruház fel, és az ő nevében mondott imáinkat követően csodadolgok történnek: betegek gyógyulnak, megszállottak szabadulnak, az azt mutatja, hogy Isten országa bennünk él, és mi a Megváltó követei vagyunk. Ez nagyszerű dolog! De ha így történik, akkor se annak örüljünk elsősorban, hogy hatalmunk van, amit jóra használunk, és ezért Isten országa terjed, hanem annak, hogy a nevünk fel van írva a mennyben, vagyis, hogy Isten megváltott gyermekei vagyunk. Mert igazából csak ez számít!

Mit gondolsz, a te neved fel van írva a mennyei könyvekben?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Te mivel dicsekszel?

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás