Előítélet
„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fogtok megítéltetni; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek majd. Miért nézed a szálkát a testvéred szemében, a saját szemedben pedig még a gerendát sem veszed észre? Vagy hogyan mondhatod testvérednek: Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből! – miközben ott a gerenda a saját szemedben? Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd testvéred szeméből a szálkát.”
Tapasztaltad már a saját bőrödön az előítéletességet? Azt, amikor
még meg sem szólaltál, de már mínuszból indulsz? Amikor valaki csak rád néz, és
leír téged anélkül, hogy megpróbálna csak egy kicsit is megismerni? Amikor nem
feltételezi rólad a másik, hogy képes vagy elvégezni egy adott feladatot csak
azért, mert nő/férfi/fiatal/idős/színes/fehérbőrű stb. vagy. Mert olyan vagy,
amilyen. Amikor a származásod, a foglalkozásod, az iskolai végzettséged, a
családi állapotod, a vallási hovatartozásod, szexuális identitásod igazságtalanul
behozhatatlan hátrányt jelent.
Piszkosul rossz érzés, akármilyen téren ér az
előítéletesség.
És te néztél mostanában így valakire? Írtad le magadban a
másik embert, hogy „na, ő aztán…”? Fogalmaztál meg magadban negatív
gondolatokat a másikkal szemben úgy, hogy esélyt sem adtál neki a bemutatkozásra?
Ma reggel Isten ez élet ezen területén szeretne egy szívből
jövő kéréssel fordulni hozzád. „Ne ítélj!” Igyekezz megálljt parancsolni az
agyadnak, és mielőtt már teret engednél a negatív gondolatoknak a másikkal
szemben, nézz az Ember szemébe, és kérdezd őt arról, ki is valójában! Engedd,
hogy tiszta lappal indulva mutatkozzon be neked, és igyekezz elfogadni őt,
ahogy Krisztus is elfogadott téged.
Mert Isten Fia már akkor meghalt értünk, amikor mi még az
ellenségei voltunk, amikor gyűlöltük őt, és azt kiáltottuk, nekünk Barabbás
kell! Őt meg vidd, és feszítsd keresztre! Jézus akkor így imádkozott: „Atyám,
bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Ez az ima érted is hangzott, pedig még meg sem születtél
akkor. Ez az ima ma is hangzik érted. Isten Fia feltétel nélküli szeretettel
fordul feléd, és elfogad annak, aki vagy. Nem ír le, nem legyint rád lekicsinylően,
nem fordítja el tőled a tekintetét, nem néz keresztül rajtad, és nem táplál
gyűlöletet a szívében irántad csak azért, mert olyan vagy, amilyen. Sőt, itt
nem áll meg! Kegyelme képes formálni téged, és kihozni a legjobbat belőled.
Hát engedd magad rácsodálkozni ma reggel erre a szeretetre,
és fordulj te is így a másik ember felé!
