Megtaláltuk
És hozzátette: "Bizony, bizony, mondom nektek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára."
(János evangéliuma 1:51)
A U2 együttes egyik híres dalában az énekes a történet szerint a legmagasabb hegyeket megmászva, a mezőkön szaladva kereste és kutatta sokáig élete szerelmét, de a refrén szerint “még mindig nem találta meg azt, amit keres”. Gondolom te is éreztél már így.
Mennyivel egyszerűbb volt a tanítványoknak! János evangéliuma röviden mutatja be azt a folyamatot, aminek során Jézus az első tanítványait maga mellé vette szolgálata elején. András, Péter, Fülöp és a többiek mind úgy tűnik, hogy Jézus csak betoppan az életükbe, és ők egyik pillanatról a másikra, spontán döntöttek úgy, hogy követni akarják Jézust és tanulni akarnak tőle. Nem kellett évekig várni, csalódni, újrakezdeni. Milyen jó lenne, ha nekünk is így az ölünkbe pottyanna a lehetőség! Ebben reménykedünk az új évben is:
Az új év (és talán évtized is, bár erről megoszlanak a vélemények) mint olyan sokak számára, nekem is számvetéssel kezdődött. Átgondoltam, hogy vajon tényleg úgy sikerült-e minden a múltban, ahogy elterveztem, és ahogy egyre jobban végiggondoltam az elmúlt néhány évemet, eszembe jutott az egyik kedvenc mondásom: a bolondság az, amikor újra meg újra ugyanazt tesszük, de más és más eredményt várunk tőle. Ha ez így van, akkor én (a legtöbb emberrel együtt) bolond vagyok, különösen ilyenkor, az évforduló idején, hiszen újra meg újra abban reménykedek, hogy majd most máshogy lesz.
Ez persze nem így működik, és egyik év után a következő minden ugyanúgy folytatódik, mint ahogy évek óta van. Ha őszintén magadba nézel, szerintem te is ugyanerre a következtetésre jutsz.
Jézus új tanítványai a látszattól eltérően nem egyik pillanatról a másikra, a találkozás hevében döntöttek úgy, hogy követni fogják Jézust. Ők világ életükben (tíz, száz, sőt, ezer évek óta, ha a zsidók korábbi generációit is tekintjük) erre a pillanatra vártak. És hogy honnan tudom ezt ilyen biztosan? Olvasd el a történetet (János evangéliuma 1:35-51) és figyeld meg, hogy milyen gyakran fogalmaz úgy János, hogy ezek az emberek végre “megtalálták”, amit kerestek!
Jézus követése nem (csupán) a hirtelen döntésekről szól, hanem egy hosszú folyamatról, keresésről erdőn, mezőn, hegyen, völgyön, aminek a vége, a messiás megtalálása egyet jelent a nagy “titokba” való beavatással, (ami annyira nem is titkos) hogy Jézus Krisztus nem csak bölcs ember — rabbi, bölcs, tanító, Buddha vagy próféta — hanem maga az Élő Isten. Az az Isten, akit évek, évtizedek, évezredek óta keres az ember, keresel te és én, és most végre megtaláltuk! Miért gondolod, hogy az életed nagy válaszai az öledbe fognak pottyanni? Nem gondolod, hogy itt az ideje őszintén és odaadóan keresni? Beleállni és változtatni? Istent megtaláltuk, vele pedig a megoldást is meg fogjuk!
A dolog pikantériája, hogy valójában ő talált meg minket, mert mi végig a rossz helyeken kerestük.
Istentől megáldott és sikerekben, változásokban gazdag új évet kívánok!
