Irgalom
A bibliai Példabeszédek könyve bölcsességei gyakran adnak erkölcsi tanácsot hétköznapi helyzetekre, és emiatt gyakran alkalmazzuk is ezeket jó tanácsként mások vagy magunk számára. Időnként jól fejbe is vágjuk vele egymást, mert egy-egy gondolatban, mint a fentebbiben is, mintha megjelenne a büntetés lehetősége.
De akármennyire is így hangzik az igevers első fele, Bölcs Salamon mondása valójában nem fenyegetés akar lenni. A "nem lesz jó vége" kifejezés elsősorban nem elrettentő példa, hanem puszta megfigyelés. A mondás nem arra akar utalni, hogy ha nem teregeted ki a bűneidet hibáidat, akkor Isten, vagy egy nagyobb hatalom jól megbüntet, hanem egyszerűen csak tudja, hogy ha magadban tartod ezeket a szégyenteli, sötét titkokat, azok egy idő után belülről fognak felemészteni.
Természetesen nem könnyű őszintének lenni a hibáinkkal, hiányosságainkkal, szégyenünkkel kapcsolatban, sem mások,sem magunk előtt. De mégis, ha van olyan személy–és Isten pont ilyen–aki ítélkezés nélkül elfogad úgy, ahogy vagy, annak bátran megnyílhatunk. Amint ki tudtuk hangosan mondani a rosszat, ami nemkívánatos bennünk, és van valaki, aki erre megértően, befogadóan reagál, máris felszabadul a lelkünk, és azt is megláthatjuk, hogyan lehetünk egy kicsit még jobbak. Sőt, azt is megtudhatjuk, hogy ha nem is sikerül "még jobbnak" lennünk, van, akihez ítélkezés nélkül mehetünk, aki elfogad úgy is, ha épp nem vagyunk jók.
Így esik le rólunk a teher, így könnyebbülünk meg, és ez az, amit a példabeszéd így nevez: irgalom.
