Három Michelin-csillag
Biztosan te is hallottál már a Michelin-csillagos éttermekről. De azt tudtad-e, hogy az éttermek ilyesforma minősítése ugyanahhoz a francia Michelin gumiabroncsgyárhoz köthető, aminek a jelképe a dagi, fehér gumiember? De mégis mi köze a kettőnek egymáshoz?
Edouard Michelin (a gyár alapítója) ötlete zseniális volt: 1900-tól kezdve azzal próbálták felfűteni az autósok utazási vágyát, hogy egy kis, piros könyvben (Guide Michelin, vagy Michelin Guide) felsorolták a közel és távol lévő legjobb éttermeket. Hogy ez miért volt nagyszerű ötlet? Mert aki sokat utazik, annak jobban kopnak a gumijai, akinek pedig kopnak, azok hamarosan újat kell vásároljanak. És ha elkoptak, honnan vásárolnák, ha nem a híres Michelin-től? Mi kellett ehhez? Az, hogy egy gumiabroncsgyár leteszteljen és rangsoroljon egy csomó éttermet. Ugye, hogy zseniális?
Jó bornak nem kell cégér, szokták mondani, de nem csak a bor válik gyanússá, ha sokat dicsérik. Biztosan találkoztál már olyannal, aki saját magát “a világ legjobb főnökének/vezetőjének/költőjének/férjének/feleségének” kiáltotta ki. A másik mondás szerint minden szentnek maga felé hajlik a keze, így felmerül a kérdés, hogy vajon nem mindenki gondolja-e úgy, hogy ő a legjobb egy-egy területen? Mindenki viszont nem lehet a legjobb főnök – hiszen objektíven legjobb mindig csak egy lehet.
Mit is akarok ezzel mondani? Hát igazából azt, hogy a Bölcsnek igaza van. Hiába dicséred saját magad, az öntömjén mindig büdös. Értéke csak annak van, ha mások dicsérnek téged, azt viszont ki kell érdemelni!
Hiába rajzolok három csillagot a konyhai tűzhelyem fölé és állítom magamról, hogy én vagyok a világ legjobb szakácsa, attól még nem lesz három Michelin-csillagom.
(Ha érdekel a Michelin-csillag története, itt találsz róla további információt: https://divany.hu/offline/michelin-csillag-auto-gumi/)
