Isten nem ver bottal

Szerző: -
Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, Uram, és megtanítasz törvényedre, hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját. 

Emlékszem, milyen érzés volt gyerekként büntetést kapni. Nem voltam rossz gyerek, félre ne érts, és ha az is lettem volna, se merném bevallani, nehogy a gyerekeim felbátorodjanak. De azért becsúszott egy-két dolog, amiért bizony megkaptam a magamét. Nem szívesen gondolok vissza ezekre.

Felnőttként aztán az ember elkezdi értékelni az összes pofont, ami nem ment mellé. Azokat a büntetéseket, kritikákat, intőket és egyeseket, amiket jókor, jó helyen kapott. Azokat, amik tudva, vagy tudat alatt, de formálták, és olyanná tették, amilyen most.

“Isten nem ver bottal” tartja a mondás, és ez igaz is. Vannak neki más módjai a fegyelmezésre, megjobbításra. A zsoltáríró a mai alapigénkben ezt a gondolatot hozza elő: milyen jó, ha az embernek jó tanítómester igazgatja az útját, olyan, aki még a rossz napoktól is meg tudja óvni – szemben azzal, akit nem tanított meg senki a jó útra.

A fenyítés soha nem jó dolog. Ahogy én magam is felnőtté lettem, rájöttem, hogy a pofonnál sokkal jobb nevelő a szeretet – nem csoda, hogy én is zömében ez utóbbiból kaptam. Isten pedig a legjobb tanítómester. A szeretetével tanít. Boldog ember az, aki ebből a szeretetből tanul, mert ez meg tudja őt óvni a rossz napoktól is.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Szerző: -
Kép
Csak ti Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért. Filippibeliekhez írt levél 1:27 Pál apostol nagyon jól ismerte Jézust. Mondhatni jóbarátok voltak, bár kapcsolatuk elég viharosan indult–tudniillik az apostol üldözte Jézus követőit. Mindez akkor változott meg, amikor Krisztus személyesen megjelent és bemutatkozott Pálnak. Pál pedig rájött, hogy ez a Jézus egészen más a valóságban, mint amit ő gondolt róla. Ettől fogva Pál célja az volt, hogy a Római Birodalmat járva minél több emberrel megismertesse új legjobb barátját. Sőt, nem csak megismertetni akarta velük, hanem személyesen bemutatni őt. És ez az, amit gyakran félreértettek az első keresztények, és gyakran mi is félreértünk. A kereszténység nem arról szól, hogy ismerek valakit, aki ismeri Jézust, és én rajta keresztül kapcsolatban vagyok vele. A lényeg az, hogy nekem is ...
További információk

Mint a villámlás

Szerző: -
Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s...
További információk

Egy tánc az esőben

Szerző: -
Kép
Örvendj, egész föld, az Istennek! Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét! Zsoltárok 66:1–2 Tavaly nyáron elkapott a futózápor. Habár a sötét fellegekből lehetett volna következtetni, hogy mi vár a balatoni mólón sétáló emberekre, erre senki nem számított. Egy pillanat alatt mindenki bőrig ázott. Mondanom sem kell: futottunk. Nem sokat láttam, azonban azt észrevettem, hogy az épület mellett, ami felé fedezékért futottam, egy pár az esőben táncolt. El tudod képzelni, hogy valaki egy vihar kellős közepén táncra perdül? Hogy valaki örömöt talál ott, ahol mások csak káoszt és fájdalmat? A Zsoltárok 66:1-2 épp ezt kéri: „Örvendj, egész föld!” – de miért? Hogyan örülhetnénk egy olyan világban, ami tele van szenvedéssel, küzdelmekkel? Ez nem naivitás? A zsoltáros nem élt buborékban. Izrael történelme tele volt fájdalommal, vereségekkel, száműzetéssel. A környező népek gúnyolták, a világ igazságtalanságai nyomasztották őket. És mégis, a zsoltár azt írja: „Örvendj, egész föld!” Ez nem a ...
További információk