Előtte-utána
Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak
férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem
törődtünk vele. Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta.
Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi
vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy
nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.
Idézz magad elé egy olyan reklámot, ami előtte-utána képekkel
dolgozik! Például egy fogyókúrás csodaszert népszerűsítő hirdetést, takarítós,
rendrakós, felújítós, posztot, fodrász, műkörmös, karosszérialakatos vagy
autófényező hirdetését. Általában az „előtte” fotó nem túl előnyös, bizonyos
helyzetekben, mint a takarítás, rendrakás, felújítás, nyugodtan használhatunk
olyan kifejezéseket is, hogy egyenesen katasztrofális, borzasztó, undorító. Az „utána”
felvétel azonban kifejezetten szép, szemet gyönyörködtető, csodálatra méltó. Olyan,
ami arra késztet, rendeld meg, és használd a terméket, vedd igénybe a szolgáltatás!
Ahogy elolvastam a fenti igét, egy „előtte-utána” kép jutott
az eszembe. De itt a változás pont ellentétes, mégis azt szeretné az illető,
hogy fogadd el a felkínált szolgáltatást. Az előtte képen a mindenható isteni
Szentháromság egyik tagja, a Fiú Isten szerepel, lélegzetelállító környezetben
áll magasztosan, hatalmasan, angyalok hódolnak előtte, teremtmények csodálják,
Ő pedig szeretettel mosolyog rájuk.
A másik kép nemhogy nem előnyös, hanem konkrétan visszataszító,
az ember még a tekintetét is elkapja róla. Egy halott arca. Szemei fennakadtak,
szája az ütésektől feldagadt, az elernyedt izmok pedig nem tudják már csukva
tartani. Bőrét egész sötétre égette a nap, vagy a kosztól, a rászáradt vértől
látszik ilyennek. Haja csimbókokban lóg, fejét tövisekből font koszorú sebezte
fel megannyi ponton. Teste telis-tele zúzódásokkal, felszakadt sebekkel,
korbácsütés nyomaival. Oldalán szúrt seb. Ezek borítják ruha helyett. Itt nincs
lélegzetelállító környezet, csak három keresztfa, és ő függ az egyiken.
Isten számára ilyen az „előtte-utána”. Neki nem volt teljes országának
harmóniája, ha mi, emberek nem lehetünk ott. Annyira szeretett minket, hogy letette
dicsőségét, és emberré lett, egy első századi zsidó férfivá az akkor is
forrongó Közel-Keleten. A mi bűneink terhét hordozta, miközben megélte minden
fájdalmunkat. Megnemértettséget, veszteséget, magányt, árulást, kiszolgáltatottságot,
igazságtalanságot, reményvesztettséget, halált. Megélte, milyen, amikor
mindennek vége, amikor úgy érzi, egyedül kell szembenéznie a világ összes
sötétségével.
Képtelenség összehasonlítani az előttit az utánival, de Ő
mégis megtette mindezt értünk szeretetből. Ma reggel arra hív, élj a felkínált
lehetőséggel, fogadd el tőle a békét, gyógyulást! Az új életet.