Válasszatok!
A választás lehetősége talán az ember legnagyobb ajándéka Istentől és egyben a legnehezebb is, amivel élhetünk. Régebben egyszer valaki azt mondta nekem, - miután hibáztam és amiatt bánkódtam, - hogyha tudnánk előre, hogy elesünk, előtte leülnénk. Bölcs szavak. Arról szólnak, hogy nem látunk előre mindent ezért nem vagyunk képesek meghozni a legjobb döntést és akár minden jóakaratunk ellenére is hibázhatunk.
A ma reggeli gondolatunk is a választás lehetőségéről szól, abban segít, hogy jó döntést hozzunk.
Először is, ha mi, emberek korlátozottak vagyunk az előrelátásunkban, akkor itt az ideje, hogy segítségül hívjunk valakit a döntéshez, aki nincs ilyen helyzetben. Már a Példabeszédek szerzője is megírta, hogy sok tanácsos által tartatik meg az igaz ember. Vagyis bölcs dolog kikérni okos emberek tanácsát a fontos döntéseink előtt, mert más szemszögből látják a dolgokat mint mi. Azonban, ha ez is kevésnek bizonyul, talán kérhetnénk annak tanácsát, Aki sohasem téved! Kérhetjük Istent, hogy legyen segítségünkre! Józsué, aki egész életét Isten vezetésének megtapasztalásában élte le, tudta, hogy mit miért tesz és azt is, hogy Kit választ Isten személyében.
Másodszor, a választás a kötelező, de nem az, hogy kit választunk. Isten nem erőlteti magát sem ránk, sem senki másra. Az, hogy Őt válasszuk csupán az egyik lehetőség. Már Kánaán elfoglalásának az idején is dönthetett úgy a nép, ahogyan akart. Sőt, Isten abban is korrekt volt, hogy eléjük tárta mindkét választás lehetséges következményeit. Milyen jó döntést hozhatunk, ha tudjuk előre, mi lesz! - gondolnánk. de nem így van. Sajnos, ha nem hiszünk Istennek, ha kételkedünk benne, akkor tanácsaiban is kételkedünk. Ezért van az, hogy Ő mindig engedi kipróbáltatni magát. Az életünk során nem csak egyszer dönthetünk és kész! Isten megengedi a rossz döntéseket is, hogy tanuljunk belőle. Aztán újra elénk tárja a lehetőségeket, de elvárja, hogy tanuljunk a hibáinkból és ezúttal jobb döntést hozzunk.
Harmadszor, olyan, hogy abszolút szabadság nem létezik. Mit értek ezalatt? Az ember sohase volt és sohasem lesz abszolút ura önmagának. Bár a szabad gondolkodók, ateisták és mások is hisznek abban, hogy az ember lehet teljes mértékben önmaga ura, ez mégsem így van. Ha megfigyeltük Józsué szavait, abban van választásunk, hogy kit szolgálunk, de a szolgálatban magában nincs. Az ember élete mindenképp a szolgálat útja. A különbség csak abban áll, hogy Isten szolgálata szabaddá tesz bennünket és így boldoggá is, míg az összes többi választásunk rabságba taszít. Hány boldogtalan embert ismerhetünk, aki büszkén vallja magát mindenkitől szabadnak, közben nem veszi észre függőségeit. Nem tudja letenni az alkoholt, vagy a cigarettát, vagy bármilyen más pótszereket, amivel megpróbál valami kis boldogságot csempészni a hétköznapjaiba. Hányan vannak, akik nem akarva függni másoktól nem tudnak elköteleződni a barátság és/vagy a párkapcsolat terén és ezért magányra ítélik önmagukat. És még sorolhatnám...
De nem fontos egyetérteni velem ma reggel. Józsué sem kért egyetértést, csak választást, csak döntést. Aztán majd idővel meglátjuk, jól döntöttünk-e...
