szombat, július 10, 2010

A Próbák tüze

Semmi másnak nincs olyan nagy hatása az ember lelkére, mint az önzetlen élet befolyásának. Az evangélium ügye mellett a legnagyobb érv egy szerető és szeretetre méltó keresztény. Az ilyen élet és befolyás minden lépésnél erőfeszítést, önfeláldozást és önfegyelmet igényel. Sokan azért csüggednek el olyan könnyen kereszténységük gyakorlásakor, mert ezt nem értik.
Sokan, akik őszintén Isten szolgálatára szentelődtek, meglepődnek és csalódnak, amikor soha addig nem tapasztalt akadályokkal, próbákkal és tanácstalansággal szembesülnek. Krisztusi jellem és az Úr szolgálatára való alkalmasság elnyeréséért könyörögnek, és ugyanakkor a körülményeik mintha minden rossz tulajdonságukat elő akarnák csalni. Olyan hibák mutatkoznak meg, amelyeknek létezéséről még csak sejtelmük sem volt. Az ősi Izraelhez hasonlóan kérdezik: "Ha az Úr vezet minket, miért érnek minket ezek a dolgok?"

Pontosan azért esnek meg ezek velük, mert Isten vezeti őket. A megpróbáltatások és akadályok Isten fegyelmező eszközei - a sikernek Isten által megszabott feltételei. Ő, aki olvas az emberek szívében, jobban ismeri jellemüket, mint ők maguk. Egyes emberekben olyan képességeket és hajlamokat lát meg, amelyek helyesen irányítva használhatók lehetnének műve előbbre vitelében. A gondviselő Isten különféle helyzetekbe és körülményekbe viszi bele őket, hogy felfedezzék jellemük előttük is rejtett fogyatékosságait. Alkalmat ad nekik arra, hogy ezeket a hibákat kijavítsák, és hogy alkalmassá tegyék magukat szolgálatára. Sokszor beleengedi őket a szenvedések tüzébe, hogy megtisztuljanak.

Az a tény, hogy próbákat kell elviselnünk, tanúsítja azt, hogy az Úr valami értéket lát bennünk, amit fejleszteni akar. Ha nem látna bennünk semmi olyat, amivel nevének dicsőséget szerezhetnénk, akkor nem fordítana időt a csiszolásunkra. Értéktelen köveket nem vet kohójába. Értékes érc az, amelyet Ő tisztít. A kovács tűzbe veti a vasat és az acélt, hogy megtudja, miként viselkednek ezek a fémek. Az Úr beleengedi választottait a szenvedések kohójába, hogy meglássa, milyen a természetük, és hogy alkalmassá tehetők-e szolgálatára...
"Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; sőt amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az Ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek" (1Pt 4:12-13).

A kalitkába zárt madár teljes napvilágnál és más zenei hangok hallatán nem énekli azt az éneket, amit a gazdája meg akar tanítani neki. Megtanul itt is egy dallamfoszlányt, ott is egy trillát, de sohasem önálló, teljes dallamot. Ha azonban a gazda letakarja a kalitkát, és olyan helyre teszi, ahol a madár csak azt az éneket hallja, amit neki kell megtanulnia, a sötétben újra meg újra megpróbálkozik vele, míg végül megtanulja, és aztán rázendít a teljes melódiára. Attól kezdve a világosságban is mindig el tudja azt a dallamot énekelni. Isten is így bánik gyermekeivel. Van egy ének, amit meg akar tanítani nekünk, és ha a szenvedések sötétjében megtanuljuk azt, azután már mindig el tudjuk énekelni.

E. G. White: A nagy orvos lábnyomában (Isten szolgájának szükséglete c fejezet.)

péntek, július 09, 2010

Az igazság nemesít


„Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.”
Példabeszédek könyve 14:34

A Szombathelyi Büntetés Végrehajtási Intézetben minden második héten van un. látogatási nap, amikor a hozzátartozók meglátogathatják elítélt rokonaikat. Az ország minden részéből érkeznek ilyenkor látogatók. Mivel a vasúttól több km-re van a börtön, sokan taxival mennek ki. Amikor a taxis megkérdi, hova lesz a fuvar, az utas szemlesütve, nagyon halkan mondja ki: a börtönbe. Aztán ha egy kicsit sikerül az úton elbeszélgetni, akkor szégyenkezve mondja el, hogy a fia vagy férje hány évet kapott, mennyi van még hátra.
Milyen szégyen egy család számára, ha egyik családtag valamilyen bűnbe keveredett. Milyen szomorú, amikor szívünk szerint letagadnánk, hogy a gyermekünk vagy a férjünk mibe keveredett.
Az ellenkezője is igaz. Láttam már győztes autóversenyzőket, a suliból színtiszta ötöst hazavivő gyerkőcöket, láttam orvosokat, akik megmentettek egy emberéletet. Láttam örülni egy apukát, amikor kislánya bekerült az egyetemre.
Hallottam egymást túllicitáló anyukákat, amikor gyermekükről meséltek.
Téged is figyelnek ma. Bár nem látod őket, ott vannak. Őriznek, hogy el ne ess. Fogják a kezedet, pozitív gondolatokat közvetítenek feléd, és együtt örülnek veled, amikor győzöl. Hálaéneket zengenek, amikor jót teszel. De néha eltakarják arcukat.
Előtted áll a mai nap. Eldöntheted, hogy az angyalok együtt örüljenek veled vagy sírjanak miattad!

csütörtök, július 08, 2010

Hűségesen

"Tartsátok meg hűségesen Isteneteknek, az ÚRnak a parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt.!"
(Mózes ötödik könyve 6:17)

A letört ágak üzenete

Virágos ágakat találtam az úton.
Hogy kerültek oda, azt már magam sem tudom,
De fölvettem őket, szánalommal telten,
És beszélni kezdtek, vagy csak képzeltem:

„Szomorú sorsunkat elbeszéljük néked.
Hangtalan szavunkat – hisszük – te megérted.
Ne legyen hiába korai végzetünk,
Mondd el másoknak is a mi üzenetünk!

Egy szép gyümölcsfának az ágai voltunk.
Belőle nőttünk ki, vele összeforrtunk,
S mikor jött a tavasz, minden újraéledt,
Belénk is átömölt belőle az élet.

Rügyet bontottunk, majd kinyílt a virágunk,
Gyümölcsöt teremni: ez volt a mi vágyunk.
Teremtünk volna is, ha nem jön ránk a vész,
De életünk fájáról letört egy durva kéz.

Nem állhattunk ellent, vele kellett mennünk.
Szívta illatunkat, gyönyörködött bennünk.
Majd megunt, s eldobott, könyörtelen, zordul,
És ott hevertünk, míg te felvettél a porból.

Mielőtt beállna korai halálunk,
Benned, részvétteljes barátra találtunk.
Te hozzánk hajoltál, könyörülő szívvel,
Haldokló virágok üzenetét vidd el!

A hívő ifjúsághoz intézzük végszavunk,
Hisz tiveletek mi testvérek vagyunk.
Krisztus a törzs, melynek ti vagytok ágai,
És rajtatok nyílnak a remény virágai.

Zálogai vagytok egy jobb jövendőnek.
Boldogabb idők a földre csak úgy jönnek,
Ha mind több ifjú szív az Úr Jézusé lesz,
Betölti való erő, élet.

Kérve kérünk, intünk, vigyázzatok nagyon,
Hogy lelketek Krisztustól el ne szakadjon!
Ez a bűnös világ akármit is ígér,
El ne hagyjátok Őt sohase’ semmiért!

Ellenetek törhet a sátán dühe bár,
De kérjétek Jézust, így nem érhet mégse kár.
Megtart Ő titeket, nevel, mint ágait,
És tetté váltja a nemes vágyak virágait.”

Elhallgatok csendben, úgy megilletődtem,
Temető állt az út mentén előttem.
Betértem oda, a gyermeksoron jártam,
Egy jeltelen, kicsiny dombocskát találtam.

Rajta száraz csokor, a múlt évről maradt,
Letört virágbimbó hervad a hant alatt.
Az ágakat csendben a halomra tettem,
Ennél méltóbb helyet nékik nem lelhettem.

De üzenetüket elhoztam tinéktek,
Kedves testvéreim, kik Krisztusban éltek.
Fogadjátok meg azt ti is együtt velem,
El nem hagyjuk Őt sohase’ hűtelen.

szerda, július 07, 2010

A hangya példája

„Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útjait, és légy bölcs! A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét..”
(Példabeszédek könyve 6. fejezet 6-8. vers)
Így nyáron, mikor mindenki a nyaralást tervezi, vagy már élvezi a jól megérdemelt pihenést, szinte feleslegesnek tűnhet a mai Bibliaszöveg értelmén elmélkedni.

Salamon elküld bennünket a hangyához, hogy tanuljunk a szorgalomról és az igyekezetről, ha szeretnénk nagy dolgokat elérni az életben.

Valóban. A szorgalom egy keresztény számára alapvető életformává kell, hogy váljon, de a fő kérdés; miben.

Ehhez nem kell bonyolult tesztet kitölteni, csupán becsülettel nézz magadba, végy magad elé egy papírt és írd le, mivel töltöd az idődet a felkeléstől a lefekvésig (evés, munka, utazás, házimunka, stb.). Ha ezt egy hétig írod, meglátod, miben vagy a legszorgalmasabb, mi az, ami kitölti életed nagy részét.

Persze mondhatnád; - Azért dolgozom, hogy a családomnak jobb körülményeket biztosítsak. És különben is, munka közben is gondolok Istenre, lelki éneket hallgatok, Istenről beszélek munkatársaimmal… „mindent Isten dicsőségére cselekszem.” (1Kor.10:31)

Ám Jézus nem azért hívta el a tizenkettőt, hogy néhány órát Vele töltsenek, azután éljék a munkás életet. A tanítás után elküldte őket, hogy enyhítsék mások fájdalmát az evangélium reménységével.

Jézus ma hozzád is szól, és azt mondja:

„Eredj a hangyához”, tehát légy szorgalmas!

„nincs vezére”, vagyis a szorgalmad benső késztetésből fakadjon!

„nyárban szerzi meg az ő kenyerét”, tehát használd ki a ma lehetőségeit!

És „Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.” (2Tim.4:2)

kedd, július 06, 2010

Segítség a bajban
A nyomorúság idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
Zoltárok 86,7


Dávid imája



"Figyelj rám, és hallgass meg, URam, mert nyomorult és szegény vagyok! 
Tartsd meg életemet, mert híved vagyok én!
Istenem, szabadítsd meg szolgádat, aki benned bízik!
Légy kegyelmes, Uram, mert hozzád kiáltok minden nap. 
Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád emelem lelkemet, Uram!
Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak.
Hallgass, URam, imádságomra, és figyelj könyörgő szavamra! 
A nyomorúság idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
Nincs hozzád hasonló, Uram, az istenek között, műveidhez fogható nincsen. 
Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek. 
Nagy vagy te, csodákat teszel, te vagy Isten egyedül!
Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet.

Magasztallak, Uram, Istenem, teljes szívből, és tisztelem nevedet örökké. "
Ámen

vasárnap, július 04, 2010

Szabadság

"Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket."
János evangéliuma 8:31-32

Milliók harcoltak érte évszázadokon át, reménnyel teli és kilátástalan helyzetekben. Milliók haltak meg azért, mert hittek abban, egyszer eljön, és minden ember megízleli, megtapasztalja, megéli. Több ezer oldalt írtak róla írók, költők, dicsérték, dicsőítették és áhítoztak utána. Különböző mozgalmak születtek és haltak el egymás után, és szemük előtt ez az egy közös cél lebegett: szabadság. Szabadság nemzetnek, népcsoportnak, társadalmi osztálynak, nemnek, egyénnek.

És mondd, kedves Olvasó, ma reggel, ennyi év elteltével az emberiség történelméből, szabadnak érzed magad? Tudod, mi a szabadság? Lehet, hogy elődeink az élet számos területén sikeresen kiharcolták mára ezt a jogot, de néha érzed, hogy valami ennek ellenére megkötöz, és nem enged szabadulni. Vágysz arra, hogy kényszerek, előítéletek, rossz berögződések nélkül tudd megtölteni élettel mindennapjaidat, de valami utadba áll.

Egy gyerekkori tapasztalat fogva tart, és nem engedi, hogy valaha is értékesnek érezd magad. A főnök becsmérlései az állandó sikertelenség és kudarc cellájába zártak. Egy borzalmas élmény örökre bizalmatlanná tett az emberek iránt. A hagyományok, tradíciók megkötöztek, és nem engednek szabadulni torz istenképedtől.

Mindezek helyébe Isten ma reggel szabadságot ígér neked. Igazi szabadságot. Azt kéri, hogy figyelj az Ő szavára, egyszerű tanításaira, és élj azok szerint. Legyél EMBER az embertelen világban. Képviseld Őt a mindennapok szürkeségében is. Tanuld meg Tőle, hogyan szeresd azt, aki neked csak rosszat akar, hogyan képviseld a békét a háború birodalmában, hogyan legyél a tanítványa. Ha ma reggel elindulsz ezen az úton, meg fogod ismerni, mi is az igazság, kicsoda valójában Isten, és milyen az, amikor Ő megszabadít.