Tűzön-vízen
Ézsaiás
prófétát a bibliakutatók az Ószövetség evangélistájának nevezik, aki a Messiás
eljövetelének, a babiloni fogságban lévők kiszabadításának, a maradék összegyűjtésének
és visszatérésének ígéretével vigasztalja a népet. Neve, Jesajahu is annyit
jelent: az Örökkévaló segít.
A
mai Igénkben olvasott két kép is; ’Vízen átmenni’ és ’tűzben járni’ két bibliai
történetet idéz fel, mely Isten szabadítására emlékeztet. A vízen áthaladás az
egyiptomi kivonulás, mikor az Úr, „a tengeren utat csinál, és a hatalmas
vizeken ösvényt” (16. vers), a tűzben járás pedig Dániel három társának a tüzes
kemencéből (Dán. 3.fejezet) való csodálatos kimenekedése.
De
mit jelent e két történet emlegetése ma számunkra?
Egyiptom
és Babilon az Újszövetségben Sátán munkálkodását, uralmát, a bűnt
szimbolizálják, melyből Isten ki akar emelni; „Fussatok ki belőle én népem,
hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból!”
(Jel.18:4)
Hogyan
futhatunk ki Babilonból, ha nem ereszt? Ha a bűn zsigerileg belénk égett, ha
állandóan visszaesünk, bukdácsolunk? Ha a ha bűneink skárlátpirosak, hogyan lesznek hófehérek,
és ha vérszínűek, mint a karmazsin, hogyan lesznek olyanok, mint a gyapjú?
(Ézs.1:18)
A
víz és a tűz. A megtisztítás két útja, két módja, mellyel az eszközöket
kikóserolták. Meghintették, megmosták, bemerítették, vagy kiégették. Így
tisztít meg Isten bennünket is.
Boldogok,
akik „megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.”
(Jel.7:14), akik megkeresztelkednek vízzel, kifejezve ország világ előtt, hogy
elfogadják és hisznek Jézus bűntörlő helyettes áldozatában.
Boldogok,
akik „nem rémülnek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támad”, akiket „a
Krisztus nevéért gyaláznak” (1Pét.4:12-14), akik megkeresztelkednek tűzzel, kifejezve,
hogy ezen túl minden szavukkal, cselekedetükkel Jézust akarják és fogják
szolgálni.
