A kapuőrök nem kapnak vacsorát!
Hallottad már a "gatekeeping" (magyarra fordítva: kapuőrködés) angol kifejezést? Ezt a szót használják manapság arra a hozzáállásra, amikor valaki önként magára vállalja egy csoportba való bekerülés megakadályozását. A kapuőr olyan tagsági feltételeket állít, melyeknek csak ő (vagy rajta kívül csak nagyon kevesen) felelnek meg az adott csoportból.
Mondok pár példát:
"Nézd már, a Lali is kertésznek érzi magát, úgy tesz-vesz a balkonládái között, mintha értené, mit csinál! Attól, hogy van pár paradicsom- meg csilipalántája, még nem földműves!"
"Ő nevezi magát ETO drukkernek? Nincs is sál a nyakában!" vagy
"Milyen keresztény az ilyen? Még iszik tejet!"
Lehet, hogy első olvasatra nem sok problémát találsz ezekben a mondatokban – ez azonban csak azért lehetséges, mert a világunkban bizony ipari méreteket ölt a kapuőrködés. Félünk tőle, hogy ha Lali kertésznek érezheti magát akár egy pillanatra is, akkor egy csoportba kerülhet az igazi kertészekkel, – akiknek uborka palántájuk is van. A sál nélküli drukkert is kénytelenek leszünk drukkernek tekinteni. És mi lesz a keresztény uniformitással, ha egyikünk tehénből, másikunk pedig mandulából fejt tejet iszik?
Lukács evangéliuma 12. fejezete azzal kezdődik, hogy Jézus körül "megszámlálhatatlan sokaság" gyűlt össze. Ha valaki nagyon akarta volna, bizonyára megszámolhatta volna a jelenlévőket, Lukács célja viszont az, hogy értsük: minden időben megszámlálhatatlan sokaság veszi körül Jézust és vágyik hallgatni az ő hangját. Legtöbbjüknek csak paradicsompalántája van, vagy az sem – de vágyik a kiskertre. Másoknak nincs ETO-s sálja – de érzik, hogy jobb lenne az életük, ha lenne. Értsd: mind meg akarják érezni a Mesterből áradó szeretetet.
A 12. fejezet viszont nem nekik szól – hanem nekünk: azoknak, akik a kapuban állunk. Akik minden ajtóba érkezőnek üzenetet adunk át: a farizeusok kovászának üzenetét, (12:1) vagy az Isten megvallásának üzenetét. (12:8) És hogy mi köze ennek a jutalomhoz? A kapun belépve mindenkit vár a terített asztal. Maga Jézus töri meg a kenyeret, de nem csak neked! Nekem és a szomszédodnak is. A munkatársadnak is. Annak a gyülekezeti tagnak is, akit nem szívlelsz (bár ezt soha nem mondanád senkinek).
Ha ez csak egy kicsit is furcsának hangzik, ideje kinyitni azt a kaput! Hadd áramoljon be a "megszámlálhatatlan sokaság"!
