Isten hosszantűr érted!

„A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Péter második levele 3.fejezet 15.vers

„Hosszan tűrök betegségem ideje alatt.” vagy „Hosszútűrő vagyok azokkal, akik bántanak.” Milyen gyakran használjuk ezt a kifejezést, hogy „hosszantűrök”? Ugye leginkább azt mondjuk – csak hogy a fenti példáknál maradjak – elviselem a betegségemet vagy elviselem azokat, akik bántanak. Ezt talán gyakrabban használjuk a mindennapok során.

Utána néztem, hogy vajon a két szó között van-e különbség. Nagyon érdekes és ugyanakkor szép a magyar nyelv, mert bár kicsi a különbség a két szó között, de azért mégis van. Ha valami olyan dolog történik az életünkben, amely fájdalmat vagy nehéz helyzetet hoz magával, akkor abba belenyugodva, egészen a végéig tűrünk, szenvedünk, elviselünk. Tehát ebben az esetben nem feltétlen van egy jobb életre való reménység, tulajdonképpen csak a sivár tények és azt elfogadva viseljük azt. Ha azonban azt mondom, hogy egy nehezen elviselhető körülmény, személy van jelen az életemben és azt csendes, békés, imádkozó szívvel elviselem, miközben abban a reményben élem tovább az életem, hogy valami jobb vár rám és a jövő ígéretes, akkor hosszantűrök. Ugye, hogy milyen apró különbség? Tulajdonképpen alig észrevehető.

Péter azt, hogy mondja, hogy  üdvösségünknek tartsuk a mi Urunk hosszú tűrését. Miért? A fentiek értelmében Isten hosszú tűrése nem jelent mást, minthogy a jelenlegi helyzetünk, körülményeink nem állandósultak az életünkben. Isten pontosan tudja, hogy életünk körülményei meddig tartanak, miért történnek. Hosszan tűr értünk, mert ő látja a dolgok végét. Látja azt, hogy bizonyos helyzetekre, körülményekre, érzésekre, tapasztalatokra szükségünk van ahhoz, hogy az életünk a jó irányba forduljon. Természetesen dönthetünk úgy is, hogy elfordulunk Tőle és akkor minden törekvése, ami az életünk megmentésére fókuszál elvész, de Isten képes volt a végletekig elmenni Jézus kereszthalálával, tehát nem hinném, hogy könnyen feladja a küzdelmet. Sokkal inkább hosszan tűr értünk. „Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre.” (Kolossé 1:11) Nehéz hosszan tűrni, főleg ha fájdalommal társul ez az érzés. Azonban számunkra megvan a reménység, hogy ettől az élettől egy jobb vár ránk és Isten arra vágyik, hogy vele legyünk az új életben. Imádkozzunk erőért és kitartásért, hogy minden küzdelmet egy lépcsőfoknak lássunk az életünkben, amely közelebb visz Istenhez.

Áldott napot!