szombat, szeptember 24, 2011

Rúth emlékére

„Apróra elbeszélték nekem mindazt, amit anyósoddal tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat, anyádat, szülőföldedet, és hogyan jöttél el egy olyan nép közé, amelyet azelőtt nem is ismertél. Fizessen meg tetteidért az Úr, legyen bőséges jutalmad az Úrtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.
Rúth könyve 2,11-12

Sokáig érezted, hogy nincs szebb a gyermekkor emlékeinél, nincs melegebb otthon a szülői háznál. Azt gondoltad, hogy a legfontosabb szeretet az, ami összeköt szüleiddel, édesanyáddal, édesapáddal. Amit mondtak, az maga volt a szentírás, gondolataik, amit megosztottak, volt a bölcsesség első magva szívedben. Hitük a te hited volt, álmaik a te álmaid, de sorsod világra jöttödtől kezdve megpecsételődött. Ahogy anyád testétől elszakadtál, úgy szakadtál el később szüleidtől, hogy önálló ember légy. Megismerted őt és megszeretted, mert különleges volt, mert más volt, mint a többiek. Aztán lassan ő lett számodra az egyetlen. Nem volt könnyű őt választanod. Hiába voltak szülei a legkedvesebb emberek, akiket csak ismertél, hiába szerettek, mint saját lányukat. Különböző hitük mégis maga volt a tiszteletlenség a családoddal szemben. A szeretet kötelékéből az egyik aztán elszakadt, mert az új lett az erősebb. Hitük tisztasága olyan erővel hatott rád, hogy semmi nyomorúság nem tántoríthatott el mellőlük. Meghalt az apósod és második anyukád szemében a fény halványabb lett, meghalt a sógorod és alkony köszöntött életetekbe. Aztán meghalt a férjed és mind úgy éreztétek, soha többé nem kel fel a nap. Te nem hallgattál a károgókra, kik az istenek büntetéséről beszéltek, de a gyönyörű szülőföld kietlenné lett a számodra. Idegenné lett az ismerős ház, a kert, a világ és benne idegenné lettek az emberek. Az utolsó próba volt a legnehezebb, mert anyósod is, kit úgy szerettél, elküldött magától. „Én haza megyek, de te ne gyere velem!” – mondta. „Te is menj haza! Várnak a szüleid. Várnak a régi barátaid, a testvéreid mind. Miért lennék én fontosabb neked?” Akkor elgondolkodtál, és megértetted: nem ő az, aki igazán fontos. És nem is az, hogy már csak ő az egyetlen, aki volt kedvesedre emlékeztet, mert a tegnapi emlékekből – bármily szépek legyenek is – nem lehet ma élni. Megértetted, hogy nem csupán hozzá kötődsz, hanem Ahhoz, Akihez ő is kötődik. Az Egyetlenhez, Aki vigaszt adhat, Aki most is jobbra fordíthat mindent, Akit egyedül érdemes követni, nem másokért, nem a szeretteidért, hanem egyedül önmagadért.

Akit úgy hívnak: Isten.

péntek, szeptember 23, 2011

Békés üdvözlés


„Légy békességben az életben, legyen békességben a te házadnépe és legyen békességben mindened, amid van!”

1Sámuel 25:6

Micsoda gyönyörű köszöntés ez!

Képzeld el, ma reggel bekopog hozzád valaki, és így köszön. És ha úgy igazán, szívből mondja – hát lehet, hogy megborzongsz!

Általában éppen ezen a három helyen szokta felütni a fejét a békétlenség

1.) Nem vagy jóban önmagaddal. Nem bírod elfogadni, hogy ilyen vagy külsőleg, hogy ennyire nem vitted semmire az életben, hogy beteg vagy, hogy anyagi gondjaid vannak. Nem vagy békességben – úgy általában – önmagaddal.

2.) A másik terület a család. Kommunikációs problémák, veszekedés, válás, gyermeknevelési gondok, feszültség. Nincs békesség a családban.

3.) Végül a félelem. Nincs békességünk a vagyonunk felől. Feltörhetik, tönkretehetik az autónkat, lelophatják kertünk termését, bemocskolhatják jó hírünket.

Isten ma reggel így köszönt be hozzád: Gyermekem! Bízd rám magad a mai napon! Ne aggódj. Tudom, mi bánt. Ismerem aggodalmadat. Veled sírok és veled örülök! Tedd le terhedet és: Légy békességben az életben, legyen békességben a te házadnépe és legyen békességben mindened, amid van!

csütörtök, szeptember 22, 2011

Isten beváltja ígéreteit


"Áldott az ÚR, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek egészen úgy, ahogyan megígérte. Egyetlen szó sem veszett el mindabból a jó ígéretből, amit megígért szolgája, Mózes által."1 Királyok 8:56

Ígéretek. Szavak, amelyeket csak úgy meggondolatlanul kimondunk: igen, persze, hogyne megteszem, érted bármit, az életemet, jóban- rosszban ott leszek veled... Aztán jönnek csalódások, elválások és a szavak üresen hullnak alá a semmibe. Mi gyakran ígérgetünk, fogadkozunk, de egyre kevésbé tudjuk meg is tartani azokat.

Nem így az Isten. Isten népe, amikor Salamon templománál összegyűl a felavatásra, arra emlékezik, hogy egyetlen szó sem teljesedett másképp, amint ahogyan azt Mózesen keresztül megígérte. Isten teljesíti, amit ígért!

A pusztai vándorlásban, a bírák idejében, a honfoglaláskor, és filiszteusokkal vívott harcokban és most itt a legszebb templom körül: Igen! Isten teljesíti a vele álmodott álmainkat! Nem vagyunk a legjobbak, de kihívottak vagyunk. Arra, hogy lássuk, és megéljük a csodákat!

Ez ma, 2011-ben sincs másképp. Ma azt érzem, Isten a nekem adott ígéreteit is teljesíti. Kenyerem és vizem nem fogyott el, nem vagyok egyedül, hanem van egy fantasztikus férjem, van egy közösség akikhez tartozom, egy munkahelyem, ahol alkothatok, vannak barátaim és van jövőképem. Nyugalmat ad minden váratlan helyzetben, mert tudom Isten az, aki kezében tartja a világomat. Isten ígérete teljesedik.

Annyira apró dolgokban is ott van az Isten. Az apró pénzt nem tartjuk értékesnek egymagában. De ha összegyűjtenénk az összeset, amit találunk itt- ott a lakásunkban, akkor lehet nagy összegre tennénk szert. Gyűjtsük össze Isten apró ígéreteit, és megláthatjuk mennyi sok van belőle. Meg fogunk lepődni! Isten az kis ígéretek nagy Istene is! Hát menj és fedezd fel ma is az apró ígéretek csodáit!

csrenata



szerda, szeptember 21, 2011

Új szívet ad az Úr

"És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testükből, és adok nékik hússzívet”
(Ezékiel könyve 11. fejezet 19. vers)


Az ókori Izrael életének minden mozzanata ma is aktuális tanulságokat tartogat számunkra. Mintha tükörbe néznénk, mikor az Ószövetséget olvasva a hűség és engedetlenség, a győzelem és bukások sorozata közötti vívódásukat látjuk.

Az Örökkévaló erős kézzel kivezette őket Egyiptomból, a szolgaság földjéről, nekik adta a tejjel és mézzel folyó Kánaán országát, s mi volt a válaszuk? Hálaének, zúgolódás, a hűség ígérete, aranyborjú, megbánás, lázadás, Kánaán gyümölcseinek megízlelése, megtorpanás…

Ott van Isten, aki végtelen szeretettel vesz körül, ott van a rossz, aki önző vágyaim teljesülésének ígéretével kecsegtet, és ott vagyok én, aki nap, mint nap döntést kell hozzak, kinek engedek.

Van, hogy győzők és képes vagyok uralkodni az indulataimon, és van, hogy az ajtó előtt leselkedő bűn belép szívembe.

S mikor felocsudok a következmények áradatában, rádöbbenve tetteim súlyára, Pállal együtt mondom:

„tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok. (Róm. 7:18-19)

„Óh, én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?” (24. vers)

És, ekkor jön az Isten, és Ezékiel szavai által szól hozzám:

„Én adok neked új szívet és új lelket és a kőszívet eltávolítom belőled”

S most már így kiáltok:

„Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.” (Zsolt.51:12)

kedd, szeptember 20, 2011

AZ AGGODALOM LEGYŐZÉSÉNEK TITKA





„Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?”
Máté evangéliuma 6,27. (MBT)





Hajlamos vagy a legrosszabbat feltételezni? Pánikba esel, ha levelet kapsz az adóhivataltól, vagy ha esetleges elbocsátásokról szóló pletykákat hallasz a munkahelyeden? Azon kapod magad, hogy akkor is gondterhelt vagy, ha nincs is okod rá, meg van győződve róla, hogy valami rossz fog történi, amely miatt aggódnod kellene? Az aggodalom szó azt jelenti, hogy „fulladozni vagy szorongatni”. Nem meglepő, hogy az aggodalom pontosan így tesz bennünket eredménytelenné és boldogtalanná.
Az aggodalom nem más, mint önromboló időpazarlás. A Biblia újszövetségi részében, Jézus híres Hegyi beszéde során négy indokot hozott fel az aggodalmaskodás ellen, illetve legyőzésének két módját is megmutatta, amelyet a Máté Evangéliuma 6:25-34 szakasz a következőképpen tolmácsol:

AZ AGGODALMASKODÁS ÉRTELMETLEN.

Olyan dolog miatt aggódni, amit NEM TUDUNK megváltoztatni – haszontalan. Olyan dolog miatt aggódni, amit MEG TUDUNK változtatni – ostobaság. Minden alkalommal, amikor egy aggasztó dologra koncentrálsz, az a gondolataidban egyre nagyobbá és leterhelőbbé válik. Az aggodalmaskodás a problémákat túldimenzionálja. „Ezért mondom nektek: ne aggódjatok éltetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet tápláléknál, és a test a ruházatnál?” (Máté evangéliuma 6:25)

AZ AGGODALMASKODÁS TERMÉSZETELLENES.

Nem születünk aggodalmaskodónak. Ez csupán az élet kihívásaira adott, tanult reakció. Valójában gyakorolni kell, hogy jók legyünk benne. Szerencsére az aggodalmaskodás nem tanult reakció is lehet. Az Isten teremtményei közül az egyetlen faj az ember, aki képes aggódni. Egyszerűen nem hisszük el, hogy Isten gondot fog viselni ránk. „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?” (Máté evangéliuma 6:26)

AZ AGGODALMASKODÁS NEM SEGÍT RAJTUNK.

Egyszerűen nem működik. Nem képes megváltoztatni a múltat. Nem képes kontrollálni a jövőt. Csupán a napunkat teszi tönkre. Egy problémán való nyugtalankodás sohasem oldja meg magát a problémát. „Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani az életét csak egy arasznyival is? (Máté evangéliuma 6:27)

AZ AGGODALOM HIÁBAVALÓ.

Az Isten ígéretet tett arra, hogy gondoskodik rólunk, ha az életünk minden területén rá hagyatkozunk. Gyermekként, ha az édesapánktól ebédpénzt kértünk, nem aggódtunk, honnan lesz meg az összeg. Ez az ő problémája volt. Hagyjuk, hogy az Isten ténylegesen betölthesse az Isten szerepét az életünkben! „Mindezt a pogányok kérdezgetik, a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.” (Máté evangéliuma 6:32)
HOGYAN SZABADÍTHATJUK KI MAGUNKAT AZ AGGODALMASKODÁS RUTINJÁBÓL?

Először is az életünk minden területén hagyatkozzunk Istenre. Az aggódással kapcsolatos probléma egyik része, hogy rájövünk, az élet számos tényezőjét nem tudjuk kézben tartani. A gondterheltség úgy tűnhet, mintha tennénk valamit, ami valójában mentális és érzelmi energiánkat pazaroljuk. Ha bízunk Istenben, aki képes kontrollálni a dolgokat, megszabadít bennünket ettől a tehertől. „… a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Máté evangéliuma 6:32-33) Másodszor, egyszerre csak egy napra koncentráljunk. Olyan gyakran töltjük azzal az időt, hogy a másnapi, vagy a következő heti történések miatt szorongunk, miközben az aznapi kihívások tornyosulnak a fejünk fölött. Koncentráljunk arra, hogy most mi történik, és ne arra, hogy mi történhetne.
„Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Máté evangéliuma 6:34)

Rick Warren

hétfő, szeptember 19, 2011

A bátorítás eredménye


Elmondtam nekik, hogy Istenem milyen jóakaratú volt hozzám, és hogy milyen szavakat mondott nekem a király. Erre ők így feleltek: Kezdjük el az építést! És bátran hozzáfogtak a jó munkához.
Nehémiás 2:18

A történet úgy kezdődik, hogy Istennek volt egy embere, akit fel tudott használni. Ez az ember szerette az Urat, szerette népét, és kész volt megtenni, amire Isten indította. Nehémiás, és sok más ember története azt mutatja, hogy a kimondott szónak milyen ereje van. Épít vagy rombol, előre visz dolgokat vagy hátráltathat.

Nehémiás küldetésének tekintette Jeruzsálem újjáépítését, miután megtudta milyen állapotok uralkodnak szeretett városában. Nem sopánkodott, nem hibáztatott senkit, hanem bűnbánattal Istenhez fordult segítségét. Az Úr megsegítette és eredményes volt szolgálata.

A rossz hírekre mi hogyan reagálunk? Sóhajtozunk, sajnáltatjuk magunkat, vagy azon vagyunk, hogy változtassunk a helyzeten?

A nagy változások is kicsiben kezdődnek. Van valamilyen vágy a szívünkben, gondolkozunk róla, majd elmondjuk másoknak... és a szavakat tettek követik. A mi hitünk és bátorításunk másokat is cselekvésre késztethet. Hatással vagyunk egymásra, épp ezért, ma gondoljuk végig, hogy mit kell változtatnunk, vagy helyreállítanunk. Beszéljünk róla, vonjunk be másokat is a megoldásba, és meglátjuk hogy rövid idő alatt nagy változások történnek.

vasárnap, szeptember 18, 2011

Amikor a minden már semmi...

„Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítélem a Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.”
Pál levele a filippiekhez 3:7-8

A mindent adta oda érted, aminél nem lehet többet. Végigtekintett a bolygók során, a végtelen űrön, a csillag milliókon, a galaxisok pontos rendjén; a békén és tisztaságon, a szereteten és hódolaton, ami csak Őt illette meg; a tökéletességen, a szentségen, a saját öröktől fogva tartó örök életen, és azt mondta: nem kell. Nem kell, ha Te nem élvezheted mindezt vele, ha te nem gyönyörködhetsz többé a felkelő nap zenéjében, ha nem csodálhatod az apró virágok ártatlanságát, ha nem hallgathatod a patak végtelen csobogását, az erdő sejtelmes zúgását, a tél hideg szavát és a nyár víg énekét.

És letette az árat, a mindent, amit te soha nem lettél volna képes megfizetni. Mint kalapácsütés, mondta ki az utolsó szót: Elvégeztetett! És most vár, mert a lépés nálad van. Neked kell a "királyodat és királynődet" elmozdítanod a helyükből a futóval, a bástyával, a gyalogokkal együtt; neked kell válaszolnod a mindenre.
Tudom, hogy felfoghatatlan, és hihetetlen, és tudom, hogy egyikünk sem érdemelte meg, de ő mégis beleadott mindent. Mindent érted, hogy megismerhesd és igennel válaszolhass az Ő nyitására.
Mondd, hogy lépsz erre ma reggel?