szombat, május 07, 2016

Nem lesz több fájdalom



"És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."

Jelenések 21,4

Minden elmúlik, ami jó! Ugye gondoltunk már erre, sőt rendszeresen tapasztaltuk is. A jó nyaralásnak hamar vége lesz. A mézeshetek elmúlnak, a szerelem átalakul szeretetté. Az aranyos babáink felnőnek és kirepülnek a fészekből. Persze sokszor próbálunk dacolni a múló idővel. A népszerű könyvekből, filmekből véget nem érő sorozatokat gyártunk. A szerelmet mindig megpróbáljuk újrakezdeni, sokan mindig valaki újjal. A gyermekeinket nem engedjük felnőni és az egyetlen örök divat a fiatalság marad és azt majmolja a fél világ. Ennyire félünk az öregedéstől és az elmúlástól. Mert idővel a rossz dolgok a jó dolgok fölé kerekednek. A betegségeink legyőzik az egészségünket. A kapcsolataink természetes úton is elmúlnak, mert: "mindig csak a jók mennek el"...

Mihez kezdjünk mindezzel?

A tapasztalataim szerint minden emberi próbálkozás hasztalan. Ezért örülök leginkább ezeknek a szavaknak: "És az Isten..." Mert minden változás, minden kezdés és újrakezdés, a lehetetlen megvalósítása VELE kezdődik. Amit mi nem, Ő képes megcselekedni. Mivel az élet elmúlása bánatossá tesz bennünket, elsőnek a szomorúságot törli el. Nem kell búnak adni a fejünket, mert minden rossznak oka megszűnik. Nem lesz többé halál, gyász, kiáltás és fájdalom! Olyan csodálatosan tömör Isten Szava. Négy szóban képes kifejezni minden szenvedésünket. Halál - félelem saját elmúlásunktól. Gyász - a sokk, amit szeretteink végső elvesztése jelent. Kiáltás - amit nem bírsz már magadba fojtani, mert annyira gyötör a kín. És végül a Fájdalom - Mint örök jelzője annak, hogy bajban vagyunk. "Nem lesznek többé." - Isten megoldása végleges. Nem olyan mint a gyógyszer, ami pár órányi pihenést tud csupán biztosítani, ha fáj a fejem. Az Ő megoldása nem ideiglenes, nem átmeneti és ez benne a legjobb. Miért történik mindez? "Mert az elsők elmúltak". Amikor ezek a szavak íródtak, már sok, nagy kor csillaga leáldozott. Az elsők kora, a teremtés utáni emberiség kora Noéval véget ért. A dávidi-salamoni aranykor is véget ért. Egyiptomot lassan belepte a sivatag. Asszíria, Babilon, a Perzsák dáriusi gazdagsága, de még a humánus görögség is oda lett. Az emberek pontosan értették mit jelentenek a János által leírt szavak, mert bár Róma hatalmas volt, de a birodalom testét halálos fekélyek borították. A régi dicsőségben már maguk, a rendszer fenntartói sem hittek. Ezért az első keresztények hitték, Istennel itt, most valami új kezdődik.

Számunkra ma élő keresztények számára már világos, az "elsők" elmúlása az egész emberiség történelmének végét jelenti. Annak az emberi civilizációnak a végét, amit leginkább a szomorúság, a halál, a gyász, a kiáltás és a fájdalom jellemzett. Aminek a végét mi magunk is várjuk már, békés hittel, türelemmel.

péntek, május 06, 2016

Örömhír

"Egy másik angyalt láttam az ég közepén repülni, akinél az örökkévaló evangélium volt, és azt hirdette a föld lakosainak – minden nemzetségnek, törzsnek, nyelvnek és népnek – hangosan ezt mondta: Féljétek Isten, és adjatok Neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait."
Jelenések 14:6-7.

Kérem, álljanak fel, a bíró megérkezett. A teremben halálos csend, mindenki némán feláll, majd leül, és elkezdődik a tanúk előtti meghallgatás. A vádlottra életfogytiglani szabadságvesztést javasolt az ügyész. Mindenki, ő maga is tudta, hogy megérdemelte. Most következik a védő beszéde, aztán majd az ítélethirdetés.
A védőügyvéd feláll, odamegy a pulpitushoz a bíró elé, és egy papírlapot nyújt át. A bíró előbb a vádlottra, majd az ügyvédre néz, és azt mondja. Kérem, álljanak fel, kihirdetem az ítéletet.
Mindenki feláll, a teremben néma csönd, majd a bíró megszólal: A vádlottat ezennel felmentem az életfogytiglani ítélet alól. A vádlott szabad. Elmehet. Adósságát az ügyvéd kifizette maradéktalanul.
Vajon hogyan tekint ez az elítélt az ügyvédjére? És a bíróra, aki a fenti szavakat kimondta?
A halára ítélt bűnös Te vagy, és én vagyok. Tudod, hogy halál vár rád. Megérdemelted velem együtt. És akkor jön a mi védőnk, és megkapjuk a felmentő ítéletet, mert Ő – az Ő vérével – eltörölte összes bűnünket.
Már csak néhány dolgunk maradt:
Elmondani, hirdetni másoknak, hogy nekünk milyen védőügyvédünk van, ők is felkérhetik.
Hálát adni, dicsőíteni Őt határtalan, meg nem érdemelt szeretetéért
Elfogadni ezt a kegyelmet, ami nem is olyan könnyű!
Imádni és hódolni a mi Teremtőnk és alkotónk előtt
Naponta beszélgetni Vele, olvasni levelét, és megtenni, amit kér tőlünk.
A halálos ítélethez képest ez igazán nem sok – bár elengedhetetlen – tennivaló.


csütörtök, május 05, 2016

Levél az Esthajnalcsillagról

"Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag."
Jelenések könyve 22:16

Gyerekkorom egyik kedves filmje volt az E.T., melyben kissé fura kinézetű, de aranyos, világító ujjú földönkívüli lény lép kapcsolatba egy család gyerekeivel. Talán ez volt az első próbálkozás a filmtörténetben (1982), amikor a rendező – Steven Spielberg – barátságos formában próbálta bemutatni a „marslakókat”. Előtte és azóta is félelemmel vegyes kíváncsiság övezi a legtöbb e témával foglalkozó regényt és filmet. Ezek a kitalált történetek azt mutatják, az emberek választ akarnak kapni arra a kérdésre, hogy létezik-e a Föld nevű bolygón kívül is élet? Ha igen, akkor kik azok, mit akarnak? És lehetséges-e velük a kapcsolatfelvétel?

Nos, ha eddig nem hallottatok erről, had áruljam el nektek, hogy a Vénusz nevű bolygóról – melyet népiesen Esthajnalcsillagnak is neveznek – mintegy 2000 éve folyamatosan érkeznek üzenetek egy földönkívüli lénytől. A titokzatos információk dekódolására hiába próbálkoznánk a legmodernebb technikai eszközökkel, mert csak egy igen ősi speciális műszerrel lehetséges. Ez a műszer az emberi szív. A dekódolt üzenet pedig az, hogy ez a földönkívüli lény 2000 éve itt járt a földön. Nem félelmet keltő űrlény, hanem emberi formában, hogy megismerje, megértse a földi lények életét. Együtt érzett velük, szerette őket, sőt életét is föláldozta az emberekért. A halál azonban nem tudta fogva tartani, így föltámadt, majd visszarepült az űrbe. Az érdekes üzenet még egy ígéretet is tartalmaz, miszerint ez a titokzatos földönkívüli lény újból el fog jönni, hogy magához vegye mindazokat, akik képesek dekódolni üzenetét.
 
Állítsuk hát be mi is vevőkészülékünket, hogy a Hajnalcsillagtól érkező üzeneteket ma is be tudjuk fogadni.

szerda, május 04, 2016

Közeledik az Úr



 Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljő és nem késik.
(Zsidókhoz írt levél 10. fejezet 37. vers)

Amiből a legkevesebb van – ahogy mondani szoktuk – az nem más, mint az idő. S mivel egyre több mindent szeretnénk, s lehetőleg egyszerre és azonnal, a nap 24 órája egyre jobban szétaprózódik.

Nem csoda tehát, hogy a ma emberének kevesebbnek és gyorsabbnak tűnik az idő, hiszen most azonnal kell a legjobbnak, a legszebbnek, a legokosabbnak, a leg… lenni. Nincs idő gyereknek lenni, nincs idő játszani, nincs idő a fájdalomra, ahogy halljuk a reklámban.

Aztán ennek megfelelően igyekszünk mindent így alakítani, felgyorsítva mindenféle mesterséges pótszerekkel a növények, az állatok, izmaink, sőt gyermekeink növekedésének folyamatát. Hiszen egy pirulát bekapni egy másodperc, de a kemény edzésmunka, a gyakorlás, lehet évek.

Ezért aztán nem akarunk várni, sőt nincs is annál idegesítőbb, ha valaki nem veszi figyelembe, nem követi, vagy szánt szándékkal keresztezi a mi jól beprogramozott saját időzónánkat.

Mint mai Igénk szerint Isten is teszi. Hiszen látszólag „késik a vőlegény” (Máté 25:5), vagy legalábbis „némelyek késedelemnek tartják” (2Pét.3:9), de mégsem késik. A probléma abban van, hogy nem egyeztettük az óránkat Istennel.

Ahogy az első századok hívőinek is kész menetrendje volt a Messiás eljövetelét illetően, ezért akarták földi királlyá tenni, átugorva a szenvedő szolgáról szóló részt, vagy kihagyni a mártíromságot ahogy mennybemenetele előtt kérdezték: „Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?” (Apcsel.1:6), de ugyanígy van ma is.

Sokszor mi sem akarunk tudomást venni arról, hogy ’”mindennek rendelt ideje van” s ahogy az Atya először is az idő teljességében küldte el a Fiút, ugyanúgy lesz másodszor is.

Urunk közeledését várva nekünk is szól figyelmeztető és felhatalmazó kijelentése: „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett. Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.” (Apcsel.1:7-8)

Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.” (Máté 24:46)

kedd, május 03, 2016

Elhagyom bűneimet Jézusért!

„De ha a bűnös megtér, és nem követi el többé vétkeit, hanem megtartja minden rendelkezésemet, törvény és igazság szerint él: akkor élni fog, nem kell meghalnia. Azokat a vétkeket, amelyeket elkövetett, elfelejtem majd neki. Azokért az igaz tettekért, amelyeket véghezvitt, élni fog! Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az Úr -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.”
Ezékiel próféta könyve 18. fejezet 21-23.verse

Nehezen kezdek el írni akár egy sort is. Olyan mélyen érintenek ezek a szavak, hogy szinte felfoghatatlan. Az egész világ azt várja el, hogy fejlődjünk. Legyen több iskolai végzettséged, legyen jobb telefonod, legyen nagyobb autód, legyen nagyobb házad, és ezzel együtt az egód is nagyobb lehet. Nincsen ez így jól, és mégis azt látom, hogy erre hajtunk. Felcserélődtek az értékek.

E közben pedig azt látjuk, hogy az Isten is azt várja el tőlünk, hogy fejlődjünk. Hagyjuk el a korábbi régi bűnös életünket, térjünk meg Hozzá, és akkor minden jobb és minden szebb lesz. Meglehetősen szomorú vége lehetne az életnek úgy, hogy ez ígéret nem hangzott volna el. Én, mint bűnös ember, aki sokszor tusakodok magammal, a jellememmel azért, hogy elhagyjam a korábbi rossz dolgokat, pozitív irányba terelem a gondolataimat az, hogy elolvasom, hogy azok, akik viszont az Ő igazsága szerint élnek, azok élni fognak.

Egy másik megdöbbentő dolog a megbocsátás. Sokat beszélünk a megbocsátásról, de igazán nem tudjuk mit jelent, addig, amíg nekünk meg nem bocsátott valaki, vagy mi meg nem bocsátottunk valakinek. Ez az érzés felemelő, de a megbocsátásig vezető út nagyon nehéz. Rengetegszer találkozom azzal, hogy tíz húsz, negyven éves sebeket emlegetünk, és igazán csak felületesen bocsátottunk meg valakinek. Az igazi megbocsátás akkor teljes, ha ki tudjuk irtani az emlékezetünkből a rosszat, ha többet eszünkbe sem jut.
Az hogy az Isten így meg tud bocsátani nekem, nagyon sokat jelent. Számtalan bűnt követtem már életem során, és ha Isten nem mondaná ezt, amit ma reggel üzen nekünk, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, nem nagyon lenne miért tovább folytatni ezt a napot.


Egy utolsó szempontot szeretnék kiemelni. Azt, hogy nem elég, hogy bocsánatot kérünk, el i kell hagynunk a bűnt azért, hogy fejlődhessünk, és teljes mértékben az Istenéi lehessünk! 

hétfő, május 02, 2016

Bizalom

"Én bizalommal vagyok irántatok az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni; de aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az."

Pál levele a galatákhoz 5:10

Nem ellenőrizheted le mindig. Nem állhatsz a háta mögött, lesve minden mozdulatát. El kell engedned, mert felnőtt, nem sajátíthatod ki örökre. A Te időd lejárt, mostantól abban bízhatsz, amit eddig megtanítottál vele.

Ha hibázik, nem javíthatod ki helyette, csak biztosíthatod róla, hogy a kegyelmed nem fogyott el. Volt, amit nem tanult meg, pedig látható volt, hogy szüksége lenne rá. Most itt az idő, amikor kiderült, hogy igazad volt, de ezt már nem mondhatod meg neki, mert már a saját lábán áll, a saját tetteiért neki kell a felelősséget és a következményeket vállalni.

Egyet tehetsz: bízol benne, hogy akar jó döntéseket hozni és nem gondolod, hogy nélküled nem megy semmire. Bízol benne, hogy ha hibázik, becsületes lesz és nem menekül el a felelősség elől.

Te is vizsgázol innentől: elég erős-e, amit tőled tanult. Elég erős-e akkor is, amikor nem lát és akkor is, amikor már nem leszel?

Isten bízik benned, hogy amikor látszólag nincs veled, akkor is a Tőle tanultak alapján fogsz dönteni. Ugye, nem kell csalódnia?

vasárnap, május 01, 2016

Fogadd el a gondviselést!

„Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg felvirrad a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak az Istentől küldött emberek.”
Péter második levele 1:19-21

Szüksége van rád. Minden rezdülésével, mozdulatával, hangjával ezt jelzi feléd. Néha finoman, alig észrevehetően, míg máskor talán fülsiketítő harsánysággal. Mert kell. Kell neki a közelséged, a jelenléted, a kezed ölelése, a tested melege, a szíved dobbanása, a hangod rezgése. Hiába vágták el ott a szülőszobán a köldökzsinórt, ez még nem jelenti az elszakadást.

Hiszen kilenc hónapig ott lüktetett benned az új élet, és ezt nem lehet egy nehézkes ollóvágással megszüntetni. Neki még rád van szüksége. Arra, hogy érezhessen, ízlelhessen, tapinthasson, láthasson és hallhasson téged. Mert te sokkal többet jelentesz számára, mint amit szavakkal igazán ki lehet fejezni. Te vagy a biztonság, az étel, a fájdalomcsillapítás, a megnyugvás. Te vagy az Anya, és ezt senki sem tudja pótolni. Sem most, sem pedig akkor, amikor már őt is ezen a néven szólítja valaki.

Ugyanígy neked is szükséged van Valakire. Valakire, Aki érezteti jelenlétét veled, akárhányszor felsírsz éjjel vagy nappal. Valakire, Aki ismer téged, elfogad és szeret úgy, ahogy vagy. Valakire, Aki biztonságot, reményt, megnyugvást nyújt. Valakire, Aki táplál, és figyel arra, hogy mindig a számodra legjobb, legegészségesebb eledel kerüljön a tányérodra nap mint nap.

Csak el kell fogadnod. Persze, mint mindenki más, te is szeretsz válogatni. Van olyan nap, hogy nem kell a párolt zöldség, hanem legszívesebben sütit falnál megállás nélkül. Van, hogy kimondottan fehérjére éhezel, és megesik, hogy csak kenyeret ennél. Egy kenyeret úgy, ahogy a sütőből kikerül, magában, frissen, illatosan.

És Isten tudja ezt. Tudja, mit kívánsz és azt is, mire van leginkább szükséged. Ezért minden nap gondosan megterít neked. Minőségi ételt tesz eléd, amit nem a szupermarketben szerzett be félkészen, gyorsfagyasztva, hanem saját maga termesztett.

Hát fogadd el a gondoskodását! Ma reggel nyisd ki igazán a szemed, és lásd meg, kicsoda is Isten valójában! Érezd meg, hogy szükséged van Rá, mint egy gyermeknek az édesanyjára. Nyisd ki a Bibliát, és ülj le a terített asztalhoz! Lásd meg, hogy minden egyes ige, minden egyes falat az Ő akaratából került a tányérodra.

Bízz Benne úgy, ahogy a gyermeked bízik benned! Keresd az Ő társaságát egész nap! Engedd, hogy üzenete eljusson a szívedig, és élvezd az Ő gondviselését!