Mitől lesz jobb a világ?
„Adjatok és adnak majd nektek is: jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek is.”
Lukács 6,38 (Békés – Dalos fordítás)
Ha egy szóval kellene válaszolni, azt mondanám: tőlünk. De, hogy jobban értsük, mit is akar ez jelenteni, hadd mondjak el egy történetet:
Amikor Márti a környékre költözött lassan, alig érezhetően változni kezdett körülötte a világ és benne az emberek.
Jutka férje orvosi műhiba miatt egy műtét során lebénult. Mivel felesége, már nem számíthatott rá, mint kenyérkeresőre, a feleség maga próbált gondoskodni megélhetésükről. Felásta a nagy kertet, és mindenféle palántát ültetett bele. Márti, amikor megtudta, ilyen helyzetben vannak, Jutkától vásárolta a paradicsom és paprika palántákat, mindent, amire csak szüksége volt. Sőt, ajánlotta minden ismerősének is. Kis idő múlva egyre több vevő kereste meg Jutkáékat. Később, amikor Márti újból palántáért ment, tizenöt – húsz szállal is többet kapott.
Jolika évek óta egyedül nevelte két gyermekét, Ádámot és Nikit. Ádám egy súlyos, anyai ágon öröklődő betegségben szenvedett, amibe már rég bele kellett volna halnia, de csodák csodájára még mindig élt. Márti, aki látta a helyzetüket, megkereste az ADRA-t (Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány), hátha tud valami segítséget találni nekik. Sikerült is minden segélyszállítmányból adni egy csomagot, majd később egy komolyabb orvosi műszert is beszerezni. Jolika nagyon hálás volt a rendszeres segítségért, így amikor Márti lakásának felújítása a téli hidegebb hónapokra csúszott, habozás nélkül felajánlotta, hogy töltse náluk azt a pár napot. Az esték kellemes, barátságos beszélgetéssel teltek.
A hűtőház tulajdonosai egy napon bajba kerültek, túl sok almát vásároltak fel, nem tudták értékesíteni, még igen olcsó áron sem. Márti rendszeres vásárlóként értesült a gondról. A már jól bevált módszert alkalmazva minden ismerősének elújságolta a hírt a jó lehetőségről. Jöttek is a megrendelések mázsaszámra. Márti, a kedvességet, a gyors pluszmunkát bonbonnal, édességgel hálálta meg a rakodó asszonyoknak. Meg is lett az eredménye. Márti ismerősei mind szép almát kaptak és többet annál, mint amennyit fizetniük kellett.
Az árokásás nem könnyű. Amikor a település megnyerte a pályázatot, a munkások ellepték az utcákat és nekiláttak a munkának. Ahol lehetett, ott a markológépek végezték a nehezét, de nem mindenhol volt ez így. Sok árokásó fogott a kezébe lapátot, csákányt, hogy haladhassanak. Ahogy teltek a hetek, reggelente egyre fáradtabban érkeztek a messziről jött „vendégek”. Márti meleg teával, reggelivel, napközben ásványvízzel kínálta őket. Természetesen Márti háza előtt meglátszik, hogy a munkások igen ügyeltek, hogy az árok szép legyen, a híd elég széles és a víz mindig lefolyjon, amikor kell.
Ha szeretnénk, hogy körülöttünk is jobb legyen a világ, fogadjuk meg a Biblia gyakorlati tanácsát mi is, és adjunk mi is, amit csak adhatunk: odafigyelést, kedvességet, segítséget…
Restás László
Amikor Márti a környékre költözött lassan, alig érezhetően változni kezdett körülötte a világ és benne az emberek.
Jutka férje orvosi műhiba miatt egy műtét során lebénult. Mivel felesége, már nem számíthatott rá, mint kenyérkeresőre, a feleség maga próbált gondoskodni megélhetésükről. Felásta a nagy kertet, és mindenféle palántát ültetett bele. Márti, amikor megtudta, ilyen helyzetben vannak, Jutkától vásárolta a paradicsom és paprika palántákat, mindent, amire csak szüksége volt. Sőt, ajánlotta minden ismerősének is. Kis idő múlva egyre több vevő kereste meg Jutkáékat. Később, amikor Márti újból palántáért ment, tizenöt – húsz szállal is többet kapott.
Jolika évek óta egyedül nevelte két gyermekét, Ádámot és Nikit. Ádám egy súlyos, anyai ágon öröklődő betegségben szenvedett, amibe már rég bele kellett volna halnia, de csodák csodájára még mindig élt. Márti, aki látta a helyzetüket, megkereste az ADRA-t (Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány), hátha tud valami segítséget találni nekik. Sikerült is minden segélyszállítmányból adni egy csomagot, majd később egy komolyabb orvosi műszert is beszerezni. Jolika nagyon hálás volt a rendszeres segítségért, így amikor Márti lakásának felújítása a téli hidegebb hónapokra csúszott, habozás nélkül felajánlotta, hogy töltse náluk azt a pár napot. Az esték kellemes, barátságos beszélgetéssel teltek.
A hűtőház tulajdonosai egy napon bajba kerültek, túl sok almát vásároltak fel, nem tudták értékesíteni, még igen olcsó áron sem. Márti rendszeres vásárlóként értesült a gondról. A már jól bevált módszert alkalmazva minden ismerősének elújságolta a hírt a jó lehetőségről. Jöttek is a megrendelések mázsaszámra. Márti, a kedvességet, a gyors pluszmunkát bonbonnal, édességgel hálálta meg a rakodó asszonyoknak. Meg is lett az eredménye. Márti ismerősei mind szép almát kaptak és többet annál, mint amennyit fizetniük kellett.
Az árokásás nem könnyű. Amikor a település megnyerte a pályázatot, a munkások ellepték az utcákat és nekiláttak a munkának. Ahol lehetett, ott a markológépek végezték a nehezét, de nem mindenhol volt ez így. Sok árokásó fogott a kezébe lapátot, csákányt, hogy haladhassanak. Ahogy teltek a hetek, reggelente egyre fáradtabban érkeztek a messziről jött „vendégek”. Márti meleg teával, reggelivel, napközben ásványvízzel kínálta őket. Természetesen Márti háza előtt meglátszik, hogy a munkások igen ügyeltek, hogy az árok szép legyen, a híd elég széles és a víz mindig lefolyjon, amikor kell.
Ha szeretnénk, hogy körülöttünk is jobb legyen a világ, fogadjuk meg a Biblia gyakorlati tanácsát mi is, és adjunk mi is, amit csak adhatunk: odafigyelést, kedvességet, segítséget…
Restás László
