Csata és szeretet
„Vigyázzatok,
álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!”
Korinthusi 1. levél 16:13-14
Mintha egy hadvezér
vezényszavait hallanánk:
– Vigyázzatok! –
mindjárt becsapódik az ellenséges sereg.
– Álljatok szorosan
egymás mellett! Pajzsaitok között ne engedjetek rést ütni!
– Legyetek férfiak!
Meg ne hátráljatok!
– Majd ha kifulladt
az ellenség első rohama, kezdjetek erős ellentámadásba!
Aztán pedig valami
olyasmi hangzik el, aminek vajmi kevés köze van egy véres ütközethez:
– Minden dolgotok
szeretetben menjen végbe!
Mi köze egy
csatának a szeretethez?
1983. szeptember
27-én a szovjet alezredes, Sztanyiszlav Petrov vette át a parancsnokságot a
Moszkvától nem messze lévő műholdmegfigyelő központban. Feladata az volt, hogy folyamatos
ellenőrzés alatt tartsák az USA légterét. Ha interkontinentális rakéták
kilövését érzékelik, 25 percük van (a becsapódásig rendelkezésükre álló idő),
hogy elindítsák az ellencsapást.
Éjfél előtt néhány
perccel a műhold egy amerikai Minuteman rakéta kilövését jelezte.
– Ez téves jelzés –
mondta Petrov alezredes. – Egy rakéta önmagában nem volna okos kezdés egy
nukleáris megsemmisítő csapáshoz.
Néhány perc múlva
azonban a műhold újabb 4 rakéta kilövését jelezi, egyenként tíz robbanófejjel (ezek
pusztítása több százszorosa lett volna a Hirosimára és Nagaszakira ledobott
atombombáknak). Az altisztek egyre idegesebben szólnak Petrov alezredesnek:
– Cselekedni kell! Értesíteni
kell Jurij Andropov pártfőtitkárt, hogy adja ki az ellencsapás parancsát.
Petrov újabb és újabb
ellenőrző teszteket hajtat végre. Az idő egyre fogy. A pattanásig feszült
helyzetben több tiszt már kiabálva és fenyegetőzve akarja utasítani Petrovot,
aki azonban nem hagyja magát befolyásolni. Néhány kínos pillanat mérlegelése
után elutasítja az ellencsapás elindítását. Pár perc múlva a számítógépeken
leáll a riasztás. Mint utóbb kiderült, a jelenség oka a nap különös visszatükröződése
volt az Egyesült Államok feletti vastag felhőrétegen.
Egy válságos
katonai helyzetben két dolog kell a túléléshez: a gyors és a helyes döntés.
Bármelyik hiánya katasztrófához vezethet, ahogy Sztanyiszláv Petrov helytelen
döntése is oda vezetett volna. Itt van hát a kapcsolódási pont csata és
szeretet között. Mikor az emberiség úgy döntött, föllázad Isten ellen és inkább
a maga útján jár, a világ válságos helyzetbe sodródott. Ekkor – sőt már jóval
előbb (1Péter 1:20) – Isten hozott egy gyors és helyes döntést: elhatározta,
hogy akármi történik, ő akkor is szeretni fogja az embereket. E gyors és helyes
döntés vezetett a Golgotáig.
Ebben az
összefüggésben parancsol nekünk Pál apostol is. Hozzunk az életünkben egy gyors
és helyes döntést:
Döntsük el mi is, hogy minden dolgunkat
szeretetben visszük véghez!