Jézus barátai
"Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek."
János evangéliuma 15:15-16
Szolgák, gyerekek, barátok. Mindegyikből lehet akár több is. Egyik nem zárja ki a másikat. De mind más-más jogkörökkel és kötelességekkel jár.
A szolga nem kérdezhet. Ha kap egy nehezen teljesíthető, vagy akár buta parancsot, azt is meg kell tennie. Nem mondhatja el a véleményét, nem kritizálhat, nem tehet fel kérdéseket, engedelmeskednie kell. Jézus is használja ezt a képet.
„Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz! Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!? Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki? Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.” (Lukács 17:7-10)
A szolgának kötelességei vannak, ha nem köszönik meg neki a szolgálatait, akkor sem sértődhet meg. Ha tökéletes a szolgálata, akkor sem telhet el magával, csak azt mondhatja, hogy azt tette, ami a kötelessége volt. Nem lehet a posztját túlteljesíteni, mert legjobb esetben is csak a kötelességteljesítés kategória felső szintje üthető meg.
A gyerek más jogokkal bír. Bemehet bárhova, ahova az apja. Nem kell tanultnak, sikeresnek, okosnak, szépnek, gazdagnak lennie, hogy bármit megkapjon, amit az apja ingyen, szeretetből neki adhat. Sok esetben egy gyerek lehet ezerszer haszontalanabb, mint a legrosszabb szolga, az apa mégsem dobja ki a házából. Fenyítést is kap, mint a szolgák, de a szerető apa nem ad többet annál, mint ami jogos, az elkövetett bűnnel arányos. Jézus a tékozló fiú példázatában mutatja be ennek a kategóriának a lényegét. A tékozló fiúnak nem volt oka elmenni, kikérni az apai örökséget. A legmélyebb szintről érkezik haza az apai házhoz, hogy szolgai státuszt kérjen az apjától. De egy apa nem adhat a fiának szolgai státuszt, mert a fiú, vagy gyerek státusz nem törölhető el a disznók bűzével és a paráznákra való pénzköltés emlékével sem. Az apa úgy bánik a fiával, mint ahogy egy apának kell a fiával. Minden körülmények között a gyermeke marad az, aki a gyermeke. Még a másik fia - aki hálátlan, számító és ő sem szereti az apját igazán - irányában is az apa apaként viselkedik. Nem a viselkedését nézi, hanem azt, hogy a fia, bármi történik is benne.
A barát a legérettebb kategória. Amire a barátja megkéri, abba beleszólhat, megkritizálhatja, tanácsot is adhat, nem kell vakon engedelmeskednie, megelőlegezett joga van arra, hogy értese, amit kér tőle a barátja. A barát is vét és téved, még el is árulhatja a barátját - ahogyan Péter elárulta Jézust - és a barátok is megbocsátanak egymásnak. A barátok egyenrangúak, számonkérhetik egymást. Nem kell mindig szépet mondani a másiknak, szabad fájdalmasat és tanulságosat is mondani, de mindig a színtiszta igazat kell. Isten elmondta Ábrahámnak, hogy mit szándékozott tenni Sodomával. Ábrahám a magáének érezte ezután Sodoma sorsát és úgy gondolta végig a történetet, mintha az ő vállát nyomta volna - mert Isten megengedte neki, hogy egy kicsit így legyen. Isten és Ábrahám - Isten engedélyével - úgy beszélgetnek, mint egyenrangú felek. Istennek nem kellett változtatnia a tervein, de Ábrahám úgy érezte, hogy köze volt a döntéshez. Isten úgy kezeli az Őt elfogadó embereket, mint a barátait. Sohasem kérhetnénk ekkora ajándékot bekopogtatva a Menny kapuján, hogy Isten fogadjon a barátai közé, mert mi sem barátkozunk az egysejtűekkel - nem is értenénk egymást.
Jézus a barátaiként kezel minket!!! Fogadjuk el ezt a hatalmas ajándékot és éljünk úgy, mint a Megváltó barátai!
