Imádság Szentlélek által
„Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért” Ef.6,18
Néhány évvel ezelőtt az egyik Gyülekezetemben készítettem egy felmérés az imádkozásról.
A kérdés többek között ez volt: mennyi időt töltünk imádsággal naponta? Természetesen név nélkül kellett beadni a válaszokat, így mindenki őszintén elgondolkozhatott a lelki élete felől. Sajnos, nagyon minimális volt az idő, amit átlagosan rászántak a válaszadók az Istennel való kapcsolatra. Pedig nem istenteleket, vagy ritkán templomba járókat kérdeztem…
Az imádságnak vannak fokozatai: esedezés, böjtölés, könyörgés, tusakodás…. Hányszor előfordul, hogy nincs időnk imádkozni, vagy ha keressük is a kapcsolatot Istennel, akkor is csak formálisan, megszokásból tesszük rövid ideig. Tudom, nem az ima hossza határozza meg a hatékonyságát, mégis, ha összehasonlítjuk a tévézéssel, vagy számítógépezéssel eltöltött idővel, valamilyen szinten megmutatja az érdeklődési körünket.
Pál valami különleges imádságról beszél: a Lélek által! –mondja. Mit jelent ez? Van olyan ima, amely nem a Lélek által hangzik el? Bizonyára!
Jézus idejében a farizeusok is imádkoztak. Sőt, az ima egy magasabb szintjét is alkalmazták. Volt közöttük olyan, aki még böjtölt is, ha kellett hetente kétszer is! Mégsem volt elfogadható Isten előtt…
Nem elég, hogy minden követelménynek eleget is teszek, nem elég, ha hosszan imádkozom, de az sem elég, ha nagy dolgokat megteszünk, Szentlélek nélkül! Isten magasabb szintű imádságra hív bennünket! Arra vár, hogy teljesen őszinték legyünk hozzá, hogy mondjuk el neki a legbensőbb dolgainkat, hogy tárjuk fel előtte szívünk vágyait, elképzeléseit. Beszélgessünk vele, úgy, mint barátunkkal, akit nemcsak tisztelünk, hanem mindenekfelett szeretünk is!
Ilyen kapcsolatban volt Ábrahám Istennel, amikor elmondta közbenjáró imádságát Sodomáért, Mózes, aki annyira szerette lázadó népét, hogy azt kérte Istentől, „inkább engem törölj ki az élet könyvéből”, mint e népet. Illés, akinek szavára nem esett eső, majd amikor újra kérte, ismét esett. Azt gondolom, sorolhatnánk végestelenül a Biblia szereplőit, akik komolyan vették az imádság erejét, és éltek az Isten által adott lehetőséggel.
Ellen White a következőt írja a Jézushoz vezető út c. könyvben:
„Mennyei Atyánk arra vár, hogy ránk áraszthassa az áldások teljességét. Kiváltságunk, hogy szüntelenül merítsünk és igyunk határtalan szeretete forrásából. Nem különös-e mégis, hogy olyan keveset imádkozunk?! Isten mindig kész meghallgatni legkisebb gyermekének is szívből fakadó imáját, és mi mégis oly kevés hajlandóságot mutatunk, hogy Isten elé vigyük kívánságainkat…. A szívből fakadó őszinte ima a legszorosabb közösségbe emel bennünket az Örökkévaló Lelkével. Ha pillanatnyilag nincs is rendkívüli bizonyítékunk arra, hogy Megváltónk és Üdvözítőnk szeretettel és részvéttel hajol le hozzánk, ez mégis úgy van. Bár láthatóan nem érzékeljük jelenlétét, keze mégis szeretettel és szívbéli részvéttel megpihen rajtunk.”
Ezen a reggelen határozd el szívedben, hogy még jobban fogod keresni a kapcsolatot Istennel. Ő szeret téged és már régóta vár egy igazi beszélgetésre veled…
Miért ne lehetne ez éppen mai napon….?
Kormos Tivadar
Néhány évvel ezelőtt az egyik Gyülekezetemben készítettem egy felmérés az imádkozásról.
A kérdés többek között ez volt: mennyi időt töltünk imádsággal naponta? Természetesen név nélkül kellett beadni a válaszokat, így mindenki őszintén elgondolkozhatott a lelki élete felől. Sajnos, nagyon minimális volt az idő, amit átlagosan rászántak a válaszadók az Istennel való kapcsolatra. Pedig nem istenteleket, vagy ritkán templomba járókat kérdeztem…
Az imádságnak vannak fokozatai: esedezés, böjtölés, könyörgés, tusakodás…. Hányszor előfordul, hogy nincs időnk imádkozni, vagy ha keressük is a kapcsolatot Istennel, akkor is csak formálisan, megszokásból tesszük rövid ideig. Tudom, nem az ima hossza határozza meg a hatékonyságát, mégis, ha összehasonlítjuk a tévézéssel, vagy számítógépezéssel eltöltött idővel, valamilyen szinten megmutatja az érdeklődési körünket.
Pál valami különleges imádságról beszél: a Lélek által! –mondja. Mit jelent ez? Van olyan ima, amely nem a Lélek által hangzik el? Bizonyára!
Jézus idejében a farizeusok is imádkoztak. Sőt, az ima egy magasabb szintjét is alkalmazták. Volt közöttük olyan, aki még böjtölt is, ha kellett hetente kétszer is! Mégsem volt elfogadható Isten előtt…
Nem elég, hogy minden követelménynek eleget is teszek, nem elég, ha hosszan imádkozom, de az sem elég, ha nagy dolgokat megteszünk, Szentlélek nélkül! Isten magasabb szintű imádságra hív bennünket! Arra vár, hogy teljesen őszinték legyünk hozzá, hogy mondjuk el neki a legbensőbb dolgainkat, hogy tárjuk fel előtte szívünk vágyait, elképzeléseit. Beszélgessünk vele, úgy, mint barátunkkal, akit nemcsak tisztelünk, hanem mindenekfelett szeretünk is!
Ilyen kapcsolatban volt Ábrahám Istennel, amikor elmondta közbenjáró imádságát Sodomáért, Mózes, aki annyira szerette lázadó népét, hogy azt kérte Istentől, „inkább engem törölj ki az élet könyvéből”, mint e népet. Illés, akinek szavára nem esett eső, majd amikor újra kérte, ismét esett. Azt gondolom, sorolhatnánk végestelenül a Biblia szereplőit, akik komolyan vették az imádság erejét, és éltek az Isten által adott lehetőséggel.
Ellen White a következőt írja a Jézushoz vezető út c. könyvben:
„Mennyei Atyánk arra vár, hogy ránk áraszthassa az áldások teljességét. Kiváltságunk, hogy szüntelenül merítsünk és igyunk határtalan szeretete forrásából. Nem különös-e mégis, hogy olyan keveset imádkozunk?! Isten mindig kész meghallgatni legkisebb gyermekének is szívből fakadó imáját, és mi mégis oly kevés hajlandóságot mutatunk, hogy Isten elé vigyük kívánságainkat…. A szívből fakadó őszinte ima a legszorosabb közösségbe emel bennünket az Örökkévaló Lelkével. Ha pillanatnyilag nincs is rendkívüli bizonyítékunk arra, hogy Megváltónk és Üdvözítőnk szeretettel és részvéttel hajol le hozzánk, ez mégis úgy van. Bár láthatóan nem érzékeljük jelenlétét, keze mégis szeretettel és szívbéli részvéttel megpihen rajtunk.”
Ezen a reggelen határozd el szívedben, hogy még jobban fogod keresni a kapcsolatot Istennel. Ő szeret téged és már régóta vár egy igazi beszélgetésre veled…
Miért ne lehetne ez éppen mai napon….?
Kormos Tivadar
