Engedd, hogy bevonuljon!
„Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.”
Nem egyszerű ez a bezártság, pláne ilyen gyönyörű időben, amikor legszívesebben nyakadba vennéd a fél világot. Hát tedd meg gondolatban! Helyezkedj el kényelmesen, vedd kezedbe a Bibliádat, és utazz vissza majd’ kétezer évet az időben az Olajfák hegyére!
Olvasd az igét, értsd meg és nézd, ahogy egy egyszerű ruhákba öltözött tanító felül egy fiatal szamárra, és megindul a szent város felé! Ragadd meg a pillanat méltóságát, és nézd, ahogy a tömeg emberről-emberre vonódik bele az eseménybe! Halld meg, ahogy valaki elkezdi kiáltani, majd mind többen és többen csatlakoznak hozzá: „Áldott a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!” (Lukács 19:38)
Csatlakozz be te is a kiáltásba! Imádd Istent, borulj le elé, és kísérd be Jeruzsálembe, ahol majd feláldozza magát érted és értem! Nézd Krisztust, amint megy egyre közelebb és közelebb a városhoz annak ellenére, hogy jól tudja, mi vár majd ott rá néhány nap múlva. Lásd meg úgy az Urat, mint még eddig soha! Az alázatos Királyt szamárháton, eltökélten, csordultig szeretettel, kegyelemmel, megbocsátással, igazsággal.
Ő nem bízta a véletlenre az életedet, hanem megtette mindazt, ami kellett ahhoz, hogy neked ne az örök pusztulás legyen sorsod, hanem egy vég nélküli élet Isten országában. Há bízz ebben az Istenben, ekkor leszel boldog igazán! Bízz a szamárháton ülő Királyban, és engedd, hogy bevonuljon a te szívedbe is!
