Tökéletes cselekedet
Jakab 1:4
Akinek a gyermeke hegedülni tanul, az
megfigyelhette, megtapasztalhatta, hogy mennyi szorgalomra, gyakorlásra és
kitartásra – állhatatosságra – van szükség ahhoz, hogy a hangszer úgy szólaljon
meg, ahogyan kell. Nem csak a tanuló részéről…
A mi lányunk is hegedülni tanul. Az első
évben még gyakran kellett keresgélnie, hogy hol is kell lefogni a húrokat, hogy
szépen szóljon a dallam. Mivel azonban tetszett neki a hangszer, és mi is ösztönöztük,
szorgalmasan gyakorolt. A második évben már sokkal jobban ment neki, egyre
ritkábban nyúlt mellé, és ilyenkor gyakran helyesbítette a fogást, mert
hallotta, hogy hamis volt a hang. A harmadik évben egy megyei hegedűversenyen a
korcsoportjában a legjobb lett. Egyszer sem rontotta el, amikor elő kellett
adnia a darabot. Tényleg nagyon szépen hangzott!
A hívő élet hasonlít a hegedűtanulásra. Ahogy
ez a hangszer a legnehezebbek közé tartozik – mert nem elég a dallamot, az
ütemet, a dinamikát pontosan követni, még a hangok is bárhol lehetnek a húrokon
– úgy ez az életmód is elkötelezettséget igényel, hiszen sokféle
gondolkodásmód, beszéd és viselkedésforma nem illik bele a „szép dallamba”, ami
egyébként megszokott azok számára, akik másként gondolkodnak, „más fogással
játszanak”. Ráadásul ezek a „fogások” természetes módon fakadnak emberi
természetünkből, ezért könnyedén „játszunk hamis hangot”, teszünk olyat, ami
nem helyes. Emellett gyakran csak utólag ébredünk rá, hogy valamit elrontottunk.
Ahogy a művészpalántáknak kitartóan, sok éven keresztül szorgalmasan kell
gyakorolniuk a játékot, hogy a játszott darabok tökéletesen csendüljenek fel, úgy
a Krisztust követni vágyóknak is állhatatosan kell törekedniük a jóra, ha azt
akarják, hogy életük „dallama szépen szóljon”, a cselekedeteik is egyre
tökéletesebben visszatükrözzék hitüket, és összhangba kerüljenek Isten jó
tervével.
Mi, Jézus követői, mindannyian ilyen hegedülni
tanuló művészek vagyunk. Vannak közöttünk, akik már előrébb járnak a
tanulmányaikban, mások még hátrébb. Azzal nyerünk mindannyian, ha az egész
zenekar szépen szól. Segítsük, bátorítsuk egymást, imádkozzunk egymásért, hogy
állhatatosak legyünk, és mindannyiónk cselekedete – ahogy Jakab írja – lépésről-lépésre
egyre tökéletesebb legyen.
