Az örök élet



„Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit
elküldtél, Jézus Krisztust.”

János evangéliuma 17.rész 3.vers

Az élet nagy kérdései között valószínűleg az is szerepel, hogy milyen lehet vajon örökké élni? Mit lehet egy örökkévalóságon át csinálni és vajon nem unjuk meg? Mivel fogjuk eltölteni a napokat? Fogunk ott is dolgozni vagy csak pihenni? Egészen mélyen lehet ezt a kérdést boncolgatni, azonban a Szentírás egy dologra hívja fel a figyelmünket. Jézus egyik fontos, ha nem a legfontosabb imájában, a főpapi imádságában így fogalmaz: az az örök élet, ha ismernek Téged (Atya) és ismernek engem (Jézus Krisztus).

Még mielőtt azon kezdnénk el gondolkodni, hogy mit lehet csinálni egy örökkévalóságon keresztül, előbb tegyük fel azt a kérdést, hogy hogyan juthatunk el oda. Elsősorban azt mondja Jézus, hogy ismerjük meg Istent. Fontos, hogy nem arról beszél, hogy tegyünk ezt vagy azt (ami persze nem jelenti azt, hogy nem szükségesek a jó cselekedetek) , itt egy olyan „út”-ról beszél, amely azon keresztül visz minket az örök életbe, hogy személyesen megismerjük az Atyát. 

Erre az ismeretre úgy tudunk eljutni, ha feltekintünk a keresztre, Jézus Krisztus keresztjére. Mi emberek, hajlamosak vagyunk abban elveszni, hogy a tudást ismeretszerzésből tegyük magunkévá vagy különböző tényekből ismerjük meg. Jézus viszont a személyes ismeretszerzés mellett voksol. Első eljövetele is ezt a célt szolgálta: ismerjük meg az Atyát általa! Ne írásokból vagy találgatásokból. Ismerjük meg Istent Jézuson keresztül. Ismerjük meg úgy, hogy látjuk, halljuk, érezzük a jelenlétét. Jézus ma is egy ilyen tapasztalat alapú, személyes kapcsolatra hív bennünket. Ez hát az örök élet: ismerni Jézus Krisztust!