Az örök élet

Szerző: -



„Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit
elküldtél, Jézus Krisztust.”

János evangéliuma 17.rész 3.vers

Az élet nagy kérdései között valószínűleg az is szerepel, hogy milyen lehet vajon örökké élni? Mit lehet egy örökkévalóságon át csinálni és vajon nem unjuk meg? Mivel fogjuk eltölteni a napokat? Fogunk ott is dolgozni vagy csak pihenni? Egészen mélyen lehet ezt a kérdést boncolgatni, azonban a Szentírás egy dologra hívja fel a figyelmünket. Jézus egyik fontos, ha nem a legfontosabb imájában, a főpapi imádságában így fogalmaz: az az örök élet, ha ismernek Téged (Atya) és ismernek engem (Jézus Krisztus).

Még mielőtt azon kezdnénk el gondolkodni, hogy mit lehet csinálni egy örökkévalóságon keresztül, előbb tegyük fel azt a kérdést, hogy hogyan juthatunk el oda. Elsősorban azt mondja Jézus, hogy ismerjük meg Istent. Fontos, hogy nem arról beszél, hogy tegyünk ezt vagy azt (ami persze nem jelenti azt, hogy nem szükségesek a jó cselekedetek) , itt egy olyan „út”-ról beszél, amely azon keresztül visz minket az örök életbe, hogy személyesen megismerjük az Atyát. 

Erre az ismeretre úgy tudunk eljutni, ha feltekintünk a keresztre, Jézus Krisztus keresztjére. Mi emberek, hajlamosak vagyunk abban elveszni, hogy a tudást ismeretszerzésből tegyük magunkévá vagy különböző tényekből ismerjük meg. Jézus viszont a személyes ismeretszerzés mellett voksol. Első eljövetele is ezt a célt szolgálta: ismerjük meg az Atyát általa! Ne írásokból vagy találgatásokból. Ismerjük meg Istent Jézuson keresztül. Ismerjük meg úgy, hogy látjuk, halljuk, érezzük a jelenlétét. Jézus ma is egy ilyen tapasztalat alapú, személyes kapcsolatra hív bennünket. Ez hát az örök élet: ismerni Jézus Krisztust!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk
További információk

Világosság a sötétségben

Szerző: -
Kép
Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. Zsolt 119:105 Amikor kisgyermek voltam, hétvégéken és szünidőben gyakran aludtunk a mamámnál. Egy kis faluban lakott, az egyik szélső utca utolsó házában. A közvilágítás gyengébb volt akkoriban. Ha sötétben mentünk a járdán, nagyon kellett figyelni, hogy hova lépünk. Ennek ellenére, amikor lefekvésre került a sor, mindig leengedték a redőnyöket is, koppanásig, úgy, hogy a lyukacsok se látsszanak. Bent a szobában koromsötét volt. Elég érdekes játék volt kitalálni, ha vécére kellett menni éjszaka. Amikor felébredtem a sötétben, azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán óvatosan letettem a lábam a földre, megkerestem a papucsomat, belebújtam, és a lábamat a földön csúsztatva, a kezemmel magam előtt tapogatózva próbáltam megkeresni az ajtót. Elindultam, egy ütés a combomon: hopp, ez az asztal sarka volt; menjünk tovább. A kezemmel beleütöttem valamibe: ez a fotel támlája. Aztán a fejem koppant: ez a szekrény. Amikor nagy sokára megtaláltam
További információk

A tökfőzelék és a szeretet

Szerző: -
Kép
  „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.”  János első levele 4. fejezet 11. vers Egy életkép, mely mélyen belém égett: Feleségem két életmentő műtét után ott fekszik a kórházi ágyon, alul-felül csövek lógnak ki belőle, melyektől beszélnie is fáj, csak pislogással és halk nyöszörgéssel kommunikál. Végtelennek tűnő két hét telik el így, míg kizárólag infúzión és nyaki szondán keresztül táplálják. Aztán, a következő meghatározó pillanatkép, ahogy kikerülnek a csövek és jön az első étkezés. A nővér és egy nem túl megnyerő kinézetű és állagú valamit hoz. Egy kis lágy tökfőzelék. Nincs étvágyam. - mondja ő. Mire én: - de muszáj! Fintorogva túr bele a tányérba, majd azt kérdi: Nem hoznál inkább egy kis joghurtot, vagy egy kis kalácsot? – Azt még nem szabad. Először ezt kell megenni. – Na jó, de csak egy kanállal. – óvatosan nyeli le, majd így szól: Ennyi elég. – Nem, nem az egészet meg kell enni! Ez mindannyiunk sorsa, akik itt szenvedünk az ön
További információk