Tartsd szem előtt!
Példabeszédek 3.fejezet 21. vers
Pünkösd hétfő van, az ünnep napjait éljük. Legtöbben, keresztény emberként, a Szentlélek kiáradására, Isten csodálatos tettére emlékezünk. Arra, hogy Jézus Krisztus ígérete, miszerint mindig velünk marad a világ végezetéig, a "másik" Vigasztaló által ekkor máris valóra vált, mert a Szentlélek jelenléte Isten jelenlétét hozta el minden hívő ember számára és ez csodálatos. Ma én mégis egy kicsit másról szeretnék beszélni. Arról, hogy mit jelentett a pünkösd az ószövetségi ember számára, különösen Salamon idején.
Amikor a bölcs király leírta a fenti szavakat, nem másra, mint a Teremtő Isten tanítására gondolt. Az Úr volt az, aki bölcsességével megvetette a föld alapját, értelmével megerősítette az eget, mindenben az Ő tudását kell szem előtt tartanunk. Arra kell vigyáznunk és figyelnünk, hogy mi magunk is megfontoltak és okos emberek legyünk, akiket nem lehet becsapni, sem félrevezetni. A Példabeszédek írója tudatni akarta velünk is, amit maga is nagyon nagyra tartott: hogy a törvényt, Isten szavát mindenkor becsülnünk kell.
Salamon idején a pünkösd az aratás mellett a törvényadás ünnepe volt. Isten népe arra emlékezett, hogy az Egyiptomból való kivonulás, az első - még a tizedik csapás idején megtartott - pászka után ötven napra elérték a Sinai-hegyet, ahol az ÚR Mózes kezébe adta a két kőtáblát és rajta a Tízparancsolatot. Ez a törvény, a Mózesnek adott rendelkezések és vallási előírások formálták Isten kegyelméből az egykori rabszolganépet a Teremtő gyermekeivé. A Tóra, az Ige, a Törvény így vált megbecsült ajándékká az ókori nép számára.
Pünkösd van, ünnepelünk. Számunkra ez az ünnep az Isten jelenlétének ünnepe, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Annak a csodálatos isteni személynek az ünnepe, Aki ihlette az írást, a törvényt. Aki érti az Isten dolgait és megjelenti azt nékünk, hogy mi is tisztában legyünk vele. Hallgassunk hát Rá! Ne tévesszük szem elől írott intelmeit, hogy mi is mindannyian megfontoltan és okosan kövessük Isten szavát!
