Isten biztatása

Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!

Vannak idők, amikor a megszokottnál sokkal eltökéltebben, odaszántabban tudunk imádkozni. Ezek általában azok az idők, amikor nagy veszélyben vagyunk mi vagy valaki, aki fontos nekünk. Ilyenkor nem csak egyszerűen imádkozunk, hanem könyörgünk, kiáltunk az Úrhoz.

Abban az időben, amikor Jeremiás próféta ezt a kijelentést kapta, ilyen idők jártak az ő népére. Jeruzsálemet ostromolta a babiloni sereg, és már a lakóházak, sőt, a királyi paloták egy részét is lebontották, hogy a fal erősítésére felhasználják a köveket. Korábban a próféta azt a feladatot kapta, hogy hirdesse a város lakóinak, hogy a nép egy részét fogságba fogják hurcolni, a másik része elpusztul, Jeruzsálem és Júda városai le lesznek rombolva, és el fognak néptelenedni. Emellett Isten kifejezetten megtiltotta neki, hogy imádkozzon a népéért, mert nem fogja meghallgatni (7. és 14. fejezet).

Ezzel szemben most arra biztatja Isten Jeremiást, hogy kiáltson hozzá, könyörögjön a népért, s ha ezt teszi, hatalmas dolgokat fog neki kijelenteni, amikre nem is gondolt. S a fejezetet tovább olvasva a nemzet helyreállításáról, Jeruzsálem és Júda majdani gazdagságáról, és az eljövendő Messiásról olvashatunk. Milyen éles ellentétben állt a távoli jövő Jeremiás és népe jelenével és közeljövőjével! Arról is szólt azonban az üzenet, hogy a közbeeső évtizedekben komoly változás fog beállni abban, ahogyan a nép Istenéhez viszonyul.

A nehéz időkben, amikor nem eltervezve, hanem magától adódóan, természetes módon imádkozunk többet és komolyabban, és minden idegszálunkkal Istenre összpontosítunk, könnyebben megértjük azt, amit imáinkra válaszul meg akar mutatni, el akar mondani nekünk. Nem mintha korábban el akarta volna titkolni ezeket előlünk, csak mi nem voltunk olyan állapotban, hogy megértsük az üzeneteit. A nehézségek azonban közelebb vezetnek hozzá, segítenek felismerni gyengeségünket, hibáinkat, bűneinket; és nyitottabbá tesznek az Istennel való együttműködésre. S ha a nehéz időkben megértjük, hogy milyen jót tervezett számunkra Isten, és követjük a vezetését, akkor a mi életünkben is be fog következni a helyreállítás, a szabadulás, és végül a megváltás. Nem biztos, hogy úgy és akkor, ahogy, és amikor mi szeretnénk, hanem a Megváltó terve szerint. Istenünk arra biztat, hogy kiáltsunk hozzá, lehetőleg ne csak a kilátástalan helyzetekben, hogy a mi életünkben is megvalósíthassa a legtöbb jót abból, amit tervezett.