Krisztus jó illata


„De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között”
2Korinthus 2:14-15

Áprilisban különleges illat lengi be a balatoni tájat alkonyatkor. Egyszerre édes és keserű ez az illat. Facsarja a szívet: emlékeket idéz, érzelmeket hoz felszínre. A mandulafák virágzanak. A bibliai időkben nevük „figyelő fa” volt, mivel először virágoztak a tavasz jövetelekor. A jó illat kikerülhetetlen: észre kell venni. Érzelmeket kelt. Bárcsak mi is ilyen illat lehetnénk Krisztus visszajövetelének hajnalán!

Az apostol arról beszél a reggeli dicséret igéjében, hogy a hívő ember Isten ismeretének jó illata minden ember számára. Az illat üzenetet rejt. Egy üzenet, ami megmarad, miután az árasztója tovább ment. A jó illat ott marad a levegőben és éhessé teszi az embert. Többre vágyik. Isten ismerete elválaszthatatlan Krisztustól. Az Ő életének valóban van egy különleges üzenete: Isten a szeretet. Erről szól születése, tettei és halála. Ez az, amit nekünk is tovább kell, hogy árasszunk.

A keresztény ember illata a gyümölcs illata. „De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.” (Galata 5:22) A megélt keresztény életből árad csak Isten ismerete. A megélt és megtapasztalt szeretetnek van csak jó illata. Ez az, amiért Pál apostol elmondja az előző versekben, hogy mennyire fontos a megbocsátás, és mennyire fontos a szeretet még a megpróbáló kapcsolatokban is. Még akkor is, ha valaki nagy bűnt követett el.

A szeretet illata is édes és keserű is egyben. Lehet a halál illata és az élet illata is. Attól függ, valaki hisz-e benne annyira, hogy életét átformálja. Bárcsak Krisztus az élet illata lenne számunkra. És a mi életünk pedig Őhozzá vezetne másokat!