Tisztességes élet


„Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és irigységben:”

Részegség, tobzódás, irigység, bujálkodás, vagy az ezt megelőző versekben; lopás, gyilkosság, hamis tanúság? – Nem kérdés, ahogy haladunk előre a vég felé, ahogy „most, hogy közelebb van hozzánk az üdvösség” (11. vers) egy keresztény embernek kutya kötelessége távol tartani magát efféle bűnös magatartásformáktól, és egyáltalán mindenféle önpusztító és másokat romboló életmódtól.

S amellett, hogy mindezt sokszor hibás módon, erőszakkal akarjuk másokkal megvalósíttatni és/vagy saját életünkben megvalósítani, látni kell, hogy a tisztességes, az erkölcsös élet a Szentírás megfogalmazása szerint több mint puszta tartózkodás bizonyos negatív viselkedésformáktól.

Ezért két dolgot szeretnék ma szívedre helyezni:

1. A nyilvánvaló bűnöknél sokkal alattomosabb kísértés, amit sokszor nem is tartunk bűnnek; „kívánságokra táplálni a testet” (14.vers), vagy, ahogy Jézus figyelmeztetésében szerepel; a szív elnehezülése „ez élet gondjainak miatta” (Luk. 21:34).

Amikor e világ dolgai miatt kifáradva Istenre és az Ő szolgálatára már nincs erőd és időd, akkor jusson eszedbe: „Sátán mindent megtesz, amire lehetősége van, hogy az a nap készületlenül találjon téged. Ügyeidből akadályt kovácsol számodra; földi kincseidből csapdát állít neked; nehéz, kimerítő terheket helyez rád, hogy az élet gondjaival túlterhelt szívedet a megpróbáltatás napja tolvajként lepjen meg.” (E.G.White – Nagy Küzdelem 625.o.)

2. Ezért, mikor felkelsz, a hála szavaival legyen mindig első mondatod: Én Krisztusé vagyok, tőle kaptam a lelkemet, a testemet. Tudom, hogy „a törvény betöltése a szeretet” (10.vers), ezért arra és úgy szeretném használni a szemeimet, a számat, a kezeimet, a lábaimat, hogy amit teszek, ahogy szólok, az mind krisztusi lehessen.

Így, hálóruháddal együtt „vessed le a sötétség cselekedeteit és öltözd fel a világosság fegyvereit” (12.vers); „öltözd fel az Úr Jézus Krisztust” (14.vers)