A jókedvű adakozó
„Azt mondom pedig: Aki szűken vet,
szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. Kiki amint eltökélte szívében,
nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az
Isten.”
(Korinthusbeliekhez írt második
levél, 9. fejezet 6-7. vers)
Ó, hányszor fantáziáltunk és énekeltük a Hegedűs a háztetőn
című musical főszereplőjével, Tevjével a tejesemberrel együtt: ’Ha én gazdag
lennék, jaga-diga-diga-daj, jaga-diga-diga-daj…’
No de mihez is kezdenél annyi pénzzel? Meg különben is, a
keresztény vallás szerint a pénzvilág az ördög területe, nemde?
Valóban sokan gondolják így, csakhogy a Biblia szerint nem
maga a pénz, nem maga a vagyon, mint eszköz a rossz és bűnös, hanem annak a ’szerelme’
(1Tim.6:10), azaz a hozzá fűződő helytelen viszonyulás.
Ezt rakja helyre Isten egyik legnagyszerűbb nevelő eszköze;
az adakozás. Mely által megtanulhatjuk, hogy:
„Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.” (Zsolt.24:1)
„Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna?”(1Kor.4:7)
„Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen
térek oda, vissza.” (Jób 1:21) Vagyis, az
Örökkévaló Isten minden dolognak a tulajdonosa, aki kölcsönbe adja nekünk
azokat.
„Mindenkinek azonban haszonra
adatik” (1Kor.12:7), ami nemcsak a Lélek ajándékaira igaz, hanem az
életerőnktől kezdve, a képességeinken át egészen a befolyásunkig.
Így, amikor adakozunk, kifejezzük,
hogy hiszünk a Teremtő Istenben, aki gondoskodik rólunk. Elismerjük, hogy a
ránk bízott javakért felelősek vagyunk. Ugyanakkor elfogadjuk az isteni
küldetést, hogy minden áldást jó sáfárként megosztunk másokkal. És ezáltal még
jobban megérthetjük mi magunk és megérthetik mások is, hogy milyen szeretettel
viseltetik a mennyei Atya irántunk.
Ne feledd tehát: „aki bőven adakozik, annál inkább gazdagodik; és
aki megtartóztatja a járandóságot, szűkölködik. A mással jóltevő ember
megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is üdül.” (Péld.11:24-25)
