Valós jutalom
„Az istentelen munkál
álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.”
(Példabeszédek könyve
11. fejezet 18. vers)
Mikor
egy-egy betegség kapcsán, a természet erői elleni tehetetlenség okán, vagy
szeretteink sírjánál állva szembesülünk törékenységünkkel, ránk törhet a gondolat;
Mi
értelme, hogy itt élünk ezen a földön? Dolgozunk, robotolunk, de ahogy üres
kézzel jöttünk, ugyanúgy üres kézzel megyünk el. S ha ennyire mulandó az élet,
jobban át kéne gondolni mire mennyi időt és energiát használunk el.
De
hogyan tehetjük meg ezt? Ne menjünk ma iskolába? Hagyjuk ott a munkahelyünket
és maradjunk itthon, egymással beszélgetni, Bibliát olvasni és imádkozni? Ne
foglalkozzunk a földi dolgokkal, csak a mennyeiekkel?
Mit
jelent olyan fizetségért, olyan jutalomért dolgozni, olyan kincset gyűjteni,
amit nem lopnak el, ami nem megy tönkre, nem romlik el, nem rozsdásodik, nem
inflálódik?
Egy
asztalos így fogalmazta ezt meg; sokan azon fáradoznak, hogy napról napra több
széket készítsenek, melyeket eladva hamar gazdaggá és híressé válhatnak.
Számomra
viszont nem az a fontos, én gazdag és híres legyek, hanem, hogy a székek,
amiket készítek azok napról napra tökéletesebbek legyenek.
Ez
volt a Názáreti Ács egész életének célja, benn a műhelyben és később kinn
tanítás közben is. Mert az igazi szeretet; nem a maga hasznát keresi, hanem a
másokét, ennek jutalma pedig örök élet a szeretet Istenével.
„A másokért folyó önzetlen munka lelkülete
állhatatosságot, elmélyülést, szilárdságot és Krisztushoz hasonló
szeretetteljes jellemet ad; békét és boldogságot nyújt. A szív mindig
nemesebbre törekszik. Többé nincs helye a hanyagságnak és önzésnek.
Azok, akik ily módon gyakorolják a keresztény
erényeket, növekedni és erősödni fognak, hogy Istenért dolgozhassanak.
Világosan megértik a lelki dolgokat, állandóan gyarapszanak hitben, és
növekszik imáik ereje. Isten Lelke munkálkodik szívükben, és a mennyei kapcsolat
megtermi a szív összhangját. Azok, akik ilyen önzetlen fáradozással áldozzák
oda magukat embertársaik javáért, munkálják legbiztosabban saját üdvösségüket.” (E.G.White; Jézushoz vezető út 65.o.)
Jézus
bátorítása ma számodra: „Eredj el, és te is a képen cselekedjél.”
