Élj bölcsen!

"Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata."


"Nem könnyű a mai világban!" - mondják sokan, és valószínű, hogy igazuk is van. Ha belegondolunk, láthatjuk, egyre bonyolultabb az élet ezen a bolygón és egyáltalán nem könnyű keresztényként elveinkhez hűnek maradnunk, pedig csak úgy érdemes élni, ugye?

A biblikus hit egyik alapértéke a bölcsesség. De ez a bölcsesség egyáltalán nem egy olyan eszme birtoklását jelenti, amire valaki hosszú és elszigetelt, magányos élet során jött rá megvilágosodva,, remeteként egy barlangban. A bölcsesség a Szentírásban azt jelenti, hogy Isten csodálatos kijelentéseit jól és jókor tudjuk alkalmazni a gyakorlatban. Ezért bibliai értelemben csak az az ember juthat el a bölcsességre, akinek rendszeres és jó kapcsolata van az Istennel, és ugyanígy rendszeres és jó kapcsolata van a többi emberrel.

Pál, a pogányokból lett keresztények nagy tanítója, itt két fontos dologra is meg akar bennünket tanítani a gyakorlati bölcsességgel kapcsolatosan. Az egyik az idővel, a másik a megértéssel kapcsolatos.

Az első: figyelj az alkalmas időre!
Már Jézus tanításaiból tudjuk, hogy az ember lelki érettsége hasonló ahhoz, amikor egy növény gyümölcsöt terem. Ez egy hosszabb folyamat eredménye, amiben mindennek időben kell megtörténnie. A folyamathoz hozzátartozik a vetés, a gondozás és az aratás is. Tudnunk kell, mikor és mit kell tennünk. Így kell tekintenünk a saját és mások életére is. Nem mindegy, életünk melyik szakaszában mit és hogyan teszünk, és ha másoknak segíteni akarunk, ezt náluk is figyelembe kell vennünk.

A második: legyetek nyitottak a megértésre!
Bár itt leginkább Isten akaratának a megértéséről van szó, érdemes a másik ember megértéséről is beszélni. Hogyan is csináljuk mi ezt, keresztények? Hogyan igyekszünk megérteni Isten akaratát? Természetesen úgy, hogy imádkozunk és olvassuk az Igét. Vagyis, először elmondjuk a kérdéseinket Istennek, azután megpróbálunk választ találni rájuk a Szentírásban. Az egész folyamatban fontos szerepet játszik a nyitottság, a figyelem irányítása. Nem arra kell koncentrálnom, hogy én mit szeretnék, hanem arra, mit mond Isten. Az emberi kapcsolatainkban is ez a jó kommunikáció alapja: nem arra kell csupán figyelnem, ami nekem fontos, hanem arra is, ami a másiknak az. Különben nem értjük meg egymást.

Mindezek után vegyünk egy gyakorlati példát, a karácsony ünnepét. Évszázadok óta (nem tévedés!) megy a vita arról, hogy a keresztényeknek kell-e ünnepelniük december 24-én? Van egy világos, biblikus üzenetünk: nem tudjuk pontosan, mikor született Jézus. Nem írja az Újszövetség, hogy ekkor ünnepet kellene tartanunk. Valamikor az első keresztény császár pogány ünnepeket mosott össze a kereszténység tanításaival, hogy így nyerjen meg sokakat, hogy az ő alattvalóivá váljanak. Van egy valóság, ahogy az emberek gondolkodnak, ami szintén igaz: a karácsony a szeretet ünnepe. A karácsony a család ünnepe. Ha szeretsz másokat, akkor megajándékozod őket ezen a napon. A karácsony kapcsolatban van Jézus születésével, a kisgyermekekkel és az édesanyákkal. Karácsonykor vásároljunk sokat, mert így tudjuk leginkább kifejezni a szeretetünket mások felé.

Akkor most tegyük fel a kérdést magunknak: hogyan alkalmazzuk ezt a két szabályt az időről és a megértésről?
Az alkalmas időről.
Fontos-e Isten számára, hogy ünnepeljünk karácsonykor? Nem tilos és nem is kötelező. Inkább az a kérdés, hogyha teszel valamit, hogyan teszed. Márpedig Istennek az számít, hogy a többi ember számára milyen üzenetet közvetítesz keresztényként!
A megértésről.
Ünnepelnek-e az emberek ilyenkor és akarnak-e ünnepelni? Igen, többségükben a keresztények ünnepelnek ilyenkor és még a szekuláris, vallástalan emberek is. Számukra ez az ünnep az egyik legfontosabbK minden külsőségével egyben.
Akkor mit tegyünk?
Mivel az emberek szíve talán ilyenkor a legnyitottabb arra, hogy az Istentől származó örömhírt - miszerint a Megváltó megszületett és Jézus Krisztusban eljött a világunkba, hogy megmentsen minket - befogadja, fedezzük fel bölcsen az alkalmas időt a másokért való jó cselekvésére! A mi életünk legyen a példa arra, mit jelent szeretni másokat és szeretni Istent! Emeljük a középpontba az advent legfontosabb üzenetét, miszerint az első eljövetelt, a mi megváltásunkat Jézus Krisztus második eljövetele fogja teljessé tenni, és nekünk erre kell felkészítenünk a világot! (Érdeklődőknek lásd még: E. G. White: Boldog otthon; 77. fejezet: Karácsony; Advent Kiadó Bp. 1998; 401. oldal)