A hű szolga jutalma
„Jött
az első, és azt mondta: Uram, a minád tíz minát nyert. Az erre így szólt: Jól
van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött!”
Lukács írása szerinti evangélium 19:16-17
„»Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak
ura, és számot vete velük.«
Amikor az Úr elszámoltatja szolgáit, minden egyes talentum kamatját jól
megvizsgálja. Az elvégzett munka árulkodik a munkás jelleméről.
Aki öt talentumot
kapott - és az is, aki kettőt -, haszonnal szolgáltatta vissza Urának a reá
bízott képességeket. De semmi elismerést nem igényeltek. Talentumaikat kapták,
és más talentumokat szereztek. A kölcsönkapott talentumok nélkül azonban nem
lett volna nyereség. Tudták, hogy csak kötelességüket teljesítették. A tőke az Úré
volt. A haszon is az övé. Ha a Megváltó nem árasztotta volna rájuk szeretetét
és áldását, elvesztették volna az örökérvényű kincseket.
Mégis,
amikor a gazda átvette a talentumokat, olyan elismerésben és jutalomban
részesítette a munkásokat, mintha minden az ő érdemük lett volna. Arca
sugárzott az örömtől és elégedettségtől. Boldog volt, hogy megáldhatta
szolgáit. Minden szolgálatért és minden áldozatért megjutalmazta őket. Nem
mintha ezzel tartozott volna, hanem mert szíve túláradt a szeretettől és melegségtől.
»Jól vagyon jó és hű szolgám - mondta
-, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. «
Az Isten iránti
becsületesség, hűség és a szeretetből végzett szolgálat kivívja a menny
elismerését. A Szentlélek minden sugallatát, amely az embert jóságra indítja,
és Istenhez vezeti, feljegyzik a mennyei könyvekben, és az ítélet napján Isten
megdicséri munkásait.”