Mi van a batyudban?

Szerző: -

„"Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.”
Galata 6,2

„Viseljétek el egymás gyarlóság batyuját!”

Egy négyszögletű kendő amibe elemózsiát csomagolnak úgy, hogy a négy sarkát összekötik, ez a batyu. Régen a vándorok még egy botra is ráakasztották, majd hanyagul a vállukra vetették, úgy vitték. Mindenki a magáét. Hosszú utakon néha egymásmellé keveredtek az emberek és mivel jobb volt társaságban tölteni az időt, beszélgetésbe elegyedtek egymással. Aztán, amikor megéheztek, megálltak. Ilyenkor került elő a batyu. Kíváncsi pillantásokkal figyelték, mi van a másik batyujában. Aztán megkínálták egymást a „hazaiból”. Ezt a kínálást illett elfogadni, illett megenni, vagyis le kellett nyelni. Aztán később, a falatozás végeztével folytatták útjukat céljuk felé.

Pál batyujában[1] azonban nem finom, vagy kevésbé jó ízű ennivaló lapul, hanem gyarlóság, vagy gyarlóságok sora. Miként a vándorok a batyuikat, úgy az emberek a gyarlóságaikat cipelik mindenhová magukkal. Habár mindenki a sajátját viszi – hibáinkkal nekünk kell megküzdenünk – a társak óhatatlanul is szembesülnek azzal, mit cipel a másik. Ez sokszor nem kellemes. Többször előfordul, hogy meg is „kínálnak” vele és, ha meg akarjuk őrizni a barátságot, el kell fogadnunk és le kell nyelnünk.

De miért tegyük ezt? Mert Krisztus is ezt tette velünk. Látta mi van a batyunkban. Azt is felmérte, mennyire veszélyes mindez Őrá nézve. Mégis hozzánk szegődött útitársnak, elviselve értünk mindent, még a mi batyunkat is ő cipelte. Egészen a keresztig…

[1] Az eredeti kifejezést: „egymás terhe” lehet „egymás gyarlóság batyuja”-ként is fordítani. ld. Vida féle fordítás.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Szerző: -
Kép
Csak ti Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért. Filippibeliekhez írt levél 1:27 Pál apostol nagyon jól ismerte Jézust. Mondhatni jóbarátok voltak, bár kapcsolatuk elég viharosan indult–tudniillik az apostol üldözte Jézus követőit. Mindez akkor változott meg, amikor Krisztus személyesen megjelent és bemutatkozott Pálnak. Pál pedig rájött, hogy ez a Jézus egészen más a valóságban, mint amit ő gondolt róla. Ettől fogva Pál célja az volt, hogy a Római Birodalmat járva minél több emberrel megismertesse új legjobb barátját. Sőt, nem csak megismertetni akarta velük, hanem személyesen bemutatni őt. És ez az, amit gyakran félreértettek az első keresztények, és gyakran mi is félreértünk. A kereszténység nem arról szól, hogy ismerek valakit, aki ismeri Jézust, és én rajta keresztül kapcsolatban vagyok vele. A lényeg az, hogy nekem is ...
További információk

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk...
További információk

Mint a villámlás

Szerző: -
Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s...
További információk