Kőszív helyett hússzív


„És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testükből, és adok nékik hússzívet;”
(Ezékiel könyve 11. fejezet 19. vers)

Ma az egyik kedvenc versemet ajánlom figyelmedbe, mely mai Igénk mellé téve pesszimistának tűnhet, ám valójában csak kijózanít. Az Ezékielnél többször is visszatérő ’szívátültetés’ képe ugyanis nem isteni kényszer hatására megy végbe, hanem csak akkor, ha te is akarod.

Rónay György: Kövek és kenyerek

Állj meg állj meg állj meg kiáltoztak
a vakok süketek bénák nyavalyatörősek
állj meg állj meg állj! álltak az út mentén kiabáltak
verték bottal a földet mankókkal hadonásztak
mert Jézus jött az úton előtte pendelyes
gyerekek zsivajogtak mellette csöndesen
a Tizenkettő lépkedett s mögötte ment a nép....
Nézz ránk s látni fogunk nézz ránk s járni fogunk
és nézz ránk és a fülünk hallani fog! Tülekedve előre
rohantak Jézus jött az úton Állj meg állj meg állj meg!
És Jézus megállt és rájuk nézett és meggyógyultak...

De én jaj a béke fölött már látom a visszavonást
a halál jön a lombokon át jön lassan a vér a halál
jön a kín a kereszt íme mondom néktek
a kínok kínja közelget a kínok kínja közelget
A nép némán állt
Emberek ó ti boldogok itt látók hallók rohanók
ha csak egy csöpp vért vállalna
csak egy csöpp vért aki lát aki hall és jár
ha csak egyet homlokomat véresre hasító tüskékből
ha csak egy sóhajt ha csak egyet az ostor durva csapásaiból ...

Jézus szeme könnyes volt lehanyatlott
karja körülnézett s meglátta a Férfit
A többi elmenekült ez az egy ott állt ez az egy aki tudta
róla hogy isten és nem akarta hogy ő legyen Isten
ez az egy ott állt komoran
Íme mondta járnak a bénák fölkelt az inaszakadt
poklosok épek lát aki vak volt hall a süket
s nem szomjas a szomjúhozó nem pusztul el éhen az éhes
Íme nevetve mutatta a néptelen utat
a boldog nép a te néped!

S ott lopakodtak a kertek alján mint silány kis tolvajok
Éhes vagy s ki ad enned a szívüket ennéd
s ők íme kő kő mondják
nézd a szívüket kő csupa kő
nincs szívük, kő a szívük
ne harapj bele kő csak kő
kiköpöd, nincs íze, a vérünk lúg ne is ízleld, lúg ez a vér megmarja szádat
lúg és íme itt a te néped kő csupa kő kő
edd a követ nevetett
hát edd a követ csupa kő kő
KŐ KŐ KŐ
noha Istennek fia vagy csupa KŐ KŐ
hát változtasd a köveket kenyerekké!
változtasd a köveket kenyerekké!!
VÁLTOZTASD A KÖVEKET KENYEREKKÉ!!!

Nem mondta Jézus fáradtan
Minek mondta Jézus csüggedten
Távozz Sátán mondta Jézus szomorúan
NEM VÁLTOZTATOM
A KÖVEKET KENYEREKKÉ.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia