Indulj időben!
„Igyekezzetek bemenni a szoros kapun:
mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek.”
(Lukács evangéliuma, 13.
fejezet 24. vers)
Még egy perc az
indulásig. Meglesz. Elérem. Nagy rohanás. Már csak néhány lépcső. Hát ez nem
lehet igaz - mormogom magam elé. Már megint az orrom előtt ment el vonat.
Talán interneten
kellett volna megvennem a jegyet? Vagy több intervallumos edzés kéne, hogy
gyorsabban tudjak futni? Netán az étkezés, vagy a minőségi pihenés hiánya miatt
csökkent a teljesítményem? Nem. Nem a teljesítménnyel, nem a sebességgel volt a
probléma, hanem hogy nem időben indultam el.
Bizony, sokan
hasonlóképp maradnak le a mennyország felé tartó szerelvényről. Nem azért,
mintha nem lenne jegyük, nem azért mintha nem tudnák mikor kéne felszállni. A
saját lustaságuk miatt, az ’ej, ráérünk arra még’ miatt maradnak le a
legtöbben.
Ahogy Lukács evangéliuma
13. fejezetében is olvashatjuk; Az üdvösséget illetően Jézus egyik követőjét is
csak az érdekli, „Uram, avagy kevesen vannak-é akik
idvezülnek?” (23.vers), azaz személyes felelősségét a 'mondd meg kik üdvözülnek, hányan lesznek' 'a
mennyországban ott lesz-e a gyermekem, az édesanyám, az édesapám, a…?' kérdéssel kendőzi el.
Azonban, Jézus
ahelyett, hogy megmondaná konkrétan ki üdvözül és ki nem, arról kezd el
beszélni, hogy hogyan lehet bejutni, és mégis miért maradnak ki sokan.
Egyrészt mert rossz
ajtón, rossz vonatra szállnak fel. „igyekezzetek bemenni a szoros kapun” - A lemaradók a jézusi szelídség, alázatosság, és az
önmegtagadás helyett a siker, a csillogás, a vagyonszerzés útját tapossák.
Másrészt, „igyekeznek bemenni és nem mehetnek”, azaz tudják, hogyan üdvözülhetnek, még lépéseket is tesznek, de mivel
nem időben indultak, az ajtók záródnak, a szerelvény pedig nélkülük megy el. „Mikor
már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót
zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja
néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti.” (25.vers)
A tanulság: Ne az érdekeljen, hogy
hányan és kik fognak üdvözülni, hanem kérdezd azt, amit a Filippi börtönőr: „mit
kell nékem cselekednem, hogy üdvözüljek?” (Apcsel.16:30)
A választ, a döntést pedig ne
halogasd: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te
házadnépe!” (Apcsel.16:31) Mert Jézus az „út, az igazság és az élet”, senki nem
mehet az Atyához, csakis Őáltala. (Ján.14:6) És Ő az ajtó, „a juhoknak ajtaja”
(Ján.10:7), aki Ő rajta keresztül megy be, megtartatik és legelőt talál.
(Ján.10:9)
