Jézusra nézve



"Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte lévő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet és az Isten trónjára ült."

Zsidókhoz írt levél 12,2

 

 

Ének a töviskoronáról


 

Vannak koronák drága vert aranyból,

ragyogó, szemvakító színaranyból,

rajtuk ötvösök mesterkeze fárad.

Ámuló szemmel én mégsem csodálom,

Egyedül a  töviskoronádat!

 

Vannak koronák kövekkel kivertek,

színesek, mint a friss tavaszi kertek.

De a legszebb rubinokat ott látom

égni, ragyogni napnál fényesebben

a Te tövisekből font koronádon!

 

Vannak koronák... vannak...lettek... voltak.

Elgurultak, mert trónok leomlottak,

amint a századot követte század.

Csak egyet nem tud idő eltemetni:

A Te tövisekből font koronádat!

 

Királyok töviskoronás Királya!

Engedd, hogy én is leboruljak áldva,

s a szívemből a hála és imádat,

mint illat szálljon és dicsérve zengje

egyedül a Te töviskoronádat!

 

Véred rubincseppjének ragyogása

Legyen elég nekem! Szemem ne lássa

világ virágait! Semmit ne lásson:

ott csüngjön boldog, örök ámulattal

egyedül a Te töviskoronádon.

 

S ha a tövisek, ahogy téged, engem

sebeznének, segíts akkor is zengnem,

mint aki meg nem tagad, el nem árul,

inkább megpecsétli hulló vérrel

az éneket a töviskoronárul.

                                       

                                       Túrmezei Erzsébet

Hozsannázó napok I, kötet 281 old

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet