szombat, április 06, 2013

Okoskodók és bölcselkedők


Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek.” (Jak 3,13. 17-18.)

Néha majdnem annyian vagyunk, mint ahány ember él a világon, mármint okoskodók. Talán nehéz ezt elfogadni, de csak gondoljunk bele! Hányféle választ kapunk egyetlen olyan kérdésre, ami arról szól, hogy Te mit tennél a helyemben? Mást mondanak a szülők a barátok, az ismerősök, a könyveink és sokszor megint mást a szívünk és a józan eszünk. Nem is beszélve a nagy ÉLET-kérdésekről, mint a Van-e Isten? vagy a Higgyünk-e a természetfelettiben? és a Mi végre vagyok a világon? Mi az életem célja? kérdések. Amikor a válaszokat keressük, a bőség zavarával küzdünk. De melyiknek higgyünk? Hihetünk-e egyáltalán valamelyiknek?

Jakab igazi segítséget ad nekünk ebben a kérdésben azzal, hogy felállít néhány szűrőt:

Először is fontos az összhang. Akire hallgatunk, annak magatartása, tettei összhangban vannak-e azzal, amit tanít. Ha nincs így, lépjünk tovább!

Másodszor ott a tisztaság kérdése, természetesen az erkölcsi tisztaságé. Ha találunk bármit, ami helytelen, erkölcstelen, tisztátalan, akkor azt el kell kerülnünk, mielőtt a szükségszerűség elvével megmagyaráznák, vagy belénk beszélnénk.

Harmadszor a békesség. Aki erőszakos, agresszív, követelődző, hódító, törtető, az nem lehet jó tanácsadó. Mert a helyes útra csak az képes terelni, világosságot csak az képes gyújtani, kinek szívében szelíd béke van.

Negyedik szűrőnk a méltányosság, vagy másként az irgalom. Mert nem hallgathatok arra, ki embertársai iránt nem viseltetik szeretettel. Milyen a hozzáállásom a másikkal szemben? Figyelembe veszem-e emberségét, gyengeségeit, hogy tökéletlen, mint én magam is vagyok? És ilyen vagyok-e mindenkivel, nemcsak azokkal, kik barátaim.

Végül az ötödik. Jó tanácsadó és bölcs tanáccsal szolgálhat az, ki életében jó gyümölcsöt terem. Idővel minden egyértelművé válik, az időben meglátom útjának gyümölcseit és ha azok jók, érdemes követni tanácsait.

Egy ilyet én biztosan ismerek, akit Jakab is ismert. És te, te ismered?

péntek, április 05, 2013

Öröm a próbában



„Teljes örömnek tartsátok testvéreim, amikor különféle megpróbáltatásokba estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.”
Jakab apostol levele 1. rész. 2-3. vers

Hát sajnos én még messze nem jutottam el oda, hogy „teljes örömnek tartsam, ha különböző megpróbáltatások” érnek. Sőt, kifejezetten menekülök előlük. Pedig, biztosan igaz, hogyha előre látnám a véget, én is ezt az utat választanám. 

Álljon itt egy kis példatörténet a nehézségekről.

„Egy férfi talált egy császárpillangó selyemgubót, és megtartotta – azzal a céllal, hogy majd végignézi, ahogy a gyönyörű teremtmény kibújik belőle.
Végül elérkezett a nagy nap, és a pillangó elkezdte keresztülküzdeni magát a selyemgubó egyik végén levő kis nyíláson. A küzdelem órákon keresztül tartott, de úgy tűnt, hogy a lepke egy bizonyos ponton túl soha nem lesz képes keresztülnyomni a testét.
Végül a férfi – azt gondolva, hogy valami nincs rendjén, és hogy a nyílásnak biztosan nagyobbnak kéne lennie, fogott egy kisollót, és óvatosan elvágta a visszatartó selyemszálakat. A lepke könnyedén kibújt és kimászott az ablakpárkányra. Teste nagy volt és duzzadt, szárnyai kicsik és összezsugorodottak. A férfi azt gondolta, hogy a szárnyak néhány órán belül olyan gyönyörűvé fejlődnek majd, amilyent várt. De nem így történt. A lepke, amelynek egy csodálatos teremtménynek kellett volna lennie, és szabadon kellett volna repülnie, rövid kis életét azzal töltötte, hogy duzzadt testét és zsugorodott szárnyait vonszolta körbe-körbe.
Azok a visszahúzó selyemszálak és a küzdelem, amely ahhoz kellett, hogy az állat keresztüljusson a kis nyíláson, Istennek olyan módszere, amely abban segít, hogy a folyadék a testből a szárnyakba jusson. A selyemfonal ’kegyelmes’ elnyisszantása a legkegyetlenebb tett volt.
Isten gyakran megengedi számunkra a küzdelmet ahelyett, hogy – mint egy nagy testvér – helyettünk küzdene. Kétségtelen, hogy mindezt megkönnyíthetné, és életünk minden pillanatát kellemessé tehetné. De amikor minden erőnket megfeszítjük, és majdnem a végsőkig kifáradunk, akkor olyan változás megy végbe bennünk, ami máskülönben soha nem történt volna meg: a ’folyadék’ kifejleszti szárnyainkat, és a maga idejében képesek leszünk repülni.
Vágd rövidebbre a küzdelmet néhány döntő pontnál, és örökre béna maradsz… egészen addig, míg Isten nem ad egy újabb lehetőséget a küzdelemre, amely ugyanazt végzi majd el, amit az első – megszakított küzdelemnek kellett volna elvégeznie bennünk” 

(From Temptation: Help for Struggling Christians, Charles Durham)

Én levontam a történet tanulságát. És Te?

csütörtök, április 04, 2013

A kísértés természete

"Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz."

Jakab 1:14-15

Nem a mások kívánsága a veszélyes, hanem a sajátunk. A kívánság úgy működik, mint a petesejt. Megfogan és valami nálánál nagyobb fog megszületni belőle.

A régi mondás úgy tartja, hogy vess el egy gondolatot, tettet aratsz, vess el egy tettet, szokást aratsz, vess el egy szokást és jellemedet aratod.

Mindenki kísérthető. Mivel eleve a bűnben születünk, ezért automatikus, hogy valamelyik területen mindenki megfogható. Nem ugyanaz a kísértés mindenkinek. A nyers hús nem csábító Neked, a kutyádnak viszont igen. Egy számítógépes játék nem csábító az egyhónapos kisbabának, de a tízéves gyereknek már igen. Kísértés van, de hogy bűnné növekedik-e, azt az ember dönti el.

Ha gyenge táplálékkal tápláltuk az akaratunkat, gyenge az ellenállóképessége. Ha megedzettük a kis kísértésekkel szembeni ellenállással, akkor megerősödik.

Minden ember átélte már a kísértést. Még Jézus is, de Ő az egyetlen, Aki mindig tökéletesen ellenállt neki. Mi elbuktunk.

Noé túlélt egy hatalmas világpusztulást, hűségesnek bizonyult egy halálraítélt emberi közösségben, de elcsúszott az egy pohár bor próbájában. 

Ábrahám hűséges volt és engedelmes, amikor Isten az egyetlen fiát kérte áldozatul, de letagadta a feleségét és egy korábbi adatot vallott be róla.

Izsák nem állt ellent, amikor az apja fel akarta őt áldozni, de a feleségét ő is letagadta. 

Mózes hűséges volt a legemberpróbálóbb korszakokban az izraeli nép élén, de elbukott egy addigra már ismerős helyzetben, amikor kétszer ütött a sziklára, amire csak egyszer kellett volna. 

Dávid sokszor tanúsított emberfeletti irgalmat ellenségeivel szemben, a szíve mélyéig tiszta és hűséges Uriást pedig megölette, mert kellett neki a felesége. 

Salamon lett a legbölcsebb király, akit valaha a világ a hátán hordott, de elbukott a pogány feleségek miatt, akiknek a kedvében akart járni, így megengedte a legborzalmasabb bűnöket is pogány istenek tiszteletére.

Hosszú a lista, de mi sem vagyunk jobbak. Mindez a kívánságnál kezdődik. Mindenkinél...

szerda, április 03, 2013

Tedd meg, amit megtehetsz


„Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, a hová menendő vagy.”
(Prédikátor könyve 9. fejezet 12. vers)

Ó hányszor voltam már én is Pató Pál úr, hányszor halasztgattam dolgokat, hogy „ej rá érünk arra még”, és aztán hányszor kapkodtam kétségbeesetten, és hányszor bánkódtam amiatt, hogy már késő, már nem tehetek semmit.

S biztos ezzel nem vagyok egyedül. Sokaktól hallok hasonlót, sőt olyat, hogy addig vártak valami nagy dologra, vagy addig válogattak a különböző eshetőségek között, hogy a sok szék között a földön találták magukat és végén, már semmire sem volt erejük, az élet a lehetőségeivel elhaladt felettük.

Éppen ezért bátorít Jézus arra:

hogy bárhol vagyunk, vállaljuk azt a feladatot, amely éppen kínálkozik. Ha családunk igényli szolgálatunkat, végezzük el szívesen, hogy otthonunkat kellemessé tegyük! Ha anya vagy, neveld gyermekeidet Krisztusnak! Ez éppúgy Istenért végzett szolgálat, mint a lelkészé a szószéken.

Ha a konyha a munkaterületed, igyekezz tökéletes szakács lenni! Készíts egészséges, tápláló és ízletes ételeket! És miközben a legjobb hozzávalókból főzöl, gondolj arra, hogy értelmedet a legjobb gondolatokkal kell megtöltened!

Ha a földet kell művelned, vagy bármi más foglalkozást kell űznöd, végezz ott is jó munkát! Figyelj arra, amit csinálsz!

Minden munkádban képviseld Krisztust!

Tégy úgy, ahogy Ő tenne a helyedben!
(E.G.White; Krisztus példázatai 249.o.)

kedd, április 02, 2013

Élet Húsvét után



Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével. Jakab  3:13  

Az első dolog, ami Ádám és Éva bűnbeesése után következett, az volt, hogy a saját magukról alkotott kép teljesen eltorzult. Azt gondolták, hogy Isten többé már nem fogja elfogadni őket, ezért elrejtőztek. Isten számára elfogadhatóbbnak próbáltak tűnni a magukra aggatott fügefalevelekkel.

Valójában a bűnük nem késztette Istent arra, hogy kevésbé szeresse őket. Sőt, alkonyatkor Isten ugyanúgy ment Ádámhoz, a szokásos napi sétára. Ádám bűne nem változtatta meg Istent. Viszont megváltoztatta Ádámot.

Attól a naptól fogva az emberiség az alkalmatlanság érzésére van kárhoztatva, és rögeszméjévé vált az, hogy valamit tennie kell a saját erejéből, hogy Isten előtt elfogadhatóvá váljon. A fügefalevelektől kezdve az üzleti ajánlatokig, az ember mindig bizonyítani akar valamit. Megpróbálja bizonyítani értékét, mint emberi lény.

Elveszítették az Istennel való közösségüket. Minél inkább távolabb kerülnek Tőle, annál inkább magukat emelik fel a trónra. Önimádókká, és kegyetlenekké válnak.

Amikor a tükörbe nézel, mit látsz? A kulcs ahhoz, hogy az Isten által tervezett teljes életet élhessük az, hogy meglátjuk, Jézus Krisztus adja az identitásunkat. Így lehet a mienk az igazi bölcsesség szelídséggel.

Húsvét üzenete az, hogy Jézus Krisztus Önmagába vont minket, és értékünket egyszer s mindenkorra meghatározta. Ott voltál Krisztusban a kereszten, ahol minden, ami elmarasztalható veled kapcsolatban, eltöröltetett. Krisztussal együtt eltemettettél, és harmadnapon Vele együtt feltámadtál – egy teljes feltámadott életre. Most lényed lényege Benne van.

„Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével.”

Steve McVey írása nyomán

hétfő, április 01, 2013

A szabadság törvénye


Isten Törvénye tökéletes, és a szabadságra vezet. Ha valaki ezt szorgalmasan tanulmányozza, nem tér el tőle, hanem aszerint él és cselekszik, az ilyen ember nem feledékeny hallgatója a tanításnak, és minden dolgában áldott lesz.”
Jakab 1:25

Az egyik gyermekneveléssel kapcsolatos könyvben az olvastam, hogy úgy adjunk bizonyos dolgokban szabadságot a gyermekünknek, hogy felelősséget is vállal közben. Szabadság, felelősségvállalás nélkül csak káoszhoz és lázadáshoz vezet. Isten szabad akaratú lénynek teremtett bennünket, és ez a bűnös embernek is a kiváltsága. Soha semmit nem kényszerít ránk, de döntéseink következményeit is viselnünk kell.

Sok ember úgy akar szabadságot gyakorolni, hogy a számonkérésből már nem kér. Hogyan ad szabadságot Isten törvénye? Hogyan lehetek boldog, felszabadult és áldott, miközben megismerem, tanulmányozom és megtartom Isten törvényét?

Ahhoz tudnám hasonlítani ezt, mint amikor tanuljuk az autóvezetést. Eleinte roppant frusztráló az a sok tennivaló, tábla és szabály, ráadásul egyszerre többfelé is kell figyelnünk. Kezünk, lábunk, szemünk, fülünk mind igénybe van véve, hogy észleljük az útviszonyokat és kézben tartsuk az irányítást. Emlékszem, hogy amikor vezetni tanultam milyen feszülten figyeltem minden dologra.

Amikor a rutinpályán már begyakoroltuk az alapvető manővereket és kimentünk a forgalomba, újabb kihívással néztem szembe. A jól ismert utakon már nem gyalogosként, vagy utasként közlekedtem, hanem sofőrként egy állandóan új helyzeteket produkáló forgalmi helyzetben. Sok idő és gyakorlás után már nem a vezetés technikai részleteivel foglakozom, hanem azt nézem hová szeretnék eljutni, és a többi már „megy magától”. A szabályok megtanulása és megtartása abban segít, hogy nyugodtan vezethessek és járhassam utam. Ha betartom a szabályokat, szabad vagyok.

A lelki élet „közlekedési szabályai” első ránézésre túl komplikáltnak, nehéznek tűnnek, és még ott van a többi ember is, aki folyton összezavar…
Ha kitartóan tanulmányozom Isten törvényét, és megvan bennem a készség a tanultak gyakorlására, akkor abból csak nyerni fogok. Szabad leszek, mert nem kell tartanom az ítélettől. Nem kell félnem, hogy mit szól majd az „Oktatóm”, mert jó szándékáról és segítő készségéről biztosít mindenkit. 

vasárnap, március 31, 2013

Feltámadásra várva


„Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.”
János első levele 2:16-17

A temető fagyos földjén sétálva szívedben különös érzések kavarognak. Meddig még? Meddig pihennek itt a feltámadásra várva azok, akiket szerettél, akik nélkül ma kevesebb a perc, kevesebb az élet, kevesebb az öröm. Meddig tart a bűn, a szenvedés, az ember ostobasága? Mikor lesz örökre üres az az urna, mely őrzi a port, ami Belőle megmaradt? És mi az, ami majd megmarad? Mi múlik el, és mi él örökké, ki él örökké? 

Aztán eszedbe jut egy másik hely, egy másik sír, mely üresen tátongva hirdeti a remény üzenetét. Egy sziklába vájt egyszerű mélyedés, melynek ajtaján egy mondat: „Nincs itt, mert feltámadt!” Az élet mondata, az esély mondata. Esély az örökkére, a feltámadásra. 

Krisztus sírja a Jeruzsálemi sírkertben, mely millió zarándoknak ad ma is reményt. Üres. Nincs benne semmi, ám mégis a mindenséget őrzi magában. A győzelmet, az életet, a reményt. Mert Ő Isten akaratát cselekedte, és ezért halt meg érted és értem. Mert Ő nem hátrált meg, nem adta fel, nem bukott el, hanem győzött helyetted és helyettem. És feltámadt, hogy aki még most a hideg földben pihen, újból életre keljen az utolsó napon.

Húsvét reggelén, a feltámadás ünnepén nézz fel reménykedve a télies-tavaszi égre, és lásd meg az Isten kegyelmét! Életet akar neked és szerettednek adni. Életet örökké. Hát legyen a mai napod az emlékezésé, és várjuk együtt a feltámadást, az Isten országát!