szombat, július 25, 2009

Ilyen a földi élet

„Az asszonytól született ember rövid életű, tele nyugtalansággal. Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg. Még az ilyen embert is rossz szemmel nézed, engem is törvénybe idézel?!”
Jób könyve 14. fejezet 1-3


Döbbenetesen találóak e sorok, ahogy pár egyszerű képpel mulandóságunk fájdalmas valóságát megragadják. Életünk rövid és nyugtalan. S e két fő jellemző –rövidség, nyugtalanság – egymást gerjesztve hajszol bennünket végig élünkön. Életidőnkbe, mivel rövidnek tartjuk, igyekszünk minél több „jót”, értsd élményt, anyagi eszközt, karriert, szórakozást belezsúfolni. S mivel ebbéli erőlködésünket nem koronázza mindenkor siker, egyre nyugtalanabbak leszünk: „Vajon mindent elértünk, amit akartunk/szerettünk vagy lehetett volna?”. Nincs békesség az ember számára, mivel mindannyian érezzük, hogy többre vagyunk hivatva annál, hogy csak nyomtalanul elenyészünk, mint az árnyék a delelő nap fényében.
Ha Isten csak a törvénybe idézne bennünket, akkor nagy bajban lennénk. Mivel nyugtalanságunk oka nem csak életünk rövidsége, hanem az elrontott kapcsolatain, meggondolatlan és bántó szavaink, valamint rossz tetteink, amiket nem tudunk már meg nem történté tenni. „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk” (Gal. 4,4). Krisztus a megváltással válaszol nyugtalanságunk és mulandóságunk fájdalmára. S ez a válasz nemcsak feloldja a bennünk lévő feszültséget és hiányérzetet, hanem meg is oldja. Ezért mondja Jézus: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is. (Ján. 14, 1.-3.) Így Krisztusban már nem egy nyugtalan elmúló árnyként, hanem egy örökélet boldog várományosaként szemlélhetjük magunkat.