Aki ismeri az Úr nevét, bízik benne
„Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, URam, azokat, akik hozzád folyamodnak.”
Zsoltárok könyve 9:11
Amennyire emberi tapasztalatból tudhatjuk: az élet ismeretlen utazás. Minden új nap, minden új perc olyasmit rejt magában, amit örömmel, vagy éppen szorongással várunk. Jó, hogy vannak mindeközben megbízható események és személyek. Olyanok, akikben két okból bízunk: vagy azért, mert ismerjük őket, vagy azért, mert megbízhatónak ítéljük őket munkájuk végett. Ismerjük barátainkat; és megbízunk az autóbusz sofőrjében.
„Bíznak benned, akik ismerik nevedet…” Aki eltöltött életéből hosszabb-rövidebb időt Isten társaságában, megismeri Őt. Hiszen válaszol imákra, megóv, megerősít a nehézségekben, kijelentést ad a Biblia lapjain. Isten Barát, aki kitart mellettünk jóban és rosszban. Isten Testvér, aki megérti, min megyünk keresztül, hiszen Jézus Krisztusban emberré lett. Istenben bízhatunk, mert ismerjük őt.
„akik ismerik nevedet, URam” Istenben azért is lehet bízni, mert a legbizalmasabb munkát látja el. Ő a Teremtő és Megváltó. Az a személy, aki létrehozta a világot, mert szerette volna megosztani szeretetét másokkal. Habár a bűn és a rossz rajtahagyta nyomát, mégis az élet, a természet, a világegyetem hatalmas érték. És Isten a Megváltó, aki nem hagyta és nem hagyja az embert a bűn és a gonoszság martalékául. Isten teremtő és megváltó ÚR. A név pedig kötelez.
„akik hozzád folyamodnak” Akkor tapasztaljuk meg mindezt mi is, hogyha a teremtő és megváltó Úrból az én Uram lesz. Ennek egyetlen kulcsa: kérni Őt. Hogyha még nem biztos Istenben, mi lenne, ha most elmondana egy egyszerű imát: „Isten, hogyha vagy, mutasd meg, hogy bízhatok-e benned.” Hogyha pedig már jól tudja, hogy bízhat Istenben, akkor adjon hálát azért a napért, mi éppen most kezdődik.
„A hit bizalom Istenben – elhinni, hogy Ő szeret bennünket és a legjobban tudja, mi a válik javunkra. Éppen ezért ahhoz vezet, hogy az Ő útjt válasszuk a magunké helyett. Saját tudatlanságunk helyett elfogadja Isten bölcsességét; gyengeségünk helyett az Ő erejét; bűnösségünk helyett az Ő igazságosságát. Az életünk, saját magunk már az Övé- a hit elfogadja Isten tulajdonjogát, és elfogadja az áldását. Igazság, becsületesség, tisztaság úgy lett elénk állítva, mint a sikeres élet titkai. A hit az, amely ezen életelvek birtokába juttat bennünket.” (Ellen G. White: Nevelés 253.1)
„Bíznak benned, akik ismerik nevedet…” Aki eltöltött életéből hosszabb-rövidebb időt Isten társaságában, megismeri Őt. Hiszen válaszol imákra, megóv, megerősít a nehézségekben, kijelentést ad a Biblia lapjain. Isten Barát, aki kitart mellettünk jóban és rosszban. Isten Testvér, aki megérti, min megyünk keresztül, hiszen Jézus Krisztusban emberré lett. Istenben bízhatunk, mert ismerjük őt.
„akik ismerik nevedet, URam” Istenben azért is lehet bízni, mert a legbizalmasabb munkát látja el. Ő a Teremtő és Megváltó. Az a személy, aki létrehozta a világot, mert szerette volna megosztani szeretetét másokkal. Habár a bűn és a rossz rajtahagyta nyomát, mégis az élet, a természet, a világegyetem hatalmas érték. És Isten a Megváltó, aki nem hagyta és nem hagyja az embert a bűn és a gonoszság martalékául. Isten teremtő és megváltó ÚR. A név pedig kötelez.
„akik hozzád folyamodnak” Akkor tapasztaljuk meg mindezt mi is, hogyha a teremtő és megváltó Úrból az én Uram lesz. Ennek egyetlen kulcsa: kérni Őt. Hogyha még nem biztos Istenben, mi lenne, ha most elmondana egy egyszerű imát: „Isten, hogyha vagy, mutasd meg, hogy bízhatok-e benned.” Hogyha pedig már jól tudja, hogy bízhat Istenben, akkor adjon hálát azért a napért, mi éppen most kezdődik.
„A hit bizalom Istenben – elhinni, hogy Ő szeret bennünket és a legjobban tudja, mi a válik javunkra. Éppen ezért ahhoz vezet, hogy az Ő útjt válasszuk a magunké helyett. Saját tudatlanságunk helyett elfogadja Isten bölcsességét; gyengeségünk helyett az Ő erejét; bűnösségünk helyett az Ő igazságosságát. Az életünk, saját magunk már az Övé- a hit elfogadja Isten tulajdonjogát, és elfogadja az áldását. Igazság, becsületesség, tisztaság úgy lett elénk állítva, mint a sikeres élet titkai. A hit az, amely ezen életelvek birtokába juttat bennünket.” (Ellen G. White: Nevelés 253.1)
Megjegyzések