Kőszikla

„Kőszikla Ő! Tettei tökéletesek, mert minden útja igazságos. Hűséges Isten, nem csalárd, hanem igaz, és egyenes Ő.” 
5Mózes 32:4.
Teremtő Isten
Megnyílt az ég.
Csak egy vakító fényesség látszott.
És dörgött olyan végtelen erővel,
hogy az idegeimben is megrázott.
Kerestem a villámok útjait, de
nem tudta követni emberi szemem.
Vihar tombolt,
csavarta a fákat:
rólad beszélt hatalmas Istenem!
Én gyönyörködtem
végtelen erődben,

lelkem az alázat útjait kereste,
s a mindenséget rázó dörgések hangjába
az ajkam imáját, csak beleremegte.
– Teremtő Isten!
Ki mennyben és földön
el nem képzelhető hatalommal bírsz,
a fellegekbe villámló betűkkel
a természetnek, szabott törvényt
Te írsz.
Az én lelkembe,
az én szívembe is
villámló betűkkel
írd be útjaid,
s a villámok útján
teremtő szavadnak
soha el nem múló,
dörgő visszhangjait.
Páskulyné Kovács Erzsébet
Isten
Kit fel nem foghat semmi értelem,
hatalmas Isten, örök, végtelen!

Ott vagy a porszemben, Napnak sugarában, 
az emberi sorsok sötét viharában.
Mindenben ott látlak ami az élet,
tudatlan is keres az emberi lélek.

Kicsiny gyermekben az épülő világ,
épülő világnak mi értelmet ád, 
remény vagy, ha minden elveszett,
megújulás az elmúlás felett.

Csak egyben nem vagy ott: ami bűn lehet,
pusztítást hoz, s fájó könnyeket,
Csak egyet nem szeretsz;ami rosszat ád,
megrontott élet tengernyi kínját.

Te Szeretet vagy, Örök Alkotó!
Semmiképpen fel nem fogható!
CSak érezni lehet azt, ami Te vagy,
a Te léted békét, boldogságot ad.

E múló élet és mindenek felett
áldalak Téged, Örök Szeretet!...

Páskulyné Kovács Erzsébet

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet