szombat, június 29, 2013

Ki mondja

„De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.”
Jób 23,10

Ha egy hitetlen ember, akkor nincs értelme. Ugyanis, egy ilyen ember nem törődik Istennel, nem számít neki az Ő véleménye, nem hisz az ítéletben sem. Nem érdekli, hogy Isten mit tart róla, nem hiszi, hogy törődik vele és azzal, hogy mit csinál az életében. Egy hitetlen ember nem mond ilyet.

Ha egy hívő ember, akkor két választás van: elbizakodott keresztényről van szó, vagy egy valóban komoly keresztényről.

Ha az elbizakodott mondja, akkor egy felszínes ember beszél, vagy egy félrevezetett.

Ha a felszínes mondja, akkor nincs tisztában azzal, amit állít. Csak mások véleményét szajkózza, amit népszerű prédikációkban hallott Isten megbocsátó szeretetéről. Szíve legmélyén azonban érzi, hogy hite csupán felszínes, mert élete, tettei, cselekedetei, legtöbbször pedig gondolatai nincsenek összhangban az Isten akaratával. Engedetlenségét már megpróbálta engedelmességgel pótolni, ami hol sikerült, hol nem. Csalódásain azzal tette túl magát, hogy másokhoz mérte saját értékeit és úgy találta, ők sem különbek. Ha Isten nekik képes volt megbocsátani, neki is meg fog. Jócselekedeteivel igyekszik fenntartani a látszatot és önámításával fojtja el kételyeit, félelmeit.

Ha félrevezetett ember szólt, akkor nem ismeri igazán Isten Igéjét és nem ismeri annak Ihletőjét sem. Nem látja, hogy Isten két jellemvonása: irgalmassága és igazságossága egyaránt fontos. A kegyelemben hisz, de az igazságosságban nem, mármint, ami az engedelmességet illeti. Azt mondja, amire megtanították, hogy nem baj, ha vétkezik is, mert Isten megbocsátó. De valójában úgy gondolja, lehetetlen megtartani Isten parancsolatait. Így azzal ért egyet, aki mindig is kétségbe vonta Isten uralmát a teremtett világ fölött. Némely törvényt, mint például a „szeressétek egymást” túlhangsúlyoz, míg más parancsolatokat vagy félreértelmezett igehelyekkel (szombat megtartása – már nem érvényes), vagy a realitás, a józan ész érveivel tagad meg (fordítsd oda a másik orcádat is – azért a szeretetnek is van határa, nem engedhetem, hogy kihasználjanak). Nem látja, hogy az Atya annyira komolyan vette a törvény iránti engedelmességet, hogy nem változtatta meg szavát semmi okból, sőt, még Fia életét is odaadta, hogy megmutassa: lehetséges halálig engedelmeskedni.

Ha egy valóban komoly keresztény mondja, akkor ő ismeri Istent és az Ő szavát. Sőt, jól ismeri ez alapján saját magát is. Tudja, hogy a Teremtő előtt élete olyan, mint a nyitott könyv. Tudja, hogy sem jócselekedeteivel, sem semmilyen más módon nem képes elleplezni bűneit. Akaratát alárendelte Istennek, ami azt jelenti, hogy már nem igyekszik irányítani az életét, az engedelmességet, a bűn elkerülését is beleértve. Mert tudja, hogy nincs annyi ereje - legyen bármilyen józan, tiszta és nemeslelkű, erős akaratú is –, ami minden törvény betartásához elég. Tudja, nincs olyan ember a földön, aki képes kordában tartani a nyelvét, a gondolatait és ezért mindenki, ő is elveszett lenne Isten nélkül. De ennek ellenére, nem tétlen: minden erejével arra törekszik, hogy kapcsolatban maradjon Jézussal. Mert Ő győzött emberként, és Ő is ezt az utat járta. Minden erejét arra használta, hogy kapcsolatban maradt az Atyával. Az igaz hívőt elkövetett bűnei bántják, azokat bevallja, megbánja, nem titkolja el és hittel lép tovább. Tudja, hogy ő valóban értékes Isten szemében, arany. Nem önmagától, Krisztus adta neki saját igazságát és ezért végtelenül hálás. Hálából engedelmeskedik.

péntek, június 28, 2013

"Árulkodó Júdás!"



„A rágalmazó elárulja a titkot, de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.”
Példabeszédek könyve 11. rész 13. vers
Egy másik bibliafordítás így adja vissza (Szent István Társulat):
A rágalmazó mindent kibeszél, amerre csak jár, a megbízható ember megtartja, amit hallott.”

Sokat gondolkodtam ma reggel azon, mi a különbség az árulkodás és a pletykálkodás között. Ugyanis számomra elég nehezen különíthető el a kettő.
Aztán így fogalmaztam meg magamnak: árulkodás = amikor valami 100%-ban igaz, s valaki titokként rám bízta, én meg felelőtlenül tovább adom.
A pletyka 50%-ban igaz lehet, ezt is felelőtlenül tovább adom és hógörgeteg lesz belőle.
Vannak hivatások, ahol a titoktartás kötelező. Pl. orvos, lelkész, ügyvéd, katolikus pap.
De lehet, hogy épp benned bízott meg valaki annyira, hogy megosztotta veled élete nagy titkát, betegségéről, vagy házasságáról. És meggondolatlanul tovább adod.
Te hogy éreznéd magad az ő helyében? Ha mondjuk, valahonnan visszahallanád, amit csak neki mondtál el!
A pletykásról meg hadd álljon itt egy kis történet.
A falu pletykása elment a paphoz, hogy meggyónja bűnét. Feloldozást várt. A pap a következőt mondta: Asszonyom, fogjon egy tollpárnát, aztán holnap reggel hat órakor, menjen fel a templom tornyába, oda, ahol a harangok vannak, tépje fel a párnát és rázza ki belőle a tollat. Majd jöjjön le, és egyenként szedje össze az összeset, majd jöjjön vissza hozzám.
De hát ez képtelenség – felelte az asszony.
Valóban. De ugyanilyen felelőtlenség a pletyka terjesztése is –válaszolta a pap.

Légy megbízható és hiteles! Kérd Istent, tegyen lakatot a szádra, bármennyire is kikívánkozna belőled egy-egy információ. De arra is kérheted, adjon neked megértő szívet, bátorító szavakat, és segítő kezet, hogy a rád bízott titkok igazán jó helyre kerüljenek.

csütörtök, június 27, 2013

Üdvözítő kapcsolat

 "Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből."
(János evangéliuma 10:27-29)

"Állj!" - ez egy nagyon fontos szó egy négy évesnél. Arra tanítjuk a kislányunkat, hogy amint ezt a szót hallja tőlünk, azonnal álljon meg, föggelenül attól, hogy ő mit gondol. A feltétlen engedelmesség életet menthet az út szélén. És ő tudja ezt, nem is bánja, ha rákiáltunk. Sőt, van, hogy magától megáll, és mosolyogva hátranéz. "Állj!" - mondta a minap a feleségem, és be kell vallanom, azonnal rátapostam a fékre. Jól tettem, mert az előttünk lévő autó renszámtáblája vészesen közeledett. Utólag gondolkodva arra jöttem rá, hogy nem szégyellem, hogy engedelmeskedtem a parancsnak, hiszen bízom a feleségemben, és szeretem őt.

"Jöjj!" - hangzik Jézus hívása. Aki bízik benne és szereti őt, elindul. Nem félelemből, nem azért mert kisebbrendűségi érzése van, vagy mert bizonytalan, ha valaki nem mondja meg, mit kell tenni. Aki követi Jézust, annak bíznia kell Őbenne és szeretnie kell Őt. Sőt, annak a meggyőződésnek kell élnie benne, hogy őt is szereti Jézus és megbízik benne. Jézust csak felnőttként lehet követni igazán: önsajnálat, magabízás, (ön)bizonytalanság, félelem, feltételezések és agresszió nélkül. Csak így lehet teljességgel meghallani, megérteni és értékelni Jézus szelíd és határozott hangját.

Hallgass ma Őrá!

szerda, június 26, 2013

A mennyei dolgok


„Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?”
(János evangéliuma 3. fejezet 12. vers)

Milyen konok és makacs nemzedék volt Jézusé. Hihetetlen, hogy nem vették észre, hogy nem jutott el az agyukig, hogy kicsoda Jézus, hogy mit akar igazán, hogy az emberek jólétén fáradozik, hogy enni ad az éhezőknek, hogy meggyógyítja a betegeket, hogy felemeli az elesetteket.

De nézzük csak! Mi különbek vagyunk? Mai társadalmunk szeretőbb, megértőbb, több hittel rendelkezik?

Lehet már te is tapasztaltad; mikor legnagyobb jó indulattal megpróbáltál segíteni, mikor csak egy nyúlfarknyi jó tanácsot próbáltál adni, hogy kilábaljanak egy adott problémából, hogy jobb legyen az életük, a válasz ma is; legyintés.

És milyen rossz, ha legyintenek. Főleg, ha sorozatosan legyintenek. Bizony velem is megtörtént már, hogy a meg nem értés következtében én is viszont legyintettem és úgy voltam, mint Jeremiás:

„Nevetségessé lettem minden időre, mindenki csúfol engemet;…Mert az Úr szava mindenkori gyalázatomra és csúfságomra lett nékem. Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az ő nevében többé nem szólok.” (Jer.20:7-9)

S milyen jó, hogy Jézus nem ilyen. Milyen jó, hogy nem mond le rólunk akkor sem, mikor nemet mondunk neki. Ő akkor sem legyint ránk, ha nem fogadjuk el tanácsait, hanem folyamatosan zörget, és zörget, és zörget…

Nem küldött Jeremiás, Mózes, Illés,… helyett más prófétát, hanem kiemelte őket depressziós állapotukból: „mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem.” (Jer.20:9) - folytatja Jeremiás

És ha minden ajtó bezárul előttünk, mikor a mennyei dolgokról, a reménységről beszélünk, kövessük a tanítványok példáját, akiket:

„Krisztus szerelme szorongat!” (2Kor.5:14)

És ezért „nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.” (Apcsel.4:20)

kedd, június 25, 2013

Szállj ki a taposómalomból




Annak pedig, aki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint; Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul. Róm 4:4-5 


Nagyon kicsi a választóvonal az igazán szívből jövő szolgálat és a vallás taposómalma között, de ez a választóvonal az egész életünket nagyban befolyásolja. Az igazi szeretet vezérli a hiteles szolgálatot, míg a vallási törvények a vallás taposómalmát hajtják. A vágy vezérli az elsőt, a kötelesség a másodikat. Ez a különbség a fárasztó „kell” és a lelkes „akarom” között. Ha a vallás taposómalmában vagy, szállj ki. Lehet, hogy rövidtávon örömtelinek tűnik, azonban hosszútávon teljesen ki fog meríteni.

Máté evangéliuma 11. fejezet 28-30. verseit valaki így fordította le magyarra. Jézus szavai ezek:

„Elfáradtál? Kimerültél? Kiégtél a vallás miatt? Gyere hozzám! Vonulj félre velem, és helyreáll az életed. Megtanítom neked, hogyan pihenhetsz meg igazán. Járj velem és munkálkodj velem – nézd meg, én hogyan csinálom. Ismerd meg a kegyelem természetes ritmusát. Nem fogok semmi nehezet rád rakni, vagy olyat, ami nem neked való. Maradj velem közösségben, és akkor megtanulsz majd szabadon és könnyedén élni.” (Máté 11:28-30, angolból fordítva, The Message)

Isten ezt ajánlja neked!  Szeretné, hogy megtapasztald a kegyelem megnyugtató ritmusát. Azt akarja, hogy élvezd a Vele való kapcsolatot, mert minden más ebből fakad. Isten nem a szolgájának, hanem a menyasszonyának hívott el. Természetesen szolgálod is Őt, de ez már az iránta való szeretetednek a természetes megnyilvánulása.

Ne hagyd, hogy mások manipuláljanak, és megcsináltassanak veled olyan dolgokat, amiket szerintük tenned kellene. Ez nem az ő elhívásuk. Ez csak rád és a Szentlélekre tartozik.

Ma reggel is beszélgess Jézussal és Ő válaszolni fog a Biblián keresztül. Halld meg azt a halk hangot „Gyermekem csak engem kövess, én a segítségedre leszek mindenben.” 

hétfő, június 24, 2013

Kik boldogok?

„Jézus a tanítványaira nézett és így szólt: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek Isten királysága. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, amikor az emberek gyűlölnek titeket. Boldogok vagytok, amikor kizárnak a zsinagógákból és bántanak titeket. Boldogok vagytok, amikor rosszat mondanak rólatok az Emberfia miatt. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek, mert nagy lesz a jutalmatok a mennyben. Hiszen az ő atyáik is ugyanezt tették a prófétákkal.
Lukács evangéliuma 6:20-23

A majd’ nyolc éves lányom idejött hozzám, és megnézte miről fogok írni. „Kik a boldogok?” A megadott címet, ő kérdésként fogta fel, és rávágta a választ: „Akik hisznek Istenben!”

Miközben próbáltam valamilyen komoly, teológiai és mégis érthető választ találni erre a kérdésre, ő egy mondatban megoldotta a problémát. „Ó, ez így túl egyszerű lenne” – gondoltam magamban először. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a lényeg mégiscsak ez.

Mert miről is beszél itt Jézus, amikor boldognak, áldottnak mondja a most szegény, éhező, síró, gyűlölt, kirekesztett, megvetett, lenézett embereket?
A választ akkor értjük meg igazán, ha tovább olvasva meglátjuk a másik tábort. A gazdag, jóllakott, nevető, ajnározott és irigyelt réteget, akik fognak még sírni és gyászolni! A 26. vers azt mondja: „Jaj nektek, ha minden ember jót mond felőletek, mert éppen így tettek atyáik a hamis prófétákkal!”

Sokszor elolvasvam Jézus szavait, és azt figyeltem meg, hogy a visszatérő elem a prófétákkal való bánásmód. Az Isten képviselőivel ugyanúgy bánt az elvetemült nemzet, mint azokkal bánnak, akiket Jézus boldognak nevez.
A hamis prófétákat – akik csupa jót hirdettek – szerették és dicsérték, miközben ők csak elaltatták lelkiismeretüket és romlásukat okozták.

Az idő igazolta az embereket. Akik a pillanatnyi hízelgő szavakat többre becsülték, mint Isten egyenes, de megtérésre intő beszédét, azok nem sok jóra számíthattak. Akik viszont minden gúnyolódás, és megvetés ellenére Istenben hittek, hozzá ragaszkodtak, azok végül jutalmat nyertek/nyernek.


A boldogság kulcskérdése tehát nem a szociális, vagy anyagi helyzetünk, hanem az Istenhez és üzenetéhez való viszonyunk. (Van boldog és boldogtalan gazdag és szegény egyaránt.) Ha az Istenbe vetett hitünk miatt kellemetlenségek érnek is bennünket, boldogok lehetünk, mert a hűség jutalma a miénk lesz. Ha itt a földön nem is, Isten országában mindenképp.

vasárnap, június 23, 2013

Istenhez szálló imádság

„Ha majd éhínség lesz az országban, ha dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár lesz, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és betegség lesz, akkor minden imádságot és könyörgést, amelyet akár egy ember, akár egész néped, Izráel mond el, és ha valaki elismeri, hogy miatta van a csapás, és kiterjeszti a kezét e ház felé, te hallgasd meg lakóhelyedről, a mennyből, bocsáss meg, cselekedj és bánj mindenkivel tettei szerint, ahogyan megismerted a szívét, hiszen egyedül te ismered minden embernek a szívét...”
Királyok első könyve 8:37-39

Ő tudja, mi lakik a szívedben. Tudja, miért és kiért imádkozol hetek, hónapok vagy akár évek óta, és tudja, mikor jön el az ideje a válasznak, akár igen az, akár nem. Tudja, hogy valaki nagyon fontos neked, és mivel te kérted Őt, ezért még jobban figyelni fog rá, és hidd el, mindent megtesz érte. 

Tudja, milyen jó és rossz döntéseket hoztál meg a közeljövőben, és mi lett a következményük. Látta, ahogy fejjel mentél neki a falnak, de Ő felsegített, és begyógyította a saját őrültséged okozta zúzódásokat. Tudja, mit bántál meg, és Ő már régen megbocsátott. 

Isten ismer igazán, jobban mint te saját magadat, de soha nem él vissza ezzel a tudással. Annak ellenére, hogy előre látja, mit fogsz holnap este elalvás előtt kérni, mégis a te szádból szeretné hallani. Szeretné hallani, szeretné, ha kimondanád, ha időt töltenél vele, ha beszélgethetnétek. 

Ő vágyik a társaságodra. Szeretné, ha közelebb kerülhetnétek egymáshoz. A döntés a te kezedben van, a következő lépés rád vár. Hát emeld fejed az ég felé, és szólítsd meg a Mindenhatót! Mondj egy egyszerű imát azért, hogy te is megismerhesd Őt, hogy veled menjen tovább az úton, és legyen egy közös történetetek