szombat, február 12, 2011

Mindannyiunk gyermekeiért


„Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot. Ha keresed, megtalálhatod. De ha elhagyod őt, akkor félreállít téged végleg.” 1 Krónika 28,9

Gyakorló apaként sokat gondolok arra, jól csinálom-e a dolgom. Mérlegelem a tetteimet, nevelési módszeremet, döntéseim helyességét. Sokszor kevésnek érzem magam és a feleségem három, felnőtté váló gyermekünkhöz. Vannak egyszerű helyzetek, amiken átsegít a tapasztalat, de vannak olyanok is, ahol magam is tanácstalan vagyok, sőt, hibázom is. Minden apa szeretné, ha példáját gyermekei követnék, ha hibáit nem ismételnék meg. Így saját magunktól próbáljuk védeni őket hiába, mert bennük hibáink is tovább élnek erényeinkkel együtt. Mit tegyünk hát?

A világ legbölcsebb uralkodója, Salamon, három tanácsra támaszkodott, amelyek – míg hallgatott rájuk - a csúcsra emelték; de amikor elfordult tőlük, bukását okozták. Ez a három tanács egyszerű, és könnyen megérthető: Ismerd meg atyád Istenét! Szolgálj neki teljes szívvel! Szolgálj neki készséges lélekkel!

Ismerd meg atyád Istenét! Istent nem lehet követni a szüleink miatt, még jó szándékból, szüleink iránti tiszteletből, szeretetből sem. Istent csak önmagunkért lehet követni, mert megismertük Őt, mert saját tapasztalatunk, hogy érdemes.

Szolgálj neki teljes szívvel! Szüleink hibái elkeserítenek, eltántorítanak bennünket a hit útjáról, tapasztalataik azonban mégis arra hívnak. Habozunk… Mit tegyünk? A vívódás arra csábít, próbáld meg a kettő között, de ne tedd! Nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni! Nem jöhet egy forrásból kétféle víz. Isten teljesen magának akar minket, mert Ő is teljesen a miénk.

Szolgálj neki készséges lélekkel! Amikor Ő hív, mozduljon előbb a karod, a lábad, mint a gondolatod vagy szavad, és meglátod milyen fenséges, csodálatos a Te Istened.

Restás László

péntek, február 11, 2011

Az Úr mindenre képes


"És jött hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem."
Márk 1:40.

A történetbeli leprás lehetetlen helyzettel nézett szembe. Lehetetlen volt neki ebből a betegségből meggyógyulnia. A helyzetet az változtatta meg, hogy találkozott Jézussal, Aki nem ismer lehetetlent.


Lehetetlen helyzetekkel mindenki találkozik.

- Megélhetési problémák
- Megromlott egészség

- Házasság, családi konfliktusok
- Megoldhatatlan problémák sora
Néha teljesen elborítanak.


Csakhogy Te már találkoztál azzal, Akinek semmiség ezek megoldása. Csak talán elfelejtetted mondani Neki: Ha akarod…

csütörtök, február 10, 2011

Nincs többé ismeretlen cél


"Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem"2Mózes 23:20


Párbeszéd Istennel: Emlékszel? Azt mondtam, nem létezik a jóságod, mert nem adtad meg neked azt, hogy mindenki a barátom legyen..és néha azok is cserben hagytak, akiktől a legtöbbet vártam?!

Emlékszel? Sose hittem abban, hogy létezik egy út számomra, amit még születésem előtt kijelöltél?

Emlékszel? Letagadtam minden értem tett csodámat, mert a csoda csak a mesék lapjain létezik és nem hittem abban, hogy az TE időzítésed mindig tökéletes.

Egyszer azt gondoltam elszakítasz a családomtól, és nem lehetek velük, amikor szeretnék, pedig te minden helyen, ahol megfordultam egy új családot adtál nekem.

Azt mondtam nehéz a teher, hogy én nem vagyok neked való, de Te adtál nekem még egy feladatot.

Emlékszel? Amikor úgy sírtam, ahogyan ember csak sírhat, nem vettelek észre, hogy leültél mellém a padra ott a Városligetben, és menekülni akartam ölelő szereteted elől, mert azt hittem, Te túl elfoglalt vagy… Pedig ott voltál, hiszen minden egyes sárga falevél megrezget isteni lépteid alatt, csak én voltam olyan süket és vak, hogy nem vettelek észre…

Emlékszel? Ki akartam hagyni a találkozót, mert úgy gondoltam én nem érdemlem meg, hogy szeressenek...De küldtél mellém egy angyalt, aki elvezetett a célállomásig!

Gyakran az én félelmeim végtelen papírjába csomagoltalak, és azt hittem Te olyan vagy, mint aminek bemutattak, mint amit belém sulykoltak a gyülekezetben…

Azt hittem ostorral vered szeretetből gyermekeidet és nem felejtesz, mert van egy jegyzőkönyved… hogy nevetsz rajtam, amikor rossz történik velem, és megbüntetsz engem.

De te megkerestél engem. Először furcsán néztem Rád, mert valami álomnak hittelek, és aztán lassan látni kezdetlek. Gyönyörű voltál. Amikor arcodba néztem, mintha csak a nap legfényesebb sugarai melegítették volna fel deres arcomat. Kezed érintése olyan erős és biztonságot adó volt, és amikor megszólaltál egy csapásra minden megváltozott. Végtelen szereteted nemcsak szürke imáink elmormolt szintjén maradt, hanem élő valósággá vált.

Azóta élek én igazán, és bárki bármit mondana Rólad, tudom, csak az élet gondjainak festéke mázolta át az eredeti képet. Mert te a saját képedre és hasonlatosságodra teremtettél meg, szeretetből és szeretetre teremtettél. És Te minden egyes fordulónál ott voltál és vagy, hogy nehogy eltévedjek, mert térképpel a kezemben is képes vagyok rossz irányba haladni. Ott vagy és megállítasz, mert nem veszem észre, hogy a célba értem már és még mindig csak futnék és futnék…

Ma is tedd ezt velem, és vedd el a félelmeimet, hogy nagy levegővel nekivágjak az Ismeretlennek, ami előttem ragyog. És ha te Velem jössz, akkor nem történhet velem nagy baj. Ha Te ott vagy, akkor én is bátor vagyok. Ha Te szeretsz, én is könnyebben szeretek. Ha Te vagy az első, akkor mindenki az első lehet nekem és nem én vagyok a fontos. Ha itt vagy, minden olyan más…

Emlékszel rám? Még mindig én vagyok, csak most már ismerem a Hozzád vezető utat. Angyalod vezet arra, amerre mennem kell.

És Te is az igazi cél felé haladsz?

szerda, február 09, 2011

Jézus helyettünk szenvedett

„Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!”
(Ézsaiás könyve 53. fejezet 4. vers)

Ebben az influenzás időszakban nem nehéz összeszedni egy kis náthát, megfázást. Ha pedig komolyabban ágynak dől az ember, legyen az idős vagy fiatal, kemény megpróbáltatás vár rá, fejfájás, izomgörcs, csontig ható fájdalom magas láz és társaik.

Ilyenkor gyakran elhangzik; Miért? Nem figyeltünk eléggé magunkra, táplálkozás, mozgás, stb. Legyengült az immunrendszerünk, és íme, a következmény. De ha már benne vagyok, mindegy. A lényeg segítsen valaki.

Az Ige azt mondja: „betegségeinket ő viselte, fájdalmainkat hordozá”. Hogyan? Jézus is volt beteg? Folyt az orra, fájt a feje, láza volt?

Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra a legnagyobb fájdalom az, amikor szeretteim szenvedését kell látni. A legnagyobb kín; amikor magatehetetlenül kell nézni a másik vergődését, és nem tudok segíteni.

Van olyan is, amikor talán lenne segítség, de az a másik nem akarja. Lenne megoldás, de az a másik nem fogadja el, nem fogadja meg a tanácsot.

Milyen fájdalmat hordott Jézus? Mi fájt és fáj neki leginkább? Valószínű, hogy amikor megkorbácsolták, amikor a durva keresztet vitte, vagy amikor átütötték a kézfejét és a lábát a szegek, testét át meg átjárta a fájdalom.

Ám az evangéliumok ezen beszámolóiban nem olvassuk, hogy kiáltott, vagy sírt volna a fájdalom miatt. Viszont fel van jegyezve, hogy „Mikor a tömegeket látta, megesett rajtuk a szíve, mert elgyötörtek voltak és levertek” (Máté 9:36) /Káldi/; mikor Lázár meghalt és testvére Mária könnyezett, „látva, hogy sír, és hogy a vele érkező zsidók is sírnak, a lelke mélyéig megindult és megrendült.” (Ján.11:33-35) és Ő is velük együtt sírt; és mikor Jeruzsálemet, népe hitetlenségét szemlélte; „sírt azon” (Luk.19:41)

Jézus legnagyobb fájdalma; amikor látja, hogy szomorú vagy és szemedből könnycsepp csordul. Jobban fáj neki mindennél, látni és szemlélni azt, ahogy hitetlenül vonaglasz az élet terhei alatt.

Ezért ma Ő szólít;

„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.” (Máté 11:28-29)

S azért, hogy ne kelljen ma miattad sírnia.

Gyere Őhozzá! Figyelj és tanulj Tőle!

kedd, február 08, 2011

Meghallgatja-e Isten kéréseinket?



„És Jábes az Izráel Istenét hívá segítségül, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemtől megoltalmaznál, hogy bút ne lássak! És megadá Isten néki, a mit kért vala.” 1 Krón. 4,10




Ki szeretné megnyerni ezen a héten a lottó főnyereményét?
Tudom azt, hogy mi nem Fortuna istenasszonyban bízunk, de néha eljátszadozunk a gondolattal, „milyen jó lenne, ha …. !”
Valaki önök közül mondhatná, hogy építene egy nagy templomot.
Nagyon szép terv! A tized az Úré! Bizonyára sokan azt is odaadnák Neki.

Ha elég erősen hinnénk benne, és kérnénk az Urat, vajon kihúznák az én számaimat? Ha hiszek Benne bármit kérek megadja a kéréseimet?
Jézus azt tanította, hogy:
„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.”
Mt. 7,7-8.

Isten nem egy soha ki nem fogyó bankautomata. Nem úgy működik, hogy odamegyek a kártyámmal bepötyögöm a PIN kódot (imádkozom) és Ő kiadja a pénzt. Nem én irányítom Istent kéréseimmel, hanem Ő szeretne vezetni engem. Ő tudja mi a jó nekem és azt megadja, ha kérem.

Az előbbi Ige úgy folytatódik, hogy:
„Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!” Mt 7,11

Isten csak jókat ad nekünk – nem ami szerintünk jó - magunknak - hanem szerinte jó nekünk.
Jakab apostol azt írja:
„Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.” Jak. 4,3

Egy keresztény író a következőket mondta: „Az általunk kigondolt tervek gyakran kudarcba fulladnak, hogy így Isten számunkra tartogatott terve teljes sikert érhessen el.”
Isten hatalmas gazdagsággal rendelkezik, minden az övé ebben a világegyetemben. Ő szerető, jóságos Isten, bármit megad amit kérünk Tőle és ami a javunkat szolgálja.

Arra tanít bennünket, hogy: "Keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" Máté 6,33

Nemcsak Salamonnak nekünk is mondja el az Úr :
"A bölcsességet és a tudományt megadtam néked, sőt gazdagságot, kincset és tisztességet is" 2Krónika 1,12 Ámen

hétfő, február 07, 2011

Isten előtt feddhetetlenek

„…és szájukban nem találtatott hazugság: ezek feddhetetlenek.
Jelenések könyve 14:5


Meglepően sokszor beszél a Biblia a feddhetetlenség fontosságáról. Noé, Ábrahám, Jób, és sokan mások is feddhetetlen, igaz, becsületes emberek voltak Isten és az emberek szemében.

A közéletben, de akár egy állás betöltésénél is rendkívül fontos az illető feddhetetlen múltja és jelene. Ez nem az erkölcsi bizonyítvány kérdése, mert lehet, hogy valaki jogilag büntetlen előéletű, de lehetnek olyan dolgai, melyek mégis alkalmatlanná teszik egy bizonyos helyre.

Életünk dossziéját lapozgatva azt gondolom vannak dolgok, amit legszívesebben kitörölnénk. Isten ráadásul még a szívünket is vizsgálja, a gondoltunkban megszületett bűnös dolgokat is komolyan veszi. Hogy lehet mégis valaki feddhetetlen?

Az egyik része rajtunk áll. Dönthetünk úgy, hogy engedünk a rossznak, vagy megállunk és másfelé megyünk tovább. Ameddig Isten időt ad nekünk, mindig van választásunk; döntéseik, viselkedésünk, szavaink pedig majd igazolják feddhetetlenségünket.

A feddhetetlen élet másik titka, ami Jelenések könyvében is olvasható, hogy a győztes szentek „áron vétettek meg”. Ez az ár pedig Jézus vére volt. Ez tesz bennünket is támadhatatlanná az Ördöggel szemben.
Engedjük, hogy Isten lelke formáljon és vezessen bennünket ma is, hogy tiszta, becsületes életünk lehessen előtte.

vasárnap, február 06, 2011

Ahol oltalmat találsz...

"Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége. Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól. Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el."
Zsoltárok könyve 91:1-7

Múlt hónapról átcsúszott és kifizetetlen számlák hevernek az asztalodon. Ahogy rájuk nézel két kérdés fogalmazódik meg benned: Hogyan? Miből? Egy váratlan betegség, ami keresztülhúzta életed összes számítását. Furcsa hangok az éjszakában, amik megrémítenek, és legszívesebben odabújnál hozzá, mint gyermekkorod vidám éveiben, de már nem lehet. Egy odaégett ebéd, amire annyit készültél, de semmi jó nem sült ki belőle. Régóta lejárt határidők a munkádban, és álmodban sem mered remélni, hogy valaha is utoléred magad. Bajok gondok, csak egy valami hiányzik: a megoldás.

Isten ma reggel azt suttogja a füledbe: "Nálam megtalálod! Én vagyok a megoldás! Én már jóllakattam 5000 embert 5 kenyérből és két halból. Ne, kérlek ne ingasd a fejed, hogy ez csak egy mese, mert én ott voltam, én láttam azoknak az embereknek az arcát, én adtam, és én is átéltem velük a csodát. Képes vagyok megtenni ugyanezt a te életedben is! Csak mondd el nekem, mi az, ami nyomaszt, ami félelemmel tölt el, és én melletted vagyok. Átölellek akkor is, ha nincs már melletted az a valaki, akinek az ölelésére vágysz. Biztonságot adok neked, és igazi nyugalmat, békét a szívedbe. Nem ígérem, hogy nem lesznek nehézségeid, csak azt, hogy melletted leszek, és ha akarod, nem kell ezeket egyedül hordoznod. Én állom a szavam, hát kérlek, bízd rám az életed, nálam oltalmat találsz!"