szombat, január 07, 2017

Benned bíztak... /Reformáció 500



"Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket.
Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg."
(MBT Újfordítás)
Zsoltár 22,5-6

Atyáink hitével kapcsolatban a reformáció egyik kiemelkedő eseménye jut eszembe, amiről így ír E. G. White:

"A német keresztény fejedelmek tiltakozása az 1529-es speieri országgyűlésen az egyik legszebb bizonyságtevés volt a reformáció mellett. Ezeknek az embereknek - Isten embereinek - a bátorsága, hite és állhatatossága kivívta a gondolkozási és lelkiismereti szabadságot a következő századok számára. Protestálásuk adta meg a megreformált egyház protestáns nevét; elveik pedig "a protestantizmus tulajdonképpeni lényegét"...
...V. Károlynak eltökélt szándéka volt a reformáció szétzúzása,... a császár 1529-ben ismét összehívta az országgyűlést Speierben, hogy összezúzza az eretnekséget. Rá akarta venni a fejedelmeket arra, lehetőleg békés eszközökkel, foglaljanak állást a reformáció ellen. Ha pedig az nem sikerül, Károly felkészült rá, hogy erőszakhoz folyamodik...
...A császár kihirdette az országgyűlésnek, hogy mivel a lelkiismereti szabadságot engedélyező határozat súlyos zavargásokat keltett, elrendeli érvénytelenítését. Ez az önkényes cselekedet felháborította és megrémítette a lutheránus keresztényeket. Egyikük ezt mondta: "Krisztus újra Kajafás és Pilátus kezébe került. " A katolikusok még jobban felbőszültek. Az egyik vakbuzgó katolikus kijelentette: "A törökök jobbak, mint a lutheránusok, mivel a törökök tartanak böjtnapokat, a lutheránusok pedig megszentségtelenítik őket. Ha választanunk kellene Isten szent Igéje és az egyház régi hibái között, az előbbit utasítanánk el!" Melanchton így szólt: "Faber a telt házú gyűlésen naponta újabb követ vet reánk, az evangélium híveire. "...
...Luthernek, akit a Wormsi Ediktum még mindig egyházi átok alatt tartott, tilos volt Speierben megjelennie, de munkatársai és a fejedelmek, akiket Isten indított fel, hogy ügyét ebben a válságban védjék, helyére álltak...
...A papok követelték, hogy a reformációt elfogadó államok fenntartás nélkül engedelmeskedjenek a római törvénykezésnek. A reformátorok viszont a korábban élvezett szabadságot igényelték, és nem egyezhettek bele abba, hogy Róma ismét fennhatósága alá vonja azokat az államokat, amelyek oly nagy örömmel fogadták Isten szavát. Végül is elhangzott az a középutas javaslat, hogy ott, ahol a reformáció nem vert gyökeret, a Wormsi Ediktumot szigorúan érvényesíteni kell;...
...E rendelet érvényre juttatása megakadályozta volna "a reformáció kiterjesztését azokra a területekre, ahol még ismeretlen volt, gátolta volna megszilárdítását, ahová már eljutott". Tehát nincs szólásszabadság, és tilos áttérni....
...A tanácskozásra összegyűlt lutheránus-pártiak megdöbbenve néztek egymásra. "Mit tegyünk?" kérdezgették egymástól. Az egész világot érintő súlyos kérdések forogtak kockán....
..."Utasítsuk el ezt a rendeletet! - mondták a fejedelmek. Lelkiismeret dolgában nincs súlya a többségnek. " A küldöttek kijelentették: "Az 1526-os rendeletnek vagyunk adósai a birodalom békéjéért; annak eltörlése bajt és viszályt hozna Németországra. Az országgyűlés csak arra illetékes, hogy megőrizze a vallásszabadságot addig, amíg a tanács újra összejön. "A lelkiismereti szabadság megvédése az állam feladata; vallási ügyekben csak eddig terjed a hatalma. Minden világi hatalom, amely polgári hatóság által kísérli meg szabályozni vagy kikényszeríteni a vallási előírásokat, megsérti azt az elvet, amelyért a lutheránus keresztények olyan nemesen küzdöttek."
E. G. White: Nagy küzdelem; A fejedelmek tiltakozása)

Végül a protestáló fejedelmek elérték céljukat. A német fejedelmek közül többen hívőkké lettek. "Maga a császár is kijelentette, hogy a protestáns cikkelyek csak az igazságot tartalmazzák. A Hitvallást számos nyelvre lefordították, egész Európában elterjesztették, és a későbbi generációk során milliók fogadták el saját hitvallásukként."

péntek, január 06, 2017

Légy készen!



Pár napja léptünk át az újabb évbe. Hetekkel korábban sokan lázban égtek, mit vegyenek, hova, kihez kell elmenni, kit ne felejtsenek el megajándékozni. Idegesség, kapkodás, türelmetlenség és tolakodás jellemezett sok embert. A rádió, televízió ontotta magából a reklámot, mit, hol, mikor, kinek érdemes megvenni, beszerezni, elutazni. Minden mozgásban volt. 
Elérkezett a karácsony, helyükre kerültek az ajándékok, megtörténtek a párperces nagyi-látogatások, kényszeredett mosolyok, letörölt fáradtság-cseppek, és már itt is volt szilveszter. Durrogtak, robbantak a petárdák, a pezsgős üvegek. Minden lüktetett, mozgott.
Közben talán észre sem vettük, hogy a homokóra ismét átfordult, hogy ismét – egy évvel –közelebb kerültünk a végső célhoz, az egyetlenhez, amiért érdemes élni, küzdeni. Ahhoz a célhoz, amit Jézus megígért tanítványainak: hamarosan visszajövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ott legyetek, ahol én vagyok.
Mi meg csak menetelünk céltalanul néha eszetlenül, mintha vágóhídra mennénk – és közben semmit nem veszünk észre az idők jeleiből, amikről Jézus beszélt. „Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, melyik órában jön el a ti Uratok. Azért legyetek készen ti is, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok.” Máté evangéliuma 24:42, 44
„A világon minden mozgásban és nyugtalanságban van. Az idők jelei vészjóslóak. Az eljövendő események előrevetik árnyékukat. Isten Lelke visszavonul a Földről, és egymást követik a szerencsétlenségek földön és vízen. Erős viharok, földrengések, tüzek, áradások, gyilkosságok mindenfelé… Az emberek gyorsan felsorakoznak egy kiválasztott zászló alá… Nyugtalanul várakoznak, és figyelik vezetőik minden mozdulatát. Vannak, akik éberen várakoznak Urunk megjelenésére, és munkálkodnak is ezért. Mások az első nagy hitehagyó fővezérsége alatt menetelnek. Kevesen hiszik szívükkel és lelkükkel, hogy van kárhozat, melyet el lehet kerülnünk, és van menny, amelyet el lehet nyernünk.” (Maranata)

Ima: Istenem! Emelj föl! Nem akarok a többséggel a kárhozat felé menetelni! Veled szeretném tölteni az örökkévalóságot! Segíts készen lennem akkor is, ha a mai nap lenne földi életem utolsó napja! Add, hogy merjek más lenni. Hogy merjem fölvállalni, hogy a Tiéd vagyok. Hogy szeretlek Téged. Ámen

csütörtök, január 05, 2017

Átélni a kegyelmet

„Az úrnak kegyelmességeiről emlékezem, az úr dicséreteiről mind a szerint, a mit az úr velünk cselekedett; az Izráel házához való sok jóságáról, a melyet velük cselekedett irgalma és kegyelmének sokasága szerint.”
Ézsaiás 63:7

Amilyen zűrös magánélete volt VIII. Henrik angol királynak (1509-1547), olyan kusza politikai örökséggel kellett megküzdenie a gyerekeinek. Amikor 1558-ban, 25 évesen Erzsébet elfoglalta Anglia trónját (1558-1604), politikailag megosztott, vallásilag ellenséges pártokra szakadt országot örökölt, ahol udvari intrikákkal, vagy éppen összeesküvésekkel kellett a fiatal királynőnek szembe néznie.
Így történhetett, hogy egyszer egy férfinek öltözött nő surranhatott be Erzsébet hálószobájába. Elrejtőzött a ruhásszekrényben, arra várva, hogy a királynő lefeküdjön, és ő végezzen vele. Csakhogy két szolga lefekvés előtt még egyszer átnézték a szobát, és rábukkantak az orvgyilkosra. Elvették tőle a kést, megkötözték, és a királynő elé vezették.
– Kegyelmezz, királynőm, kérlek kegyelmezz nekem! – rimánkodott kétségbeesetten az asszony.
Erzsébet hűvösen nézett le rá, és így felelt:
– Ha most megkegyelmezek, mit tudsz nekem a jövőben adni viszonzásképp?
Néhány másodperc feszült csönd után az orvgyilkos így válaszolt:
– Az a kegyelem, amely feltételekhez kötődik, vagy amit elővigyázatosságok bilincselnek, egyáltalán nem kegyelem.
Újabb kínos másodpercek következtek. A fiatal királynő hirtelen nem tudta, hogy reagáljon, mit jelentsen ez, mennyire bízhat meg egy olyan emberben, aki a halálát kívánta. Végül erőt gyűjtött, és kimondta:
– Rendben van, megbocsátok neked, kegyelemből.
Majd parancsot adott, hogy vezessék ki az asszonyt a palotából, és engedjék szabadon.
Azt mesélik, hogy az a nő lett Erzsébet leghűségesebb szolgája.

Valami ilyesmi, feltétel nélküli kegyelemre emlékeztek már az ókori izraeliek is. Jól tudták, hogy ők nem érdemelték ki Isten szeretetét, még is azt tapasztalták, hogy mindig gondot visel róluk. Ki nem érdemelt kegyelem, mely sok izraeli életét megváltoztatta – erről ír Ézsaiás.

A kegyelem azonban nem csak a történelem lapjain található meg. Mit tesz a gyerek, hogy kiérdemelje szülei szeretetét? És mit teszünk mi, hogy kiérdemeljük a Mindenható szeretetét? Semmit. Mégis, aki átéli ezt az élményt, nem tehet mást, mint hogy szeretettel viszonozza a feltétel nélküli kegyelmet. Te átélted ezt már?

szerda, január 04, 2017

Ízlés dolga



„Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.”

 (Példabeszédek könyve 18. fejezet 21. vers)

“Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a munkások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett: - Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret!

Sam minden nap siránkozott a szendvicse miatt. Teltek a hetek, és a többi munkást már kezdte idegesíteni ez a nyafogás. Végül az egyik társa így szólt: - Az ég szerelmére, Sam! Ha utálod a mogyoróvajat és a lekvárt, miért nem mondod meg az asszonynak, hogy valami mást készítsen?
- Milyen asszonynak? – felelte Sam. – Nincs feleségem, magam készítem a szendvicseimet.” (Dan Millman – A békés harcos útja)

Bizony, míg a jó dolgokat automatikusan saját sikerünknek könyveljük el, és a rosszért mindig mást szoktunk okolni. Jó lenne, Sam-hez, és Salamonhoz hasonlóan belátni; Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben.

Mindenki annak gyümölcsét eszi, amit szeret. S mindegy, milyen álarcot próbálsz magadra húzni, az adott szituációban, - akár Pétert a tagadás estéjén - a te beszéded, az arckifejezésed, a viselkedésed úgyis elárulja, milyen az ízlésed, azaz ki vagy valójában.

Alap a savanyú unott pofa, hogy már megint dolgozni, tanulni kell; ez fűszerezve fanyar humorral, itt-ott csípős beszólással, s mindez leöntve a látszat kedvéért mézes-mázas édeskés sziruppal?  

Még belegondolni is rossz, milyen iszonyú íze lehet egy ilyen össze-vissza ételnek! Persze, ízlés dolga… Ha szereted, egyed, de ne csodálkozz, ha mások elmenekülnek mellőled.

Viszont, ha nem szeretnél magad körül keserű szavaiddal rombolni, másokat megbántani, Jézusnál van megoldás. Nem a szóbeli böjt, azaz a némasági fogadalom, hanem a probléma gyökerét, az ízlésedet tudja és akarja átformálni. „a szívnek teljességéből szól a száj.” (Máté 12:34).

Nem tudom, te milyen szendvicset csomagolsz magadnak mára, hogy mindezt jó étvággyal fogyasztod-e el. De azt tudom, hogy Jézustól azt kérem: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten” (Zsolt.51:12)

kedd, január 03, 2017

Angyalok védelme

Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem.

Mózes második könyve 23. fejezet 20. verse


Az emberek számára mindig szükség van némi bátorításra, útmutatásra vagy valós ígéretekre. Nem volt ez máshogy Izrael életében sem. A nép a pusztában vándorol és honfoglalásra készülnek. Ez az ígéret! Még nem tudják pontosan az útját és a módját sem, csak annyit kell tudniuk, hogy az Úr gondoskodni fog róluk. Ezt kell éreznünk most is! Az Úr vezetése felől biztosítva van a nép, ugyanis egy angyalt küld el az Úr, hogy vezesse útján a népet.

Ez azt jelenti, hogy az Úr képviselője az angyal, vagyis segítségül is hívható általa. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy az angyal közvetítői szerepet tölt be Isten és ember között. Az angyal semmit nem tesz vagy mond az Isten utasítása, kérése ellenére és kéréseket sem tud valóra váltani. Ezeket csak maga az Úr adhatja meg, hogyha ez akaratával megegyezik!

Valahányszor útnak indulok, beülök az autóba, és mielőtt egy centimétert is haladnék az autóval, kérem Istent, hogy küldjön mellém egy angyalt, aki őriz, aki vezet, hogy utam célját elérjem, ha ez Isten akaratával megegyezik.

Most amikor elindulsz a munkába, vagy bevásárolni, vagy ügyeket intézni, kérd meg az Urat, hogy küldjön egy őrző angyalt, aki megmutatja a helyes utat, amin haladnod kell. Azt az utat, amit Isten parancsolati szerint kell követnünk!  

vasárnap, január 01, 2017

Új teremtés lehetsz


Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.
2. Korinthusi levél 5:17

Valószínűleg minden emberben megfogalmazódik az élete egy pontján, hogy milyen jó lenne az egészet előröl kezdeni, immár bölcsebben és ennek révén a hibákat elkerülve, nem megismételve. Jó lenne, de az élet természetéből következik, hogy ez ilyen formán lehetetlen. De ha lehetséges lenne is, akkor sem biztos, hogy élni tudnánk ezzel a lehetőséggel, hiszen annyi mindent tudunk, és mégis újra és újra elkövetjük a hibáinkat.

Isten azonban ennél jobb és biztosabb megoldást tartogat a számunkra és minden ember számára, aki hajlandó ezzel szóba állni. Istent is a kinyilatkoztatást megismerve megszokhattuk, hogy az Ő megoldásai mások, jók, sokkal jobbak annál, mint amit mi akár csak elképzelni tudnánk, ha megvalósítani nem is. Az Ő megoldásai tökéletesek és felülhaladják az emberi képzelőerőt – e tekintetben is:

Isten nem az életünk elejére visz vissza bennünket, hogy kezdjük újra (l. Nikodémus visszakérdezése Ján. 3. fejezetében), hanem az életünk adott pontján, amikor felismerésre jutunk és Hozzá fordulunk segítségért, adja meg annak a lehetőségét, hogy a múltat lezárva tiszta lappal folytassuk az életünket. Sőt, felajánlja, hogy ebben segít, vezérel, útmutatást ad, és az erejével támogat, mintegy belülről is. „Új teremtéssé” tesz, más emberré. Mindez Krisztusban, Őáltala, és az Ő segítségével lehetséges - hangsúlyozza az apostol.

Lelkileg tehát újjászülethetünk, ha ez testileg nem is lehetséges. Akik azonban ezt a lehetőséget megragadják, azok meg fogják kapni a testben újrakezdés nagyszerű lehetőségét is az örök életben. Ott végképp új teremtés lesz mindenki, és ennek áldásait élvezhetjük az örökkévalóságon át. 

Te is lehetsz új teremtés Krisztusban, csak szánd oda magad ennek a mindenek fölötti célnak!