szombat, november 03, 2012

Találkozás


"Elméne azért Ananiás és beméne a házba, és kezeit reá vetvén, monda: Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent neked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak és beteljesedjél Szent Lélekkel.” 
Apostolok Cselekedetei 9:17


Az Úr csodálatosan munkálkodik! Gondolj csak bele: Isten egyedül is elvégezhette volna azt, amit Saul esetében Ananiáson keresztül vitt végbe. Ő mégis úgy gondolta, hogy emberi eszköz bevonásával cselekszik. Ananiás megjelenése Saul (Pál) számára két fontos eseményt eredményezett: (1) háromnapi vakság után visszanyerte szeme világát, (2) beteljesedett Szent Lélekkel. Melyik volt az, amihez Ananiásra volt az Úrnak szüksége? … Egyikre sem. A gyógyulás, a szeme világának visszanyerése egyértelműen Isten munkája, csodája volt (lásd: 2Mózes 15:26, Jelenések 3:18). A Szentlélekkel való betöltekezés pedig ugyancsak Istentől való (János 16:7). Ananiás tehát elment, ahogyan az Úr azt meghagyta számára, de nem ő cselekedett, hanem rajta keresztül Isten. Nem mennyből jövő angyal, hanem egy földi tanítványa Jézusnak ment el Saulhoz. Ananiás szolgálatkészsége révén Isten nagy munkát tudott elvégezni.

Azt gondolom, mindkettőjük számára fontos volt ez a találkozás. Ananiás számára azért, hogy megtanulja leküzdeni az előítéleteit, hogy merje azt tenni, amire az Úr kéri, akkor is, ha saját tapasztalatai ezzel ellentétesek. Ananiás szembesült azzal, hogy Isten milyen csodálatos változást tud munkálni egy emberben három nap alatt. Ez az úgynevezett „Pál-forduló”.

Bennünket is sokszor előítéletek vezérelnek, gátolnak. Isten meg akar ezektől szabadítani bennünket. Ananiás jól „vizsgázott”, hiszen három nap után Sault így szólítja: atyámfia. Mi is ilyen gyorsan és könnyen tanulunk?

Saul számára azért volt fontos ez a találkozás, mert rá kellett ébredjen arra, hogy neki is szüksége van segítségre, nem nélkülözheti testvérei támogatását, akármilyen szuper képességekkel is rendelkezik. Ananiás Jézus egyszerű tanítványa volt, egyáltalán nem Saul „kaliberű”. Mégis az Úr rajta keresztül érinti meg Sault, és az ő szerény szolgálata révén árad ki a Szentlélek Pálra, aki aztán nagy munkát végez el Isten művében.

Bármennyire is erősnek, ügyesnek, talpraesettnek érzed magadat, tudd meg, hogy a hittestvéreidre szükséged van! Isten a kereszténységet közösségre tervezte. Ezt már az ószövetségben is ismerték (lásd: Zsoltár 133, Példabeszédek 11:14). A közösségen keresztül jut érvényre Isten áldása, vezetése.

A gyülekezetben a hittestvéreid személyében találkozz te is Jézussal! Sauléhoz hasonlóan vigyen végbe nagy dolgokat a te életedben is az Úr. Légy kész előítéleteidet levetkőz és készséggel tenni azt, amire az Úr Lelke indít. Legyél mások életében a kapocs! Személyedben találkozzanak mások Jézussal.

péntek, november 02, 2012

Egy látomás

Képzeld el, hogy egy nagy tragédia történt városodban. Egy fanatikus kiirtott négy embert, és azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit ki fog irtani, aki nem tér át az ő hitére. Tegyük fel, hogy a hatóság nem tud, vagy nem akar tenni semmit ez ellen az ember ellen. Te egy istenfélő keresztény vagy. Rendszeresen olvasod a Bibliát, keresztény könyveket, jársz templomba, és tényleg komoly imaéletet élsz. És egy éjszaka látsz egy látomást. Látod ezt az embert, amint gonoszságtól lihegve újabb terveket sző – te nem is tudsz róla, de remegsz ágyadban, rémálmod van – és közben megszólal egy hang. „Kelj fel, menj el ehhez az emberhez, mert én kiválasztottam őt, hogy az én szolgám legyen!”  Rögtön felébredsz. Micsoda? Még hogy én? Uram! Ne! Ezt nem tehetem! Hisz Te is tudod, hány embert megölt! Azt akarod, hogy engem is megöljön? Feleségem van! Gyermekeim! Uram, ezt nem gondolhatod komolyan!
De az álmodban hallott hang nem hagy nyugodni. Újra, meg újra a füledben cseng. „Menj el hozzá!” „Épp imádkozik!” És Te remegő térdekkel elindulsz. Halkan kopogsz az ajtón – bízva abban, talán nem hallják meg, és akkor nyugodtan elmehetsz. De nem! Belülről csoszogás, és kinyílik az ajtó! Egy vak férfi áll előtted. Neveden szólít, és azt mondja: „Már vártalak! Gyere be testvérem!”
Érted te ezt?
Isten képes rá, hogy egyetlen pillanat alatt Saulból Pált készítsen. Az üldözőből barátot. A fanatikusból kiegyensúlyozott Krisztus-hirdetőt.
És mit gondolsz – Veled ezt nem tudná megtenni? Hogy átalakítson? Akár egyetlen szempillantás alatt! Hatalmas Istened van. Ő megteheti! Szeretnéd? Én ige!

Nyitott szívvel olvasd el Bibliádból ennek a történetnek a valóságos alapját! Apostolok cselekedete 9:8-16. (WBTC)

„Saul felállt a földről, de mikor a szemét kinyitotta, semmit sem látott. Ekkor kézen fogták, és úgy vezették Damaszkuszba. Ezután még három napig nem látott, és nem evett, nem ivott semmit. Élt Damaszkuszban egy Anániás nevű tanítvány. Az Úr megszólította őt látomásban: „Anániás!”
Ő így válaszolt: „Itt vagyok, Uram!”
Az Úr így folytatta: „Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenes utcának hívnak. Keresd meg a Júdás házát. Ott kérdezd meg, hol van az a Saul, aki Tarzusz városából való. Ez az ember most éppen imádkozik, és látomást lát. Azt látja, hogy egy Anániás nevű ember bemegy hozzá, és ráteszi a kezét, hogy újra lásson.”
Anániás erre így válaszolt: „Uram, már sokat hallottam erről az emberről, és a sok gonoszságról, amit jeruzsálemi tanítványaid ellen elkövetett. Ide is azért jött, mert megbízást kapott a főpapoktól, hogy elfogja azokat, akik benned hisznek.”
De az Úr azt mondta Anániásnak: „Menj csak oda, mert én különleges feladatra választottam ki azt az embert: hogy rólam beszéljen a pogányoknak, királyoknak és Izrael népének. Én magam fogom megmutatni neki, hogy mi mindent kell elszenvednie értem.”

csütörtök, november 01, 2012

Jézus megállít

 "Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának hívei, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény villant fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Ő pedig megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" Az így válaszolt: "Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned."
Apostolok Cselekedetei 9:1-6.

Rohanok. Mint mindig, ma is van rá okom. A munka, a családi esemény, a bevásárlás, a TV műsor kezdete - vagy valami más fontos ok. Rohanok. Igazából már akkor is rohanok, ha nincs rá szükség, mert egyszerűen hozzá szoktam. Az életmódom részévé vált. Átlapozom az újság lapjait, sokszor hátulról előre. Habzsolom a reggelit, pedig jó az íze, de ezt csak utólag állapítom meg. Átlépem a zebra csíkjait, lehetőleg kettőt egyszerre, a lépcsőket is hármasával szedem. Ha tehetném, Önmagamon is átlépnék: a vágyaimon, a kételyeimen és a félelmeimen is.

Pál is ezt tette: rohant Damaszkuszba, hogy üldözze a hívőket, nehogy eszébe jusson megtérni. Csak arra nem számított, hogy ott áll Jézus az út mellett egy nagy stop táblával és nem megérinti hanem úgy megsuhintja az életét, hogy a földön találja magát.

Pedig nem így tervezte. Olyan gyorsan akart Damaszkuszba érni, hogy a gondolatai ne érjék utol. Olyan kegyetlenül akart elbánni a keresztényekkel, hogy Isten kegyelme ne érinthesse meg. Olyan hangosan akart kiabálni a vallatottakkal, hogy ne hallhassa Jézus szavát. Így tervezte, de Jézus ott állt az úton, és megállította: mert neki jobb tervei voltak vele.

Mi is rohanunk tervszerűen. Talán olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük, hogy messze járunk Jézustól: se nem halljuk, se nem látjuk, se nem értjük...

Istenem, csak ezt ne engedd! Akkor inkább állíts meg! Mert látni akarunk, hallani akarunk és érteni akarunk!

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
(Ady Endre: AZ ÚR ÉRKEZÉSE)

szerda, október 31, 2012

Vigyázni kell!


„De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap:”Lukács evangéliuma 21. fejezet 34. vers

Egész életünk meghatározója a fenti cím: „Vigyázni kell!”

Bizonyára mindannyiunk gyermekkorát meghatározták az alábbi mondatok: „Vigyázz! Ne nyúlj hozzá, mert forró! Vigyázz! Nehogy elvágd a kezed! Vigyázz! Ne mássz fel oda, mert leesel!” Aztán később; „Vigyázz, kisfiam, ne hajts gyorsan! Vigyázz, vigyázz, vigyázz!

És persze csupán a behegedt sebhelyeink árulkodnak arról, hogy mennyire vettük komolyan a rengeteg figyelmeztetést. De miért is vigyáznánk magunkra, velünk úgysem történhet semmi baj, rajtunk nem fog a golyó, ránk nem hat a gravitáció…

S talán, mikor már összetörve megöregszünk, akkor merjük bevallani, apámnak volt igaza. Vigyázni kellett volna.

Vigyázni, nemcsak a testünkre, nemcsak a megélhetésünk körüli dolgokra, hanem arra, ahogy Jézus mondja; a legfontosabbra; a lelkünkre, az örök élet lehetőségére.

Vigyázni kell, mert az ősellenség el akarja lopni életünkből a szeretetet, az örömet, a békességet. Meg akar nyomorítani, össze akar törni, a félelem börtönébe akar zárni. „a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen” (1Pét.5:8)

Jézus halála bemutatja a bűn komoly következményét. Ő hagyta, hogy a ’Kígyó’ megmarja Őt, azért, hogy mi életben maradjunk. S mikor azt mondja; ’Vigyázz!’, ebben a szóban óvó szeretete nyilvánul meg.

Felhívja figyelmünket azokra a dolgokra, amit kerüljünk el. Ugyanakkor bátorít és erőt ad azokhoz a dolgokhoz, amelyek boldogsággal tölthetik meg mindennapjainkat, és amelyek jellemünk épülését szolgálják.

Így, fogadd meg szavát: „Vigyázz! Maradj ma is mellettem!

kedd, október 30, 2012

A lottómilliomos halála

„És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.”


                                                                                  Lukács evangéliuma 12,16-21

Kommentár nélkül

„2012.augusztus 20-án az esti órákban egy Várpalota felől Veszprém irányába haladó Audi sofőrje elgázolt egy gyalogost a 8-as főút 40-es km-szelvényénél; az úttesten nem a kijelölt helyen áthaladó 61 éves hajmáskéri lakos a helyszínen életét vesztette - közölte Kómár Viktória, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője kedden az MTI-vel.
  
Köbli Miklós, Hajmáskér független polgármestere megerősítette az MTI információit, miszerint lottómilliomost ért a baleset; mint mondta, a férfinak néhány héttel ezelőtt négytalálatosa volt a lottón, s több mint kétmillió forintot nyert.”

hétfő, október 29, 2012

Van remény - Jézus jön!


„Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe."
Apostolok Cselekedetei 1:10-11

„Van remény – Jézus jön!” (jezus7.hu) Nem túlzás azt mondani, hogy Jézus eljövetelének reménysége élteti évezredek óta a keresztény embereket. E nélkül Krisztus szolgálata (élete, halála, feltámadása) nem lenne teljes.

Jézus küldetése egy jó előre, és alaposan kidolgozott terv szerint történt és történik. A bűn problémája mindannyiunkat érint, ezért is fontos, hogy értsük, lássuk a kinyilatkoztatott terv részleteit. Sátán folyamatosan Krisztus és népe ellen hadakozik vagy megtévesztő, vagy erőszakos munkájával.

A második adventtel kapcsolatban Jézus előre figyelmeztet mindenkit, hogy vigyázzunk, mert az Ellenség ezt is fel akarja használni az emberek megtévesztésére. A Máté evangéliuma 24. fejezetében feljegyzett beszédében Jézus több veszélyre is felhívja a várakozók figyelmét. Ezek a veszélyek: hamis Krisztusok és próféták, akik még jeleket, csodákat is tesznek; vallási vezetők megtévesztő munkája; vallási üldözés; természeti csapások, háborúk és társadalmi feszültségek miatti szenvedés; időpontok meghatározása; belefeledkezés az élet dolgaiba; Jézus eljövetelének halogatása…

Sok mindent lehetne erről írni, de most talán elég, ha annyit megjegyeznünk: nem kell mindent elhinni, amit Jézus nevében mondanak; nem kell aggodalmasodni a nehézségek láttán; nem kell sem fanatikus izgalomban, sem nemtörődöm módon élni életünket…

Jézus jön! A tanítványok akkor csak azt látták, hogy Jézus megy. Ahogy szájtátva nézték a repülő Jézust, az angyalok azt mondták: ne bámészkodjatok, ne keseregjetek. Menjetek a dolgotokra, Jézus nem örökre tűnt el, újra láthatjátok majd, ugyanígy, felhőkön visszatérni.

Jézus második adventje nem csoda. Ez a szabadítási tervének előttünk álló rendkívüli eseménye. Azért, hogy készen várjuk Őt, elmondta közeledtének jeleit, és eljövetelének módját (minden szem meglátja; hatalommal, dicsőséggel, angyalok seregével; feltámadnak a halottak… stb. lásd: Máté 24-25. fejezete; Tessék elolvasni sokszor! J).

Készen várni őt nem csak azt jelenti, hogy figyelünk a jelekre, megértjük Sátán munkáját, felismerjük a hamisíthatatlan eseményeket, hanem azt is hogy végezzük a ránk bízott munkáját, és olyan közeli kapcsolatot ápolunk vele, hogy ha meglátjuk az egyre közeledő felhőben Szabadítónkat, örömmel mondhassuk:
„ Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!” (Ésaiás 25:9)

vasárnap, október 28, 2012

Megígérted...


„És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.”
Zsidókhoz írt levél 9:27-28

Megígérted akkor ott neki, hogy majd látjátok újból egymást. Megígérted, hogy nem kell majd csalódottan várnia rád a nagy találkozások, az újbóli találkozások napján, mert ott leszel. Megígérted, hogy újra átölelitek egymást a világ végén, amikor kezdetét veszi az igazi élet. Megígérted.

Mert amikor az ember szembetalálkozik a halállal, egész másként kezdi el nézni ezt az életet. Hirtelen átértékelődik minden, és sajog egy űr a folytatás, a „még egy nap, még egy nap” után. Ekkor borzasztóan fáj, hogy még nincs örökké, hogy várni kell addig, és a hiány kimondhatatlan érzéseket ébreszt a szívben. 

De te megígérted, mert Valaki előtted már megígérte. Mert Valaki ott függött helyetted a kereszten, mert Valakinek harmadnapra üresen találták a sírját, mert az a Valaki feltámadt, és azóta is érted él. Megígérted, mert Ő megígérte neked, hogy lesz feltámadás. Megígérte neked, hogy eljön érted, és elvisz az igazi otthonodba, ahol nem lesz többé halál, nem lesz több búcsú és „Isten hozzád”. Nem lesz több elválás, és a néha már sajgó várakozás. 

Ő megígérte neked, és szavát azóta is állja. Várd hát reménnyel szívedben Krisztust, mert már készül a nagy találkozás.