szombat, december 03, 2011

Egy igazságos döntés ára

„Az ÚR félelme tiszta, megmarad örökké. Az ÚR döntései igazak, mindenben igazságosak”

Zsoltár 19,9 MBT

Itt a december, közeleg az ünnep, de miről is szól? A karácsony a szeretet ünnepe, de vajon kinek a szeretetét ünnepeljük? Gyerekként azt gondoltam, a szüleinkét, mert ők azok, akik szeretnek minket, áldozatokat hoznak értünk és ilyenkor ajándékot adnak nekünk, gyerekeknek. Ennek következtében talán másokban is, nemcsak bennem, kialakulhatott az a jogtalan érzés, hogy ez a természetes.

Később azt gondoltam, hogy a karácsony a család ünnepe. Azt ünnepeljük, hogy egymást szeretjük és tiszteljük. Azt, hogy összetartó család vagyunk, akik minden körülmények között számíthatunk egymásra. Ezt háláljuk meg azzal, hogy ajándékokat veszünk egymásnak. De vajon eszünkbe jut-e a vásárlási láz közepette a legnagyobb ajándék, amit az egész emberiség kapott? Mert elvileg erről szól a karácsony.

Istenről tudjuk, hogy minden körülmények között igazságosan dönt. Több ezer évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem csak igazságos lesz az emberrel, hanem szeretni is fogja. Az Ő jóságos természetéből fakad az a végtelen szeretet, amivel szeret bennünket. Ezt a szeretetet csak akkor értjük meg, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen reménytelen és elveszett lett volna az ember, ha Krisztus nem dönt úgy, hogy emberként megszületik a földre.

A bűnbeesés miatt mindannyian a kárhozat gyermekei lettünk, akik bűnben fogantunk, nőttünk fel. Akiknek soha nem kellett tanulni a rosszat, mert természetünkből fakadt. Ha csak egy kicsit őszinték vagyunk magunkhoz (legalább ilyenkor legyünk!), belátjuk, hogy szinte képtelenek vagyunk megküzdeni az emberiségben lakó önzés mérhetetlen következményével. Mi jut ma a fenyőfák alá? Mivel fogjuk kifejezni legalább három napig, hogy valóban szeretjük egymást, amikor sokaknak tüzelőre is alig telik? Észrevettük, hogy egyre nagyobb a szakadék ember és ember között? Vannak, akik mindenüket pénzzé teszik, hogy megvásárolják a családi jegyet a tengerentúli ígéret-földjére, míg mások tovább folytatják üzelmeiket. Vajon büszkeségünk ellenére rájövünk-e végre, hogy mennyire megváltásra szorulók vagyunk önnön sorsrontásainkból, világpusztításunkból. És meglátjuk-e az ünnep fényeinél Isten igazságát a megszületett, megváltani jött Krisztusban, Aki nem maradt gyermek, hanem felnőtt, hogy helyettünk fizessen a bűneinkért.

A hit tisztasága nem más, mint Isten végtelen szeretetének megismerése irántunk, véges, nélküle elveszett halandók iránt.

péntek, december 02, 2011

A mélységből felemelő Úr


"Lejött a magasból, megragadott, és kimentett a mély habokból."

2Sámuel 22:17.

Dávid megjárta a mélységek útját. Persze – mondhatod – a Te próbád az igen! Az tényleg hatalmas! Elhiszem. Mindenki a maga gondjait látja hegyeknek. Engedd meg, hogy ma reggel egy éneket küldjek neked. Ha tudod a dallamát, énekeld el velem. Engedd, hogy mire a végére érsz, megérinthessen a feléd lenyúló kéz!

A nagy mélységből szüntelen
Hozzád kiáltok, Istenem,
Haláltól mentsd meg lelkemet,
Fogadj be engemet!
Amint vagyok, jövök,
Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

A bűn sarában élve lenn,

A jóra lelkem képtelen,
Fogadd be gyenge gyermeked,
Fogadj be engemet!
Amint vagyok, jövök.
Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

A bátorságom gyávaság,

A bölcsességem kábaság,
Más nem segíthet, ha Te nem,
Fogadj be, Istenem!
Amint vagyok, jövök.
Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

Az életem, üres, szegény,

Nincs benne fény, de van remény,
Hogy akinek kegyelme nagy,
Vesznem engem se hagy.
Amint vagyok, jövök

Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

csütörtök, december 01, 2011

A jó Pásztor

"Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem."

János evangéliuma 10:14

A Pásztor név szerint ismeri az Övéit. Ő alkotta őket. Ádámtól az összes embernek született emberi lényről tud mindent - többet, mint mi magunkról.

Jézus eljövetelekor az üdvözültek egyikének sem kell Jézusnak bemutatkoznia, mert Jézus minden egyes gyermekét név szerint ismeri - a megszámlálhatatlan sokaságban, hatezer év megváltottait figyelembe véve, ez nem kis teljesítmény. De a Teremtőnek ez semmi.

Az már nagyobb esemény, hogy Jézust ismerik a megváltottak, pedig egy elátkozott bolygón - ahonnan a bűn száműzte Istent - kellett élniük.

Amikor a bűn megfosztotta Istent a tereptől, amelyben Ő szabja a törvényeket az emberiség egészének, akkor Isten választott egy népet, akiken keresztül mégis megtaníthatja az életbenmaradáshoz szükséges törvényeket az egész emberiségnek. Izrael leszármazottainak az elsődleges dolguk lett volna az isteni törvényekre megtanítani az egész világot. A nekik ígért áldások nem öncélúak voltak, hanem ennek a célnak az eléréséhez voltak nélkülözhetetlenek. A választott nép azonban nem volt hűséges. A törvényeket nem mutatta be másoknak, sőt a legtöbbször meg sem tartotta azokat.

Isten a legnagyobb csodát tette meg azzal, amikor Fiát elküldte erre a bolygóra, hogy mutassa be, milyen igazából az Isten. Bemutatkozott, hogy senkinek se legyen kétsége felőle, milyen az Isten és olyan közel jött, amennyire csak jöhetett. "Isten nem pusztító forgószélként, sem mindent elnyelő tűzként jött a Földre, hanem, mint bárki más: megszületett" (Philip Yancey).

Az evangéliumok őrzik igaz történetét, amit bárki megismerhet, hogy amikor Jézus megjelenik, felismerjük és meg tudjuk különböztetni attól, aki Krisztusnak vallja magát, de nem az.

Jézus ismer minket és szeretné, ha mi is egyre jobban megismernénk Őt.

szerda, november 30, 2011

A szem a lélek tükre

„A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.”
(Lukács evangéliuma 11. fejezet 34. vers)


Két ember ül egymás mellett egy padon a parkban. Gyönyörűen süt a nap. Az egyik behunyja szemét és élvezi a meleg sugarakat, a másik felteszi a napszemüvegét, mert bántja a fény.

Két ember ül egymás mellett egy padon a parkban. Az egyik nézi, ahogy a szellő lengeti a faleveleket, a rigókat, melyek ugrálnak a zöld gyepen. A másik előveszi notebookját és játszik, hogy unalmát elűzze.

Két ember ül egymás mellett egy padon a parkban. Egy anyuka tolja babakocsiban síró gyermekét. Az egyik rámosolyog a babára, míg a másik mp3 lejátszóját dugja fülébe.

Egy pad. Két ember. Egy környezet. Két világ.

Hogy van az, hogy bár ugyanabban a környezetben ugyanazt nézzük és mégis, ahányan vagyunk, annyiféle világot látunk?

Mi a titka annak, hogy a szemünk ugyanazokat az információkat, jeleket juttatja el az agyunkba, mégis másképp értelmezzük azokat és más reakciót váltanak ki belőlünk?

A róka így mondta el a kis hercegnek:
- Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. (Saint-Exupéry: Kis herceg)

Hogy mit nézel szívesen, hogy milyen weboldalra klikkelsz, hogy melyik csatornára kapcsolod a TV-t, az attól függ, hogy ki és mi lakik a szívedben. Az Örökkévaló így kérlel ma:

„Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol.

Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem!” (Ézs.51:6-7)

kedd, november 29, 2011

Elragadtatás harsonával


„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;  Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. „
1 Thess. 4,16-17



Hosszú ködös, szmogos idő után tegnap ragyogó napsütésre ébredtünk. A madarak ismét csiripeltek, a hőmérséklet rohamosan emelkedett. Jó volt sétálni a tavaszias időben. Egy kicsit a menny előízét érezhettük.

Jézus nemsokára eljön érettünk és egy olyan országba visz el, ahol örök boldogság vár ránk. Pál apostol olyan szépen, egyszerűen leírja ezt a jelenetet.
„Mert maga az Úr ….”  Nem egy UFO, nem egy titokzatos lény fog eljönni értünk, hanem maga Jézus Krisztus, a barátunk a megmentőnk a megváltónk jön el, hogy elvigyen bennünket erről a bűnnel szennyezett földről. 

Hogyan fog ez megtörténni?

Jézust a távolból, mint egy felhőt fogjuk látni, ahogy egyre közelebb és közelebb kerül a földünkhöz. Amikor elég közel ér, akkor észrevesszük, hogy az nem is felhő, hanem Jézus az angyalok sokaságával körülvéve jön, hogy megszabadítson bennünket. Trombita fog szólni, a sírok remegni fognak és feltámadnak azok az emberek, akik hittek Őbenne. Az élő igazak elváltoznak és a feltámadt igazakkal együtt elragadtatnak  az Úr elé a levegőbe. Azok akik nem hittek Jézusban mind meghalnak, hogy ezer évig – a második feltámadásig tudatlanságba burkolózva várják a megelevenedést, aminek örök halál a vége.

Szomorú vagy, mert férjed meghalt, szomorú vagy mert feleségedet, vagy gyermekedet veszítetted el. Ezen a reggelen van egy jó hírem! Mi adventisták soha nem mondjuk azt, hogy örökre búcsúzunk, mert a halál az nem mindennek a vége. A sír az nem egy olyan éjszaka, amiből soha nincs hajnal.

Jézus Krisztus el fog jönni, érted és értem. Ő azt szeretné, ha részünk lenne az első feltámadásban és vele együtt élhetnénk az örökkévalóságban.

Fogadd el az Ő ajándékát, az örök életet. Ámen

hétfő, november 28, 2011

Szív és száj


"A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj."
Lukács evangéliuma 6:45

Ide kívánkozik a Jakab leveléből vett gondolat: "Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét." (Jakab 3:2)

Az is igaz, hogy cselekedeteink alapján ítél meg Isten, de ha jól belegondolunk a beszéd is valahogy ide tartozik. Ravasz László ezt írja: "Van olyan beszéd is, mely nem szereplés, hanem az életnek nagy áldott cselekedete." 
Jézus beszéde ilyen volt. Nem csak üzenete volt, hanem erővel, hatalommal tisztán szólt. Úgy, hogy még az ellenségei is csak hallgattak mellette. Mai szavai leleplezik álszentségünket, és kimondja a valóságot: szívünkben nemcsak kincsek, hanem sok szemét is van.

Szavainkkal sokszor körbeszemeteljük magunkat, és még csak fel sem tűnik. 

Mai igénk üzente röviden arról szól, hogy hiába tesszük a jót, kerüljük a rosszat, a szavaink elárulnak bennünket. Meggondolatlan, elhamarkodott, vagy hirtelen felindulásból kimondott szavainkra azért nincs mentség, mert csak az jöhet ki szánkon, ami a színünkön van. Ha valóban Jézus él bennünk, akkor még feszült helyzetben sem mondunk olyan szavakat, melyeket később megbánnánk.

Érdemes ezt komolyan végiggondolni, mert épp a Hegyi Beszéd egyik gondolata fogalmazza meg pozitív módon ezt a kérdést: "Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent." (Máté 5:8) Akik nem tiszta szívűek (gonoszok), nem látják meg az Istent – legalábbis nem úgy, és akkor, ahogy szeretnék.

Nem is gondolnánk, hogy milyen kis dolgokon dőlnek el egészen nagy kérdések. Egy-egy szó, melyek mögött gondolatok, érzések, jellem rejtőzik. És végső soron ez vagyok én, egy ember, aki vagy Krisztusi vagy nem. Gyümölcséről ismerik meg a fát!

vasárnap, november 27, 2011

Mert az Úr itt van közel...



„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére...”
Pál levele a rómaiakhoz 1:16

„Szól a gyenge: hős vagyok./A szegény nagy kincsre lel,/Felkiált a vak, hogy lát,/mert az Úr itt jár közel. [...]
A folyóvíz elborít,/minden bűnöm mélybe száll,/És a Mennyből új jövő,/örök élet árad rám. [...]
Mert az Úr szava erős,/irgalma nem múlik el,/Az út végén vár reám,/és gyengéden átölel.”
Füledben csengenek az ének szavai, és szívedben különleges érzések gyülekeznek. A hála keveredik a szabadsággal, az imádattal és a reménnyel. Isten fantasztikus, Isten kegyelmes, Isten megváltott!

Ez teljesen átformálta az életedet. Ő elvette mindazt a rosszat, ami lenyomott, megbélyegzett, vagy nem engedte, hogy hozzá kiálts. Ő adott új életet, új lehetőséget, és az Ő igazságát a te botlásaid helyébe. Az Ő ereje ez, ami által lehet örök életed.

Hát mondd el másoknak is, mit tett érted Isten! Mondd el másoknak, hogyan találkoztál vele! Közvetítsd e legnagyobb reményt a válság közepette, hogy Isten él, Ő a megoldás!