szombat, október 01, 2011

Összefüggések

„Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.”

2Kor 5,10

MERT – Ez a szó az ok okozati összefüggésre hívja fel a figyelmünket! Amikor egy olyan mondattal találkozunk, ami ezzel a szóval kezdődik, mindig figyelnünk kell a teljes szöveg jelentésére.

NÉKÜNK MINDNYÁJUNKNAK – Többes szám első személy. Mi. Azt jelenti, hogy összetarozunk. A fel nem vázolt kritériumok alapján ebbe a MI-be beletartozik minden ember, ahogy ezt a szövegben szereplő ismétlés meg is erősíti.

MEG KELL JELENNÜNK – Ami muszáj, az ritkán kedves. Kevesen szeretik a kötelező dolgokat. Mégis a kötelező feladatok visznek előre a célig. Ebben az esetben a megjelenés a kötelező. Amikor nem csak úgy elmegyünk valahová, hanem meg kell jelennünk, az sohasem egyszerű. Mert megjelenni tudni kell. Ha meg akarunk jelenni, nem mindegy hogyan megyünk oda, nem mindegy mit veszünk fel, nem mindegy, hogy mentálisan hogyan készültünk fel a találkozásra és az sem mindegy, mit, vagy kit viszünk magunkkal.

A KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT – Az Ő ítélőszéke nem az a szék, ami előtt Őt megítélték, hanem az, amibe Ő fog ülni. A Biblia szerint ez a szék csak egyszer állíttatik fel a történelem során, hogy ott mindenki sorsa örökre eldőljön. Amikor Krisztus ítél, csak azoknak kell félnie, akik rosszviszonyban vannak Vele, vagy semmilyen viszonyban sem. Mert Ő határozottan azért jött ebbe a világba, hogy jó kapcsolatot alakítson ki minden emberrel. Ezért áldozta fel önmagát, márpedig az önfeláldozást nem szép dolog lebecsülni, vagy semmibe venni.

HOGY KI-KI MEGJUTALMAZTASSÉK – Sokak szerint a jutalom az egyik legjobb dolog, ami történhet velünk. Ebből következik, hogy mi emberek a jutalmat általában pozitív értelemben fogjuk fel. Aki jutalmat kap, az fizetésemelésben részesül, vagy kiegészítésként egy nagyobb összeget kap, amit bármire elkölthet, amit csak szeretne. De lehet jutalom az előléptetés, egy wellness hétvége, de akár egy tábla csoki is, vagy egy dicséret. Azt is gondoljuk, hogy a jutalomra mindig rászolgáltunk, és minél többet tettünk érte, annál jobban megérdemeljük, és annál jobban arányban kell lennie a befektetett munkánkkal. Pedig Krisztus jutalma az nem csak jó lehet, hanem rossz is, és egyiket sem érdem szerint kapjuk. Az üdvösség Isten ajándéka, mert hiszünk Krisztusban, a kárhozat Isten büntetése, mert elutasítjuk Őt.

ASZERINT AMIT E TESTBEN CSELEKEDETT – Amíg élünk mindvégig ebben a testben járunk. Ez alapján a jutalmazás kérdése már itt e földön, az életünk során dől el. Halálunk után már nem változhat meg semmi. Ezért addig kell meggondolnunk, amíg van rá lehetőségünk!

AKÁR JÓT AKÁR GONOSZT – Az ember nem jó és nem gonosz. Az ember a két világ között élő lény, az életünkben megtalálható mindkettő. Ugyanakkor mindenki érzi a kettő között a különbséget és kialakul benne, hogy melyikre vágyik inkább. Mindkét világnak megvan a maga vezetője. Isten a jóra, az ellenség a rosszra ösztönöz. Isten módszerei tiszták, az ördögéi gonoszak, tisztességtelenek. A mi feladatunk a döntés, hogy melyiknek engedünk teret az életünkben. Mert amelyik egyre több teret kap, az teljesedik ki bennünk.

Azért igyekezünk is, hogy … néki kedvesek legyünk.” 2Kor 5,9

péntek, szeptember 30, 2011

Ami minden képzeletet felülmúl


„Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.”

1Korintus 2:9-10.

Nyolc évvel ezelőtt egy kedves barátunk meghívott minket, hogy töltsünk náluk pár hetet egy távoli földrészen. Ausztráliában.

Gondolhatod, mennyire örültünk ennek a lehetőségnek. Bújtuk a könyveket, sok mindent elolvastunk erről az országról, az állatokról, tájakról. Augusztus 20-án indultunk. Hasonló forró nyár volt, mint az idei. Megérkeztünk.

És hát pár percen belül rá kellett jönnünk, hogy bár rengeteget olvastunk erről de, távolról sem eleget. Minden úgy volt, mégis egészen másként. Például, tudtuk, hogy ott hosszú utak vannak – néha száz és száz km múlik el benzinkút vagy város nélkül – mégis, amikor beültünk az autóba, úgy nyomtam a féket!!! (Nem én vezettem – csak a padlót nyomtam) Ott ugyanis ’balra hajts!’ van.

Aztán amikor a kenguru szemtől szemben megállt előttem – bizony nagyon kicsinek éreztem magamat. A koala két méterről méregetett unottan – nem gondoltam, hogy ilyen közeli kapcsolatba kerülhetek vele.

Nem áll szándékomban Isten országát Ausztráliával összehasonlítani. De egy biztos. Olvashatunk róla, elképzelhetjük, álmodozhatunk az arany utcákról, tökéletesen hárfázhatunk, gondolatban a hatalmas mennyei kórusban énekelhetünk – de minden gondolatunk, ábrándozásunk, elképzelésünk eltörpül majd a valóság mellett.

„Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.”

Ennek ellenére – határozottan és szeretettel bátorítalak, hogy csak ábrándozz, gondolkodj és képzeld el – milyen csodálatos helyet készített neked a te mennyei Atyád, aki ismeri szíved legtitkosabb vágyát is. Ő biztosan tudja, mi lesz az, amivel a legnagyobb örömöt szerzi majd neked. Aztán ha meglátod – biztos vagyok benne, hogy elámulsz!

csütörtök, szeptember 29, 2011

Hétköznapi csodák


"Ha egy nap gyermekeitek majd megkérdezik atyáikat, mit jelentenek ezek a kövek, ezt a magyarázatot adjátok gyermekeiteknek: Itt szárazon kelt át Izrael a Jordánon, mert az Úr, a ti Istenetek kiszárasztotta előttetek a Jordán vizét, míg át nem keltetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek a Sás-tengerrel tette: kiszárasztotta előttünk, míg át nem keltünk, hogy a föld népei megtudják, milyen hatalmas az Úr keze, s magatok is minden időben féljétek az Urat, a ti Isteneteket."
Józsué könyve 4:21-24

Emlékszel a mindennapi csodákra, amik csak úgy megtörténnek, és még csak nem is kéred? Vagy arra, amikor előtted is megnyílnak bezárt ajtók, és minden megváltozik? Ha valaha is érezted ilyenkor, hogy megmagyarázhatatlan, ami megtörtént, akkor az az Isten keze volt.

Az, hogy élsz, ilyen szennyezett levegőben is az Isten műve. Hogy a gyenge immunrendszered ellenére is többször vagy egészséges mint beteg. Van valakid akinek megfoghatod a kezét. Isten csodája, az hogy egyedülállóként is meg tudod állni a helyed, és közben elvezethet téged a szerelemhez.

Mondd el, hogy mit tett, tesz Isten veled. A hétköznapok csodáit jegyezd fel egy kőre. Papírra. Nyiss egy csodák című mappát a gépeden. Írd be wordbe, vagy készíts róla ppt-t, szerkessz képet, de jegyezd meg és ne felejtsd el, hogy Isten ott van az életedben. Írj egy emlékeztetőt a telefonodba, h időközönként emlékeztessen arra, hogy ki is vagy valójában.

Ha valaki megkérdi miért szereted Istent, mondd el, hogy ezt és ezt tette. Megérintett, és hogyan. Szeret, feltétel nélkül. Kiáltsd szét a világhálón, hogy igen, Isten hatalmas.

A mai nap egy hétköznapi csoda. Fedezd fel Isten hatalmát. Ha ma megteheted, miért várnál holnapig!

csrenata

szerda, szeptember 28, 2011

A szivárvány jele

„És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére.”
(Mózes első könyve 9. fejezet, 14-15. vers)


Az özönvíz az emberiség történelmének egyik legdrámaibb pillanata volt. Egyes számítások szerint akkortájt körülbelül másfél-két milliárd ember élt a földön és közülük csupán nyolc lélek menekült meg.

Az összes emberi törekvés, az épületek, az akkori gépezetek mind a víz martalékaivá váltak. Hegyek emelkedtek, völgyek keletkeztek, az addig egységes szárazföld részekre szakadt, gázok törtek elő, minden elpusztult.

Noé és családja, mikor kijöttek a bárkából, oltárt építettek. Isten kegyelméből egy második esélyt kapott a bűnbe merült világ. Ígéretet tett és szövetséget kötött velük, hogy többé nem lesz vízözön.

Ennek a szövetségnek a jele a szivárvány, melyre majd minden ember ma is rácsodálkozik és ámulattal szemlél. De kinek jut ma eszébe ez a szövetség és a benne rejlő tanítás?

Oly sokan természetesnek veszik, hogy felébrednek, hogy tudnak járni, hogy van mit enniük, elvégzik a munkájukat, szórakoznak, míg történelem lesz ez a nap.

Bizony, Jézus jövendölésének teljesedését láthatjuk abban, hogy a társadalom olyanná lett, mint Noé napjaiban, „és nem vesznek vala észre semmit.” (Máté 24:37-39)

Pedig Isten nemsoká meg fogja tisztítani földünket. De ahogy ígérte nem víz fogja eltörölni a bűnt és a hozzá ragaszkodókat, hanem tűz.

Ezért Isten szövetségének jelét látva vizsgáljuk meg magunkat, hogy készen állunk-e a mennyei bárkába való belépéssel? S tegyük fel magunknak a kérdést:

„Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?” (Luk. 18,8)

Talál-e hitet az én hajlékomban? Talál-e szeretetet az én szívemben?

kedd, szeptember 27, 2011

Örök szövetség!




Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint. Ésa 55,3.



Van valami ebben a posztmodern világban, ami örök?

Divattá váltak az egyszer használatos dolgok. Már eleve úgy gyártják a különböző háztartási eszközöket, hogy egy idő után le kelljen cserélni. Mert, hogy miből élne az ipar, ha nem így lenne? Újabb és újabb autók jönnek ki a forgalomba és egy idő után azt érzi az ember, hogy váltani kell, mert már a régi elavulttá lett…Sajnos így van az egészséggel is. A gyógyszereket sem azért gyártják, hogy meggyógyuljunk, mert akkor nem lenne akkora biznisz a gyógyszergyártás. Tudtad, hogy a fegyvergyártás után a legnagyobb üzlet a világon! Elég, ha hozzászokik az ember, hogy függővé váljon, és ne tudjon létezni már nélküle!
És hát így gondolkoznak sokan a házasságról is! Bár „örök” hűséget fogadtak az oltár előtt, mégis egy idő után ez lejár….
Isten ebben az Igében örök szövetséget kínál! Ez nem múlik a körülményeken, nem változik meg magatartásunk miatt. Isten nem mondja azt, amit egyesek mondanak a gyermekeinknek:
„ hogy ha jó leszel, szeretlek!” „ha ezt és ezt megteszed, akkor én is megteszem…” Ő szeret bennünket, függetlenül attól, hogy mi szeretjük-e Őt, engedelmeskedünk-e Neki, élünk-e az Ő parancsolatai szerint! Ezt mondja Pál apostol: „Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja.” 2Tim.2,13.

Hogyan létezik ez? Lehetséges, hogy ilyen Istenünk van, aki függetlenül cselekedeteinktől szeret?
Tudja, hogy milyen változékony vagyok! Tudja, hogy néha „padlóra” kerülök. Lát engem, és nem „akad” ki rajtam! Nem mondja, hogy „most már elegem van belőled! Ha meg nem változol, VÉGE!” Hanem csak eltűri a hülyeségeimet, és bár szomorkodik, amikor a falnak ütközöm, pedig bemehetnék az ajtón is, mégis türelmes hozzám!
A kisfiam nagyon ügyes minden sportban, de a biciklizést nehezen tanulta meg! Nem akartam elhinni, hogy ilyen béna! Más gyerek már ilyen korban régen biciklizett. Rossz volt mellette szaladni ki tudja hány kilómétert, már lógott a nyelvem és már-már feladtam…. de egyszer, minden átmenet nélkül, elindult…. azóta le sem lehet állítani! 
Ilyen a mi Istenünk is! Vagy még ilyenebb! Eltűri csetléseinket, botlásainkat, mert tudja, hogy majd egyszer másképp lesz! Majd rájövünk arra, hogy miként éljük az életünket, majd csak hallgatunk rá…

Ilyen, ami Istenünk! Én nagyon szeretem, hogy ilyen! Nem kényszerít, még a jóra sem! Csak vár türelemmel és imádkozik értem, hogy Szentlelke által tudjak győzni!
Hogy érzed magad egy ilyen Isten láttán?! Bennem azt az elhatározást erősíti, hogy egyre jobban azonosuljak Vele. Meghívom Őt, hogy éljen bennem, életem részévé váljon! Mert ha valaki ennyire szeret és ilyen türelmes hozzám, akkor valahogy nekem is illik viszonoznom ez, nem?
Te mit szólsz ehhez?

Kormos Tivadar

hétfő, szeptember 26, 2011

Isten ismerőinek bizalma


Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, URam, azokat, akik hozzád folyamodnak.
Zsoltárok könyve 9:11

Jézus születése előtt az Úr angyala megjelent Józsefnek, és elmondta, hogy Mária fiút fog szülni, akit nevezzen el Jézusnak. Máté ezek után az Ézsiás könyvében található (7:14) prófécia beteljesedésére utal, ahol Immánuelnek nevezik Jézust, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”

Különleges kiváltság lehetett találkozni a testté lett Istennel. Valószínűleg sem József, sem Mária, sem a rokonok nem fogták fel igazán mi történik velük. A próféciák által megjövendölt Messiás ott volt közöttük – velük volt az Isten. Ha valaki megismerte Jézust, megismerte Istent.

De mit jelentett régen Isten nevének ismerete? Istennek sok-sok neve ismeretes, melyek tulajdonságait, lényegét írják le. Ha ismerem Isten nevét, akkor közel vagyok hozzá, ismerem őt, és ennél fogva szolgálom őt.

Amikor azzal kezdtem, hogy Jézus által „Velünk az Isten”, még nem mondtam el mindent. Jézus megígérte, hogy a Szentlélek pártfogó jelenléte által velünk marad, mellettünk lesz. Mikor Dávid a zsoltárt írta, nem teologizált, hanem személyes tapasztalatát is elmondta, ami mindennek a lényege. Számtalan nehéz helyzetet átélt, de tudta, hogy Isten vele van, nem hagyta el.

Mivel ismerem Istent, bízok benne, hozzá fordulok segítségért. Ő pedig ígéretei szerint velünk lesz minden helyzetben. Ne feledd hát: ma is Velünk az Isten!

vasárnap, szeptember 25, 2011

„Légy csendben, és várj az Úrra!”

„Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd! Mert a rossz úton járókat utálja az Úr, de a becsületesekkel közösségben van. Az Úr átka van a bűnösök házán, de az igazak lakóhelyét megáldja. A csúfolódókat ő megcsúfolja, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Dicsőséget örökölnek a bölcsek, az ostobáknak pedig nő a gyalázatuk.”
Példabeszédek könyve 3:31-35

Néha már nem tudod miből és honnan finanszírozd, amit muszáj. Nem a luxust, nem a plusz dolgokat, csak azt, amit kell. Ami kell a mindennapihoz, az élethez, a munkához. Miből? Tárod szét tanácstalanul kezed az ég felé, és közben óhatatlanul eszedbe jut a másik. A másik, aki talán nem a legbecsületesebb úton-módon szedi össze a több tízszeresét, mint te egy hónapban. A másik, aki ennek ellenére mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül a szemedbe mondja, hogy neked hogyan kéne beosztani, gazdálkodni, esetleg befektetni...

Fáj az igazságtalanság. Fáj, hogy sokan kérkednek, lopnak, csalnak, hazudnak, és látszólag ők járnak jobban. Fáj, hogy itt a Földön minden van, csak az igazságosság tűnt el az évezredek folyamán.

És van úgy, hogy nem tudsz mást tenni, nem tudsz ellene semmit sem tenni, csak csendben vársz a tó partján, és várod a megoldást. Kémleled a keleti égboltot, várod Isten válaszát, és Ő nem hagy magadra: „Még egy kis idő, és ítéletet hirdetek. Még egy kis idő, és leleplezek minden titkot a Földön. Még egy kis idő, és mindenki megkapja döntése jutalmát. Hát várj csendben, mert a tiéd a kegyelem.”