szombat, június 23, 2012

Hozzánk hasonló


„Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.”
Fil 2,5-11

Nem volt más, mint te, vagy én; olyan volt, mint mi is, hozzánk hasonló.

Megszületett a világra, de nem különb körülmények közé, nem volt saját gyerekszobája, nem volt még saját ágya sem. Gyermeklépteit szülein kívül nem vigyázta dadus, sem nevelőnő. Nem járt külön iskolába sem, nem részesült elit nevelésben. Születésnapján nem halmozták el vadonatúj játékokkal, nem kivételeztek vele mások, testvérei ellenében. Tőle is megkövetelték, hogy elvégezze a dolgát a ház körüli munkában, hogy segítsen szüleinek az iskola mellett is. Dolgozott apja műhelyében, megtanulta a szakmát a munka becsületéért annak ellenére, hogy tudta, sohasem fogja hasznát venni. Az alsó-középosztály, majd a szegények életét élte. Nem tett szert vagyonra, nem volt háza, kincse, halála után csak a rajta levő ruha maradt örökül. Nem voltak dicső utódai, kik tovább vitték volna a nevét, később családjának dicsőséget szerezve.

Pedig történhetett volna másként is…

Az angyalok pásztorok helyett értesíthették volna a Föld minden királyát. A mennyei sereg őrizhette volna álmát, távol tartva minden rosszakarót Betlehem városától. Napkeleti bölcsek helyett fogadhatta volna az egész világ hódolatát. Kézműves atyja háza helyett nevelkedhetett volna palotában úgy, hogy korának legbölcsebb pedagógusai tanítják. Minden az övé lehetett volna, mit ez a világ adhat: hatalom, vagyon, befolyás, népszerűség. De még ez sem érhetett volna fel azzal, ami valamikor a Mennyben az övé volt. A hellyel, Atyja mellett a trónon. De Ő a keresztet választotta miattunk…

Ezért Ő az én királyom, ezért Ő az én Uram. Mert Ő nem volt más, mint te vagy én. Olyan volt, mint mi is, hozzánk hasonló.

péntek, június 22, 2012

A megtérés változása


„Krisztus a mi bűneinket magára vette, sőt, a saját testében felvitte a keresztfára, amikor megölték. Azért tette ezt, hogy többé ne a bűnöknek, hanem Isten számára elfogadható módon éljünk. Krisztus sebei által meggyógyultatok betegségeitekből. Olyanok voltatok, mint a nyájtól elkószált és eltévedt juhok. De most visszatértetek a Pásztorhoz: ő vigyáz a lelketekre, védelmez, és őriz benneteket.”
1Péter 2:24-25.

Mi az, ami képes megváltoztatni egy embert?
Egy ember egy termelőszövetkezetben dolgozott. Megismerte, elfogadta az Úr Jézust és „megtért”. Keresztsége utáni napon megállt egy traktorral a termelőszövetkezet udvarán, odahívta az elnököt és azt mondta:
- Elnök úr, visszahoztam a traktort, amit elloptam.
- De hát nem hiányzik innen egy traktor sem!
- Valóban nem. Az úgy volt, hogy megvettem az alvázat, utána egyenként mindent összelopkodtam, és úgy építettem fel ezt a traktort. Most visszahoztam mindent. Nagyon sajnálom, amit tettem!
Mi az, ami képes megváltoztatni egy embert?
Egyedül Jézus Krisztus!
És Te hogy állsz ezzel?
Visszavitted már a traktorodat?

csütörtök, június 21, 2012

Két világ


Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása. Azok elpusztulnak, de te megmaradsz. Mind megavulnak, mint a ruha, váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak, de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége. (Zsoltárok 102:26-28)

Sokféleképp nézünk erre a világra. Szinte észre sem vesszük, hogy a szüleinktől hallottakból, a tanulmányainkból és saját tapasztalatainkból összeáll egy szemüveg, amin keresztül szemléljük ezt a világot. Vannak, akiknek az anyagi világ a valóság, míg mások a lelkieket tartják fontosnak.

A Biblia világképében a világ két részre oszlik: egy teremtett világra, és a Teremtőre. Hogyan is lehet ezt elképzelni? Játszunk el a gondolattal: visszamegyünk az időben. Ha néhány évtizedet utaznánk, nem lennénk. Ha egy bő évszázadot, akkor nem lennének autók, repülők. Hogyha egy-két évezredet, akkor nem lennének olyan országok sem, amiknek a léte számunkra természetes, amik létükért és érdekeikért annyi háborút vívtak. Hogyha visszamennénk az időben még többet, akkor eljutnánk addig a pontig, amikor nincs ember, nincsenek növények és nincs Föld sem. Sőt, hogyha fojtatnánk a képzeletbeli utazást, akkor eljutnánk addig a pontig, amikor nincs univerzum, de még tér, vagy idő sem... Akkor mi van az út végén? Isten! Aki úgy nevezi meg magát, hogy VAGYOK. Aki a világunk minden fejezeténél, és minden sarkában jelen van. Akinek a léte nem függ mástól, mert Ő az Élet!

Mit jelent ez? Nézzünk körül: minden, ami körülvesz bennünket, mulandó. Nehéz elhinni, de még a bajok is. Ma vannak, de holnap nem lesznek! Sőt a gonoszság is: ma még uralkodik, de eljön a pont, amikor nem lesz! Csak egy van, aki megmarad: Isten, a maga szeretetével és kegyelmével. Én az Ő világában akarok élni ma. És Ön?

szerda, június 20, 2012

Az idő teljessége


„De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk.”
Galátziabeliekhez írt levél 4. fejezet 4-5. vers

Ma a semmire és a sosincs idő világában, jó arról olvasni, ahogy Mennyei Atyánk kezében tartja az idő, a történelem és az életünk kerekét. Neki mindig van ideje teremtményeire.

S az állandó pörgéshez szokott agyunkkal egyedül talán azt nehéz megérteni, elfogadni, hogy az Ő órája másképp jár. Akkor cselekszik, akkor pihen, akkor vált meg, akkor ítél, amikor kell, a maga idejében, amikor eljön az idő teljessége.

Az idő teljessége? Ezt olyan nehéz kivárni. Miért nem most? Miért nem azonnal? Kérdezte Ádám és Éva, a pátriárkák és próféták; „Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még?” (Zak1:12) És kérdezték az apostolok és mi magunk is; „Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még?” (Jel.6:10)

Bizony türelmetlenek vagyunk, mint az a kisfiú, aki egy reggel kitörő örömmel rohant be szülei szobájába: - Apa! Anya! Megérett az eper! Megérett az eper! Ma már ehetek epret! - Az lehetetlen - mondta az apa - tegnap még mind zöld volt.

Majd kimentek a kertbe megnézni, a lehetetlent, és lám csoda történt. Az eperszemek valóban pirosan, csillogón mosolyogtak. De a csoda tényét hamar megcáfolta a vetemény között megbújó festékes bödön és ecset. S talán mondani sem kell, mi lett a zománcfestékkel ’érlelt’ epres sorsa…

Az Örökkévaló ma Pál apostol szavain keresztül azt üzeni: Még nem vagy teljesen megérve, még szükséged van egy kis időre, napfényre, esőre, netán metszésre. Így int az idő Ura türelemre és kitartásra.

De ugyanakkor bátorító ígéretet és vigasztalást is rejtenek e sorok, mert ahogy Jézus csecsemőként a történelem egy előre megtervezett és meghatározott pontján, az idő teljességében lépett be bűnös földünk légkörébe, ugyanúgy az Ő visszajövetele is a maga idejében meg fog történni.

Addig pedig azzal a reménységgel végezzük dolgainkat; „hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig.” (Fil.1:6)

kedd, június 19, 2012

Irgalmasság és hűség




„A szeretet és hűség találkoznak,igazság és béke csókolgatják egymást.” (Zsoltár85:11)



Ezek az igei gondolatok számomra csodálatos gyöngyszemek. Szinte képi formában megjelenik előttem és lejátszódik a jelenet. Mennyire szép és nemes szavak!
Itt szeretnék kitérni egy kicsit a Lélek gyümölcsére.

Hűség:Szövetséges viszonyon belül a kötelező és elvárt magatartás a másik fél irányában. Az hűséges, aki mindvégig megáll a hitben minden kísértés, próbatétel és üldöztetés közepette Istennel való viszonyban, valamint hű marad embertársaihoz.

Békesség:Jézus maga békességet hagyott a tanítványokra,békét adott nekik. Jézus Krisztus a mi békességünk. Ezt a békességet az ember a Krisztusban való közösségben éli meg.

SZERETET:A keresztény életforma legfőbb jellemvonása. Erről lehet megismerni Jézus tanítványait. Ez a Lélek elsőszámú gyümölcse amely az egymásnak való szolgálatban mutatkozik meg. Az igazi szeretet építi a másikat.

Tekintsünk egy kicsit vissza a Teremtéshez, Ádám-Éva életéhez. Kezdetben minden tökéletes volt. Szeretetben-hűségben éltek egymással és ami a legfontosabb az Úrral. Igazi mennyei kapcsolat volt ez amíg a bűn meg nem kísértette őket. Sajnos nem hallgattak Atyjukra . a csodás kapcsolatot Sátán megrontotta.
Ha hallgatunk az Úr szavára akkor találkozik Isten szeretete és az ember hűsége és megfordítva is igaz. Így lesz Isten áldása az Ő népén, és így járnak mindig Isten védelme alatt igazságban az Ő választottai. De nem is lehet senki hűséges az Úrhoz,aki nem szereti igazán. Ezek minden hívő életére vonatkoznak. Aki igazán szereti az Urat azaz ember az Úr szeretetének a rabja. Csak azok tapasztalhatják meg az Úr kegyelmének gazdagságát és csak azok maradhatnak meg mindvégig hűségesen az Úr mellett, akik soha nem felejtkeznek el arról,hogy mit tett Isten értük és velük. A növekvő hívő életének egyik legnagyobb bizonyítéka az ,hogy mennyire tudunk önkéntesen, szívesen az Úr iránt való szeretetből lemondania saját vágyainkról,kívánságainkról újra meg újra az Úrnak szentelni lelkünket,testünket egész lényünket.
Szeretet és hűség találkoznak,igazság és béke csókolgatják egymást”  ”Ez az Üdvösség ez a SHALOM. Minden a helyére kerül, kiegyenlítődnek az egyenlőtlenségek, helyreáll a rend. „
SHALOM:Béke-Teljesség-Nyugalom. Ez egy folyamat melynek mozgatója a mindenható isten Bízzuk magunkat az Úrra. Járja át lényünket Isten csodálatos semmihez sem hasonlítható szeretete. Legyünk  békességben és szeretetben embertársaink iránt és legyünk békességben önmagunkkal. Mert ha belül nincs rend akkor az kihat az élet minden területére.

Itt megemlíteném az irgalmas samaritánus   történetét. Valahol ez mindnyájunk élettörténete. Egy embert megtámadnak és félholtra vernek majd ott hagynak. Hány embertársunk van ilyan élethelyzetben, hogy akár lelkileg emberi kapcsolatokban,akár anyagilag kihasználják majd félredobják. Sajnos a bűn miatt melyet Sátán igyekszik az emberek szívében igen mélyre ültetni,eltávolodnak az Istentől, igazságtól, békességtől és Sátán hatalmába kerülnek. Persze ennek Sátán örül és ettől erősödik. Nekünk hívőknek az a feladatunk,hogy imáinkkal könyörögjünk az Úrhoz,hogy bocsásson meg az elveszett bárányoknak és segítsünk nekik visszatalálni az Úr szerető karjaiba. Sajnos a mai világban igazság helyett a hazugság tölti be sok ember szívét. Így elveszítik a nyugalmat, békességet. Harag ,gyűlölet szövi át életüket. Legyünk mi is irgalmas  samaritánusok. A samaritánus megkönyörült a haldoklón lehajolt hozzá nem azt nézte kicsoda és milyen ember?SEGÍTETT RAJTA.  SEGÍTSÉG! HONNAN? KITŐL?  KRISZTUSTÓL  Ez híven tükrözi Isten nagy szeretetét amellyel lehajolt Jézus által az elveszett emberhez. Ő sem kérdez semmit nem von felelősségre. Mi sem tehetünk különbséget ember –ember között mindnyájan Isten teremtményei vagyunk. Segítsünk elesett embertársainknak., A szeretet sugározzon belőlünk. Néha elég csak egy jó, kedves szó egy mosoly egy baráti gesztus,az ,hogy meghallgatjuk egymást időt szakítunk ebben a rohanó világban.  

Jézus üzenete

Kedves Barátom!
Mutass szeretet!
Szeress!
Szeresd a családod!
Szeresd a barátod!
Szeresd a szomszédaid!
Szeresd akikkel találkozol!
Légy könyörületes, kedves és együttérző. Mert ha így teszel –ha szeretsz. Rólam adsz példát másoknak. Mert én Isten vagyok, a szeretet és szeretlek Téged. Veled akarom tölteni az örökkévalóságot,tervem van Veled.
„és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”

BÉKESSÉG NEKTEK!

Maleczné Barányi Anita - Kecskemét

hétfő, június 18, 2012

Békességet!


"Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen. Hallottátok, hogy én megmondtam nektek: elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam. Most mondom ezt nektek, mielőtt megtörténik, hogy ha majd megtörténik, higgyetek.
Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma. Hogy azonban megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy cselekszem, ahogyan az Atya parancsolta: keljetek fel, menjünk el innen."

János evangéliuma 14:27-31

Milyen az a békesség, melyet a világ nem adhat, csak Jézus Krisztus? Talán legjobb lesz, ha a választ Jézus teljes beszédéből keressük meg, ahol nem rutinos nyugtatásról van szó, hanem valós reménységről.

Először is azért lehet békességünk, mert helyünk van a mennyben. Jézus azt szeretné, ha nem maradna üresen a számunkra elkészített otthon. A nagy sokaságban Jézus téged is személyesen szeretne köszönteni. A világban most sokaknak bizonytan a lakáshelyzete, de te ne aggódj, Jézus tanítványaként helyed van a mennyben.

Másodszor, azért is lehet békességünk, mert miközben Jézust követjük, a mennybe vezető úton járunk. Ő az ÚT, az IGAZSÁG, és a ÉLET. Benne minden megvan, amire szükségünk lehet. A vele való napi közösség valósággá válhat a megígért Pártfogó jelenléte által. A Szentlélek Isten Jézus Krisztus teljes értékű helyettese, képviselője, aki ugyanúgy vezet és tanácsol, mint annak idején Jézus tette. Békességünk lehet, mert Jézussal járhatunk.

Harmadszor, békességünk van, mert bátran kérhetünk Jézus nevében. Egy számunkra ismeretlen személytől nem kérünk olyan könnyen. De, ha van egy bizalmas barátunk, akkor megkérhetjük, hogy járjon közbe érdekünkben. Fülöphöz hasonlóan mi sem mindig látjuk meg Jézusban az Atya Istent, ezért bátorít bennünket: kérjetek, az én nevemben!

Még egy dolgot emelnék ki, ami szintén a békesség forrása: az engedelmesség. Ha szeretjük Istent, megtartjuk parancsolatait. Ha megtartjuk parancsolatait, nem kell rettegve szégyenkeznünk, mint Ádámnak és Évának a bűneset után.

Jézus hamarosan visszajön ígérete szerint. Addig sok minden fog felünk történi, ami megfélemlíthet, elcsüggeszthet… de nekünk, akkor is, mégis békességünk van Krisztusban.

vasárnap, június 17, 2012

Nem lesz többé...

Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön. - Ezt ígérte az Úr!
Ézsaiás könyve 25:8

Képzeld el, hogy a tegnap esti álmod nemcsak a képzeleted szüleménye, hanem valóság, és ott áll melletted az, akit nemrég elveszítettél. Beszél hozzád, és nyoma sincs a szörnyű kórnak. Mindenki boldog, mindenki örül, és nincs már olyan, hogy „Isten veled”. Nincs már elválás, nincs könny és fájdalom.

Nincs szívedben az az érzés, hogy ez igazságtalanság, ez nem ér, hogy kilépett az életedből, hiszen ott áll veled szemben, és minden valóság. És nem szólal meg a telefon ébresztője, hogy a valóságot a pillanat törtrésze alatt semmivé mossa, fájó űrt hagyva szíved mélyén maga után.

Tudd meg, barátom, eljön az a nap, amikor mindez beteljesül. Eljön az a nap, amikor nem lesz többé halál, nem lesz több búcsú és „Isten hozzád”. Nem lesz több temető és gyászszertartás, koporsó és fejfa, nem lesz több sírkerti virág, mert minden élni fog. Örökké.

Nem lesz több átvirrasztott éjszaka, vörösre sírt szem, nem lesz több fájdalmas kiáltás az ég felé, hogy „Miért?”. Eljön az a nap, amikor bármerre nézel a Földön, minden az életről beszél, minden élénk lesz és egészséges, áldott, bűntelen, megváltott, és mindenki Isten csodájáról énekel.

Hát várd velem, barátom ezt a napot, és készülj a nagy találkozásra.