Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július 18, 2010
A világosságban járni Jézus így válaszolt: "Nem tizenkét órája van-e a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát, de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága." János 11:9-10 Hallottad már ezt a mondatot? – Világos nappal kirabolta… - Világos nappal törtek be hozzájuk… Vajon miért van hír-értéke, ha a bűn „világos nappal” történik? Mert bizony még ma is ritkább, mint az éjszaka elkövetett bűntények. A legtöbb bűnt éjszaka, a sötétség leple alatt követik el. Amikor nem lát senki. Átvitt értelemben is igaz ez. Jézus a Világ Világossága. Ha valaki Őt követi, világosságban jár, nem botlik meg. Vagy ha megtörténik is, hamarosan újra megtalálja a „világosságot” – és követi azt. De aki a Sötétség Fejedelmének területére merészkedik – megbotlik, elesik, mert nem ismeri, vagy nem akarja megismerni a Világ Világosságát! Hidd el, ÉRDEMES vezetőt cserélni!
Érthetetlen szeretet "Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. " Péter első levele 1:18-19 Páskulyné Kovács Erzsébet: A szeretetben ismertelek meg A szeretetben ismertelek meg abban a forró, égő lázban, abban az isteni vágyakozásban, ahogy kerestél. Addig ismeretlen voltál nékem, csak kerülgetett képzeletem, megrajzoltam magamnak képed, próbáltam formát adni néked, de nem sikerült. S mert láttad, vágyom tudni, ki vagy: megfejtetted előttem önmagad. A végtelen ég kéklő mezején egy csillag indult el énfelém. Megállt fölöttem, s néztem ott azt a remegő, fénylő csillagot: és közben történt valami velem. - A szívemben kettéhasadt az élet, jászol formája lett a mélyedésnek: és fájni kezdett bennem a bűn. - Majd egy kereszt lett a tátongó résben, s ott láttam szörnyű szenvedésben vonagló, véres, könnyes arcod: ott vívtad értem a harcot,
A Megváltó fájdalma „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.” (Máté evangéliuma 23. fejezet 37. vers) Egy hete zárult le gyülekezetünkben a szokásos nyári szünidei bibliatáborunk. Mindig sok érdekes dolog történik, mikor a gyermekekkel foglalkozunk. Eszünkbe jut milyen volt, amikor mi voltunk ilyen kicsik, hogy mi miket játszottunk, minek örültünk és miért sírtunk. S ahogy az ember az emlékei között kutakodik és nosztalgiázik, sokszor a legvadabb és a legfájdalmasabb pillanatok is megszépülnek. Ma már nem sírunk azon, hogy eltört a kisautó kereke, hogy elvették a játékomat, hogy elveszett a kedvenc katonám… És ez így van rendjén, hiszen közben felnőttünk, mások lettek az értékek, más dolgok lettek fontosak, iskola, munkahely, család… és ma már ezek miatt hullatunk könnyeket. Az evangéliumokban úgy olvassuk, hogy
Hogyan lehet anyagi biztonságod? „Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.” Korintusbeliekhez írt második levél 9,6-7 Egy történetet szeretnék ma reggel megosztani az olvasókkal. Egy hölgy elfogadta szívében Jézus Krisztust megváltójának és ahogy ilyenkor lenni szokott, mindenben követni akarta. Olyan életet szeretett volna élni, amilyet barátja Jézus élt. Nem akart neki szomorúságot okozni. Elhatározta, hogy szövetséget köt Jézussal és megkeresztelkedik. Már ki volt tűzve a bemerítés időpontja, amikor odajött hozzám és a következőket mondta: - Laci, én nem tudok nyugodt lelkiismerettel bemerítkezni. - Miért, mi a gondod? - Megismertem a Bibliából, hogy mindenünk az Úré, és Ő minden jövedelmünk tizedét visszakéri, én olyan anyagi helyzetben vagyok, hogy ezt nem tudom megtenni. Ha száz forinttal többet kell orvosságra kiadnom a sz
"Mert a vége még odébb van..." "Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk." Thesszalonikaiakhoz írt első levél 4:16-17 Elhaladsz egy temető mellett, és a kapu fölötti felirat hirdeti kőbe vésett hitünket: Feltámadunk! A pap vagy a lelkész a viszontlátás reményében adja át a sírnak szerettedet, és ott belül, a szíved mélyén te is érzed, hogy ez még nem lehet a vég. Nem állhat ennyiből az élet, és te sem akarod ennyivel befejezni. Valami belül azt súgja, létezik az "örökké". Isten ma reggel a Biblián keresztül pontosan ezt szeretné elmondani neked. Nem ott van a vége, amikor rögök kopognak a koporsó tetején. Eljön az a nap, amikor megszólal a riadó, a főangyal és Isten harsonája, és valóban lesz felt